Ennél izgalmasabb helyen nem nagyon lehetett lakni

-

HÁTTÉR

A különleges formájú, luxus-óceánjáróra emlékeztető, ragyogóan fehér betonépület az előkelő észak-londoni városrész, Hampstead egyik csöndes kis utcájában húzódik meg. Az Isokon egykor újszerű berendezési megoldásaival és szolgáltatásaival nyűgözte le a londoniakat, világhírű lakói és vendégei pedig igazi legendává tették. Ismerje meg a magyar géniuszok, a szovjet kémek és Agatha Christie egykori otthonát!


Az épület története 1931-ben kezdődik, amikor is a bohém londoni házaspár, Molly Pritchard és férje, Jack megalapítják Isokon nevű cégüket azzal a szándékkal, hogy modernista házakat, lakásokat, bútorokat alkossanak a tervezéstől a kivitelezésig. A duóhoz csatlakozik barátjuk, Wells Wintemute Coates, a Japánban született, kanadai avantgárd építész, designer és író, a pletykák szerint mellesleg egy igazi playboy.



Molly eredetileg bakteriológus, Jack pedig a Venesta nevű rétegelt falemezekkel foglalkozó cégnél marketinges, de ennél többre vágyik, a modernista városi lét kérdései foglalkoztatják. Ma azt mondanánk, alapítottak egy startupot. Mindhárman csodálják a radikális svájci építész, Le Corbusier urbanisztikai törekvéseit, miszerint az építészet kedvezően befolyásolhatja a társadalmi viszonyokat, a közösségi terek pedig elősegíthetik az életminőség javulását. Első közös projektjük, a Lawn Road Flats nevű lakóépület – később átnevezik Isokonra – 1934. július 9-én nyitja meg kapuit, ez Coates első tervezése, és egyben Nagy-Britannia első vasbetonból készült lakóépülete.



Koncepcióját tekintve is különlegesnek számít, egyfajta társadalmi és építészeti kísérlet: a négyemeletes épületben 32 lakást alakítanak ki a „funkció mindenek felett” alapelv jegyében. A legtöbb lakás kisméretű, minimalistán berendezett, beépített bútorokkal, központi fűtéssel, és mindössze egy teakonyhával, míg a földszinten közösségi konyha működik ételszállító lifttel.

Ahogy az akkori reklám szól, az épületbe


nem kell mást magával hoznia, csak egy szőnyeget, egy fotelt és egy képet,


vagyis a koncepció szerint a lakók a személyes tárgyaikon kívül helyben mindent megkapnak, amire csak szükségük lehet.

A földszinten lakó személyzet jóvoltából akkor még szokatlannak számító szolgáltatások is rendelkezésre állnak, mint például cipőtisztítás, ágyazás, ablakmosás, takarítás és főzés, hogy ilyen jelentéktelen dolgokkal ne kelljen foglalkoznia az elfoglalt értelmiséginek.

Az Isokonba gyorsan megérkeznek az első lakók, és hamarosan lenyűgözően színes társaság verbuválódik össze: emigránsok, kémek, művészek, írók, politikusok. Ide költözik a nácik elől menekülő Walter Gropius, a Bauhaus alapítója is, aki az Isokon cég designigazgatója lesz egészen 1937-ig. Mielőtt távozik az Egyesült Államokba, tanítványát, a magyar Breuer Lajos Marcellt, vagy ahogy világszerte ismerik, Marcel Breuert ajánlja utódjának, aki hamarosan világhírűvé teszi az Isokon Furniture céget.

A pécsi születésű építész és formatervező Breuer 18 évesen Nyugat-Európába megy tanulni, a Bauhaus mestere lesz, hazatérve azonban a Mérnöki Kamara zsidó származása miatt nem veszi fel a tagjai közé, nem ismerik el a Bauhaus-iskolában szerzett végzettségét sem, így itthon nem folytathatja építészi pályáját (késői elismerésként 1968-ban a Budapesti Műszaki Egyetem aztán díszdoktorrá avatja).


