Ennek a választásnak az eredményét a magyar határon is érezni fogjuk

Fotó: AFP / BEHROUZ MEHRI

-

Irán nem éppen úgy él a köztudatban, mint a részvételi demokrácia fellegvára, pénteken mégis választásokon döntik el, kikből álljon az ország két legfontosabb döntéshozó testülete. Ha csodát nem is érdemes várni az erősen korlátozott választástól, az eredménye mégis alapvetően határozhatja meg a Közel-Kelet egyik legnagyobb hatalmának jövőjét – és közvetve a mienkét is.


Miközben az Egyesült Államokban olyan erővel dúlnak az előválasztások, hogy Donald Trumpék hangja az egész világot beharsogja, addig – kisebb médiafigyelemmel ugyan –, de egy másik fontos országban is szavazásra készülnek. Február 26-án Irán történelmében példa nélküli módon egyszerre tartanak parlamenti választásokat és választják meg a vallási élet legfelsőbb testületének, a Szakértők Gyűlésének a tagjait.


Iránban nem teljesülnek ugyan maradéktalanul a szabad választások feltételei, de ettől még a pénteki szavazás eredményei alapjaiban határozhatják meg az ország, a Közel-Kelet, sőt az egész világ a közeljövőjét.



Miért fontos ez nekünk?

Iránnak kulcsszerepe van tulajdonképpen mindenben, ami a Közel-Keleten történik. A síita nagyhatalom közvetlenül is felelős a térség két legpusztítóbb konfliktusának az eszkalálódásáért. Irán politikai és katonai eszközöket nem sajnálva tesz meg mindent, hogy mesterségesen életben tartsa Bassár el-Aszad véres rezsimjét Szíriában, Jemenben pedig a húszi felkelőket segíti.


A szíriai és jemeni helyzetet is sok szempontból a szunnita tábor vezetőjének tekinthető Szaúd-Arábiával folytatott rivalizálás váltotta ki, vagy legalábbis tartja még mindig életben. Az elhúzódó konfliktusok pedig Európára nézve is súlyos következményekkel járnak, hiszen nagyban hozzájárulnak a kontinenst a feje tetejére állító menekültáradathoz. Abban szinte az összes szakértő egyetért, hogy a menekültválságnak csak úgy lehet véget vetni, ha a Közel-Keleten helyreáll a rend.

Noha túlzás lenne azt állítani, hogy egy mérsékeltebb iráni parlamenttel varázsütésre megoldódna napjaink talán legsúlyosabb és legösszetettebb problémája, ám egy politikailag nyitottabb és gazdaságilag kevésbe sarokba szorított Irán mindenképpen átgondoltabb lépéseket tehet és jobb partnerként szolgálhat, mintha ismét a vallási fanatizmus felé venné az irányt. Nézzük, mire készül Irán!


Parlamentet választanak, de az elnökről mondanak véleményt

A 2013 óta hatalmon levő reformpárti elnök, Hasszán Rohani jelentős lépéseket tett, hogy enyhítse az irániakra nehezedő vallási szabályokat, és javítsa országa kapcsolatát a Nyugattal. Óriási mérföldkő volt ezen az úton a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő Irán és a világ vezető nagyhatalmai közt megkötött nukleáris megállapodás, melynek értelmében a teheráni vezetés a gazdasági szankciók feloldásáért cserébe beleegyezett a nukleáris kapacitásainak a radikális korlátozásába. A megállapodás lehetőséget teremtett arra, hogy Irán és a Nyugat gazdasági és politikai kapcsolatai hosszú évek után ismét pozitív irányt vegyenek.


Hogy Irán továbbhaladhat-e ezen az úton, vagy ismét elzárkózik a nyugati nyitás elől, az nagyban függ a parlamenti választások kimenetelétől. Egy konzervatív, nyugatellenes többségű parlament ugyanis ellehetetlenítené Rohani törekvéseit a nyitásra. Sokan úgy tekintenek a pénteki választásokra, mint egy lehetőségre, hogy az irániak kinyilvánítsák, tetszik-e neki az út, amelyen Rohani terelgeti az országot. Az eredmény természetesen hatással lesz Rohani esélyeire a következő, jövő évre kiírt elnökválasztásokon is.


Hasszán Rohani


Irán törvényhozó testülete 290 képviselői székből áll, amelyekre durván 6000 jelölt pályázik – a verseny tehát óriási. A helyzetet azonban tovább bonyolítja az Őrök Tanácsa nevű 12 fős testület, amely eltilthat bizonyos jelölteket az indulástól. Az ultrakonzervatív többségű Tanács élt is a jogával és mintegy hatezer – jórészt mérsékelt és reformpárti – jelöltet tiltott el, bár a fellebbezések után 1500-nak közülük mégis zöld utat adott.

Az Őrök Tanácsának tagjait az ország legfelsőbb vezetője, a konzervatív Ali Hámenei ajatollah nevezi ki, így a testület mindent elkövet, hogy gátat szabjon a reformpártiak lendületének.


Iráni lány Ali Hámenei arcképével


Még több vallás

Hogy kik lesznek a Szakértők Gyűlésének a tagjai, sok tekintetben még fontosabb, mint a parlamenti képviselők személye. A valódi hatalom ugyanis nem az elnök, hanem a legfelsőbb vezető kezében van. A legfelső vezetőt pedig a Szakértők Gyűlése nevezi ki.


Mivel a Szakértők Gyűlését 8 évre választják – a jelenlegi legfelső vezető, a 76 éves Ali Hámenei pedig úgy tudni, prosztatarákban szenved – nagy az esélye, hogy a most hivatalba lépő testület fogja kinevezni Irán következő vezetőjét.

A tét tehát hasonló, mint a parlament esetében: minél mérsékeltebb összetételű lesz a Szakértők Gyűlése, annál nyugatbarátabb és reformpártibb legfelső vezetőre lehet számítani Hámenei halála esetén.