Úgy tűnik, enged a kormány a terrorveszélyhelyzet ügyében

Fotó: MTI / Ujvári Sándor

-

Az MSZP el sem ment, de a Jobbik és az LMP nem utasította el élből az alkotmánymódosítás ötletét. Vannak azonban feltételeik, és a kormányoldalnak engednie kell, ha meg akarja kapni a kétharmados támogatást.


Egyetértettek a pártok a pénteken , hogy szükséges az alaptörvény módosítása a terrorellenes intézkedések keretében – jelentette ki a megbeszélés után tartott budapesti sajtótájékoztatóján Simicskó István honvédelmi miniszter. Az ellenzéki – jobbikos és LMP-s – nyilatkozatok szerint ugyanakkor lényegében csak a módosítás szükségességében van egyetértés, annak módjáról egyáltalán nem. A tárgyalások egy hét múlva folytatódnak, a pártok április végére szeretnének megállapodni.

A brüsszeli terrortámadások után a kormány újból elővette a januárban egyszer már – ellenzéki támogatás hiányában – félretett ötletet az alaptörvény módosításáról. Ennek lényege, hogy egy új, különleges jogrendet vezetnének be, a terrorveszélyhelyzetet. Ezt, ellentétben a rendkívüli állapottal vagy a szükségállapottal, nem a parlament, hanem a kormány rendelhetné el 60 napra, és lehetőséget biztosítana a honvédség belföldi bevetésére, illetve egy sor más, jogokat korlátozó intézkedésre (a részletekről korábbi cikkünkben olvashat).

Az ellenzéki pártok januárban nem támogatták az elképzelést, márpedig e nélkül nem lehet megszavazni azt: az alaptörvény módosításához ugyanis az összes képviselő kétharmadának támogatására van szükség. A brüsszeli terrortámadások után azt remélte a kormány, hogy az ellenzék meggondolja magát, de sem az LMP, sem a Jobbik nem akar garanciák nélkül ilyen nagy hatalmat adni a kormány kezébe. Az MSZP már részt sem vett a megbeszélésen, mert a kormány ismét a januári javaslatot vette elő.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint a pénteki egyeztetésen lekerült a tárgyalóasztalról a kormány eredeti tervezete, miután a kormányoldal szándékot mutatott a megegyezésre úgy, hogy „mindenféle biankó csekkek nélkül” módosítsák az alaptörvényt. Az LMP elsősorban azt szeretné, ha „nem babrálnának” a terrorfenyegetettség fogalmával, hanem azt a büntető törvénykönyvben szereplő megfogalmazásokhoz kötnék.

A Jobbik sem ellenzi az alkotmány módosítását, de nem enged a kormány „túlhatalmi törekvéseinek”, amelyek szerintük pártpolitikai célokat szolgálnak. Mirkóczki Ádám, a párt képviselője az egyeztetés után úgy nyilatkozott: a tárgyalás bizakodásra adhat okot, mivel a miniszter és a kormánypárti képviselők is kompromisszumra késznek mutatkoztak. A vita elsősorban arról szól, hogy az alkotmányban létrehozzanak egy új, különleges jogrendet a terrorveszély-helyzetre vagy azt adaptálják egy már meglévő szabályozásba.

Simicskó István szerint a résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség esetén, ha a rendőrség ereje nem elegendő, a hadsereget is be lehessen vetni a biztonság garantálására. A miniszter azt mondta: továbbra is vita van arról, hogy a terrorveszélyhelyzet új különleges jogrendként kerüljön az alaptörvénybe, vagy valamelyik meglévő különleges jogrendet egészítsék ki. A kormány új, külön jogrendet szeretne, de Simicskó szerint más megoldásra is nyitott.