Marcel Breuer


Mi a Bauhaus?

A modern építészetet és lakberendezést a mai napig nagyban meghatározó stílus, amely egy német designiskoláról, a weimari Staatliches Bauhausról kapta a nevét. Az iskola alapításának eredeti célja az volt, hogy művészeket képezzen az ipari termelés számára, egyben a kor építészeit kísérletezésre és újításra inspirálja.

A Bauhaus visszautasítja a díszítést, a formát a funkcionalitásnak rendeli alá. Az építészetben jellemző az acél és a beton használata, a nagy kiterjedésű üvegfelületek, a lapos tető, a finom vonalvezetés.

A Bauhaus mint intézmény mindössze 14 éven át létezett, és ez idő alatt összesen 1250 hallgatója volt – köztük Breuer, aki később oktató lett, ahogy Moholy-Nagy László is –, rövid története ellenére mégis napjainkig az egyik legnépszerűbb stílus maradt.


Amikor 33 évesen beköltözik az Isokonba, már túl van a később világhírűvé váló csővázas B3 szék 1925-ös megtervezésén, amely 1960-tól Wassily-szék néven lesz ismert (Breuer ugyanis az anekdota szerint barátjának, a festő Vaszilij Kandinszkijnak elkészítette a szék mását), és a mai napig meghatározó eleme a designtörténelemnek.


A Wassily-szék


Breuer nem tétlenkedik, áttervezi a közösségi konyhát, amely Isobar néven Észak-London egyik legnépszerűbb társasági helye lesz. Ismert helyi és emigráns írók, művészek, építészek múlatják itt az időt, ide jár a szobrász Henry Moore és Barbara Hepworth (jelenleg a londoni Tate Modernben van kiállítása), a festő Ben Nicholson (egy ideig Hepworth férje), az orosz származású brit építész, Serge Ivan Chermayeff vagy az evolucionista biológus Julian Huxley (a regényíró Aldous testvére). A konyhában pedig Philip Harben tevékenykedik, akiből később Nagy-Britannia első tévés séfje lesz.


Isokon, bauhaus, Jack Pritchard

Jack Pritchard egy Long Chairben


Breuer az Isokon Furniture számára számos bútort tervez, cserébe nem kell lakbért fizetnie. Ebben az időben, 1936-ban születik meg például a mai napig rendkívül népszerű Long Chair is, amelynek egy eredeti darabja jelenleg közel 5 millió forintba kerül, egy ma készült példányhoz pedig 800 ezer forint körül juthatunk hozzá.


Isokon, bauhaus, Isobar

Az Isobar


Az Isokon a harmincas-negyvenes években éli fénykorát. 1935-ben a magyar képzőművészet egyik leghíresebb és legnagyobb hatású alkotója, Moholy-Nagy László is ide költözik feleségével, Sybill-lel.

Ugyan nem maradnak sokáig, de Moholy-Nagy ezalatt is maradandót alkot, többek között megtervezi az Isokon logóját, és promóciós anyagokat készít Breuer munkáihoz. Az alapító Pritchard házaspár szintén itt lakik az egyik penthouse-ban, amelynek terasza nagyobb, mint maga a lakás. Eredetileg ez is egy közösségi tér lett volna, de inkább megtartották maguknak.


Isokon, bauhaus, Magnus England panthouse lakása


Agatha Christie 1941-ben költözik be férjével, Max Mallowan régésszel, hét évig élnek az Isokonban. Christie itt írja meg N vagy M című egyetlen kémregényét, ami abból a szempontból érdekes, hogy az Isokon felkapott helynek számított az orosz kémek körében is (igaz, erről a krimiíró valószínűleg mit sem tudhatott).

