Ennyi mindent felejtett el a kormány öt hónap alatt

Fotó: Getty Images/iStockphoto / Curt Smith

-

A legnagyobb pálfordulást akkor mutatták be a miniszterek, amikor arról döntöttek, mennyire adóztatják meg a vállalkozásokat. Ahhoz képest, amennyit decemberben gondoltak, öt hónap múltán már 160 milliárd forinttal nagyobb az adóteher. Cserébe csökken a személyi jövedelemadó, de sokan így is csalódottak lehetnek.


A szerdán benyújtott jövő évi költségvetés a kormány szerint „az adócsökkentés költségvetése”, ennek szellemében a személyi jövedelemadó kulcsa jövőre 16-ról 15 százalékra mérséklődik. A kormány öt hónappal ezelőtt is adócsökkentésben gondolkozott, csak azt a cégek kapták volna. Időközben azonban alaposan megcsappant a Fidesz népszerűsége, így a kormány inkább egy politikailag hasznosabb lépést választott: azt a pénzt, amit a vállalkozók kaptak volna, átcsoportosította a háztartásokhoz. Ebben is van logika, mert a fogyasztás is húzza a gazdaságot, de kisebb adóteher mellett valószínűleg a cégek is hajlandók lettek volna több bért fizetni.


Az irány mindenesetre gyorsan változott: még fél év sem telt el azóta, hogy a kormány rábólintott az idei költségvetésre, sok tízmilliárd forintos tételek mégis feledésbe merültek az abban foglalt tervekből. Decemberben a kormány még úgy fogalmazott, hogy határozott célja az egykulcsos társasági adó.


A társasági adónál 2016-tól számolunk az egységes kulcs bevezetésével.

A tavaly decemberi költségvetési előrejelzésből


Ma már erről szó sincs. Sőt. Jövőre nemhogy kevesebb adót várna az állam a vállalkozásoktól, hanem jóval többet. Az idei 341 milliárd helyett 2016-ban 400 milliárd forintot, miközben decemberben még azzal számolt, hogy csak 258 milliárd forint folyik majd be a társasági adóból. A különbség több mint 160 milliárd forint, amit nem magyaráz a kétségtelenül ütemes gazdasági növekedés.


Részben magyarázza azonban az, hogy szertefoszlott az őszi elhatározás, miszerint a következő négy évben egy összességében 300 milliárd forintos Adócsökkentési és fejlesztési alapot halmoz fel az állam. Ebből jövőre 60 milliárd forintnak már együtt kellene lennie, a most benyújtott költségvetési javaslat viszont már nem is ismeri ezt a szókapcsolatot.


Megképzésre kerül az Adócsökkentési és fejlesztési alap, amely az élőmunka terheinek mérséklését célzó kormányzati intézkedések és fejlesztési célok forrásául szolgálhat. Amennyiben az alapot részben vagy egészben adócsökkentésre fordítja a kormány, a mérlegben szereplőnél értelemszerűen dinamikusabban csökkenhet az újraelosztási ráta és az adócentralizáció.

A tavaly decemberi költségvetési előrejelzésből


Ez most így, ebben a formában biztosan elmarad. De ettől még nem csökken az állam bevétele a személyi jövedelemadóból vagy az áfából. Éppen ellenkezőleg: az idei évre tervezettnél csaknem 250 milliárd forinttal többet fogunk befizetni jövőre. Ez főként a gazdaság növekedéséből, a magasabb jövedelmekből és abból fakad, hogy a vasárnap kiesésével is többet vásárolunk az üzletekben, mint korábban hét nap alatt.


A kormány jövőre még az elmúlt évek egyik nagy nyertesétől, Andy Vajnától, illetve a filmproducer-vállalkozó kaszinóitól is több pénzt vár el, néhány millió forinttal növekszik a koncessziós díjuk.


Feledésbe merül az emberi tényező

Bár a kormány a sztrájkfenyegetés hatására az év végén beígérte a béremelést és az önálló életpályamodellt a szociális ágazat dolgozóinak, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma még az elmúlt hetekben is fenntartotta ezt a vállalását , most mégsem látszik, hogy elkülönítették volna erre a forrást. Csupán a már korábban bevezetett, 6 milliárd forint körüli ágazati pótlék maradt meg, pontosabban abból is lefaragtak csaknem 100 millió forintot.


Nem változtak a költségvetésben azok az arányok sem, amelyek az Orbán-kormány elmúlt öt éve alatt ezermilliárdos nagyságrendben vontak el pénzt az oktatástól és az egészségügytől.



Az állam arányaiban jövőre még többet költ magára, miközben sem az oktatás, sem az egészségügy nem érte el azt a részesedést, amennyit 2010-ben kapott, sőt most még az úgynevezett gazdasági funkciókra szánt tortaszeletből is lecsípett a kormány.


Ez utóbbit elsősorban a közösségi közlekedés sínyli meg, méghozzá Budapesten. A főváros az idei 24 milliárd forint helyett jövőre már csak 18 milliárd forintot kap (igaz, az idei költségvetés módosításával éppen ezekben a hetekben vállalja át az állam a BKV 52 milliárd forintos adósságát). Kérdés azonban, hogy a budapesti közlekedés fenntartása mitől lesz olcsóbb jövőre.

A decemberben tervezettnél kevesebb pénz lesz jövőre a nyugdíjasokra is, annak ellenére, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap azt mondta, hogy jól járnak a nyugdíjasok. Tény, hogy a nyugdíjak egy képlet alapján évről évre növekednek, és ez a képlet 2016-ban 1,6 százalékos infláció figyelembevételét teszi lehetővé. Csakhogy idén ez még 1,8 százalék volt, lévén, hogy 2013-ban még magasabb volt az infláció. Összességében a nyugellátásokra a 2015. évi költségvetésben még 3106 milliárd forintot jeleztek előre a 2016. évre, a most benyújtott büdzsé viszont már csak 3041 milliárd forinttal számol az idei 3007 milliárd helyett.


Még mindig nem tudjuk, miből lesz 169 milliárdunk

Bár lassan már az első félév vége felé közeledünk, mégsem lehet tudni, miből származhat az a 169 milliárd forint, amelyet a kormány az idei költségvetésbe betervezett mint az állami vagyonnal kapcsolatos „egyéb bevételt”. Ez származhat bizonyos ingatlanok értékesítéséből vagy úgynevezett vagyoni értékű jogoknak, például frekvenciáknak az eladásából, ám semmi jele, hogy ilyen üzlet kilátásban lenne. Ezzel együtt a kormány jövőre is számít hasonló forrásból („egyéb bevételként”) 115 milliárd forintra.


A 169 és 115 milliárd forint közötti különbözet azonban így is jelentős, ami az állam beruházási alapjának keretét apasztja. Míg idén 201 milliárd forint volt olyan fejlesztésekre, amelyek nem uniós forrásból származnak, addig jövőre ez az összeg már csak 121 milliárd forint. Így már alig jut másra, mint stadionokra, amelyek (köztük a Videoton székesfehérvári stadionja) a pénznek több mint a felét elviszik.

Ezenkívül 20 milliárd forintot terveztek be a városligeti múzeumnegyed beépítésére, és 11 milliárd forintot állami ingatlanvásárlásokra.