Engem magnak vetett a Magvető - az akcelerátorok

-

Bár a 20. század első felében alkotó Sík Sándor, költőnk valószínűleg igen keveset sejtett még a startupokról, a “Megértettem, hogy kenyérnek születtem” c. versében olvasható gondolat mégis tökéletesen fejezi ki az akcelerátorok működését (angolul egyébként a költemény szempontjából még relevánsabb “seed accelerator” kifejezés az idevágó). A mentorprogrammal, tanulmányokkal és végül egy nyilvános megmérettetéssel fűszerezett akcelerátor program legalábbis pont erről szól: a mag elvetéséről.


Az inkubátoroktól nem sokban különböző, de általában inkább a privát szférából kibontakozó (urambocsá’ alulról építkező) akcelerátor programok kiagyalói, koordinátorai sokszor legalább olyan megszállottak, mint maguk a startupok legénységei. Ha nem megszállottabbak. Ezek a programok többnyire mindenki számára nyitottak, a lényeg a jó és a használható ötlet.

Leegyszerűsítve úgy néz ki a történet, hogy meghirdetnek egy-egy ilyen lehetőséget, amire bár megkötés nélkül szinte bárki jelentkezhet, végül mégis csak kevesen, talán néhány százalék élhet vele. A kiválasztottak aztán bekerülnek egy olyan programba, ahol néhány tapasztaltabb, világlátottabb üzleti mentor a szárnyai alá veszi őket. Egyszerűbben fogalmazva: egy kicsit gatyába rázzák a briliáns ötlettől megrészegült, tettre kész, kreatív, de üzletileg nem túl tapasztalt társaságot. Sokan ugyanis, bár előállnak egy-egy jó ötlettel, még akár el is küzdik magukat egy darabig, de mégis az üzleti tapasztalat és gondolkodás hiánya, illetve a nem minden tekintetben strukturált gondolkodás egy idő után gátat szab a kibontakozásnak. Remek, világmegváltó ötletek milliói haltak már el a nem elég körültekintő ötletgazdák miatt.

A mentorprogramnak (amely lehet néhány hetes, de általában inkább pár hónapos) pont az a lényege, hogy intenzív, célzott, hatékony ismeretekkel és szemlélettel vértezzék fel az ötletgazdákat. Sokan hiába dédelgetnek egy remek elképzelést, ha egyszerűen nem tudják átadni kompakt, könnyen érthető módon, hogy miről is van szó. Egy ilyen kurzus ebben is segítséget nyújt. Nem véletlenül emeltük ki pont ezt, hiszen a program végén a legtöbbször egy demo day vár a lelkes startup-jelöltekre, ahol egy röpke, néhány perces prezentáció, vagyis pitch keretein belül átadhatják az elképzeléseiket a szakemberekből álló zsűrinek. Lehet, hogy a néhány perc elsőre kevésnek tűnik, de a való életben még ennyi idő sem áll rendelkezésre arra, hogy elmagyarázzuk valakinek azt, hogy miért is jó az ötletünk. Még egy átlagember sem figyelne ránk percekig, nemhogy egy kalandos üzleti élete derekán már túlhaladt, álmos kockázati tőkebefektető. A pártízezer dollárnyi (azaz pármillió forintnyi) kezdőtőkét ugyanis ők adják. A kockázati tőkebefektetők. Általában ezzel együtt már részesedést is vásárolnak az ötletek mögé felálló cégekben. Ha beindul a dolog és sikeres vállalkozássá hízik az egykori álom, akkor pedig az eredeti befektetés sokszorosáért lehet kiugrani a bizniszből. Win-win.

A világmindenség első akcelerátornak hívott akcelerátora természetesen amerikai volt. 2005-ben a massachusettsi Cambridge-ben életre hívott Y Combinator kereste először a bimbózó elképzeléseket a fenti modell alapján. Később a LISP programnyelvben írt webshopjáról a kilencvenes évek derekán (!) ismertté vált Paul Graham átvitte az egész Y Combinatort a Szilícium-völgybe. (Amúgy maga is megélt egy csodaszép és sikeres exitet. A webshopját, vagyis a Viawebet ugyanis ’98-ban megvette a Yahoo - 49 millió dollárért).

Nyilván nem hívhatnánk Budapestet startup-fővárosnak, ha nem lennének itt is akcelerátorok. De hiszen vannak. Ilyen például a Colabs, amely rögtön szolgáltatások tárházát nyújtja. Hiszen van náluk minden, ami szép és jó: coworking irodák (ráadásul a budai irodákat a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara közreműködésével bocsájtják rendelkezésre), volt itt már startup suli, rendeztek pitch-versenyt, meg startup hétvégéket. Nem mellékesen néhány üzleti angyal is kering körülöttük.

Aztán ott van még mondjuk a holland-magyar üzletfejlesztéssel foglalkozó DBH-val a háta mögött működő SeedUp, vagy jó példa a honlapján a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alappal való együttműködést hirdető Szegeden és Budapesten megtalálható iCatapult is.

A magvetők tehát itt élnek és mozognak közöttünk. Az, hogy végül mely álmok szökkennek szárba és mutatják meg virágukat…

Nos, az egy kicsit hosszabb folyamat.