A harmincas években itt lakik például a Szovjetuniónak kémkedő Arnold Deutsch – akiről máig nem tudni, hogy magyar, cseh vagy osztrák származású volt-e –, vagy a Pritchard házaspár jó barátja, Edith Tudor-Hart fotográfus, akiről utóbb szintén kiderült, hogy központi szerepe volt egy igen sikeres szovjet kémhálózat, a Cambridge-i Ötök kialakításában Nagy-Britanniában.


Edith Tudor-Hart fotója a megnyitóról


1969-ben a hetvenéves Pritchard, belefáradva az épület üzemeltetésébe, eladja az Isokont a New Statesman magazinnak, bízva abban, hogy a vevő tekintettel lesz a létesítmény hagyományaira. Nem így történik, az új tulaj, megbontva az egységet, a garázsból még három lakást alakít ki, hogy több bevételhez jusson. 1972-ben a helyi önkormányzat vásárolja meg az Isokont, ám a megfelelő karbantartás hiányában az épület állaga tovább romlik. 1999-ben az Isokon megkapja a Grade I besorolást, amelyet történelmileg vagy építészetileg rendkívüli jelentőségű épületek nyerhetnek el. Nagyjából kilencezer ilyen épület létezik Nagy-Britanniában, ezeket tilos lebontani vagy megváltoztatni. A ház ekkorra már teljesen üres.



2001-ben a Notting Hill Housing Group megnyeri az önkormányzat tenderét a felújításra, cél az eredeti minimalista verzió visszaállítása. A felújításban részt vesz a híres magyar brutalista építész, Goldfinger Ernő unokája is. Goldfingert Angliában valószínűleg jobban ismerik, mint Magyarországon, hiszen számos olyan londoni épület fűződik a nevéhez, melyeket műemlékké nyilvánítottak, az 1972-ben épült Trellick Tower pedig igazi nevezetességnek számít Londonban.

Az Isokon 2004 óta újra régi fényében pompázik, az önkormányzat egyik szociális programja keretében a legtöbb lakásba „kulcsfontosságú munkások” költözhettek be, így manapság lakik itt például tanár, mentős, tűzoltó. Egy-egy lakás néha felbukkan az ingatlanpiacon, legutóbb egy egyszobás kelt el 200 millió forintnak megfelelő összegért.


Isokon, bauhaus

Ha néha felbukkan az épület egyik lakása az ingatlanpiacon, azonnal elkel


Az Isokon lakói

  • Phyliss Blewitt (Stefan Zweig fordítója)
  • Charles Brasch (költő, kódfeltörő a Bletchley Parkból)
  • V. Gordon Brown (történész)
  • Agatha Christie
  • Arnold Deutsch (szovjet kém)
  • Charles Fenn (író, CIA-ügynök)
  • Marcel Breuer
  • Moholy-Nagy László
  • Walter Gropius
  • Barbara Hepworth (szobrász, festő)
  • Julian Huxley (tudós)
  • Cyril Joad (tudosító, szovjet ügynök)
  • Barbara, Brigitte, Jurgen and Margueritte Kuczynsky (szovjet kémek)
  • Charles Madge (a Mass Observation alapítója)
  • Nicholas Monsarrat (író)
  • Henry Moore (szobrász, festő)
  • Melita Norwood (szovjet kém)
  • Eva Collett Reckitt (szovjet kém, a londoni Collett könyvesbolt tulajdonosa
  • Diana és Kenneth Rowntree (építészek)
  • Edith Tudor-Hart (fotográfus, tanár, kém)


Isokon, bauhaus, Magnus England panthouse lakása

2014-ben, az épület nyolcvanadik évfordulóján az egykori Isobar helyén megnyílik az Isokon Galéria, mely a házban lakó Magnus England kezdeményezésére jött létre. England egyébként a Skadium designcég alapítója, a svéd férfi 1999-ben nyitotta meg londoni üzletét. Feleségével éppen lakást kerestek, amikor az Isokonban megüresedett a Pritchard házaspár fentebb említett penthouse lakása, és természetesen éltek a lehetőséggel. A lakás most így néz ki, jelenleg Marcel Breuer-kiállítás látható a galériában