Emberiség elleni bűntett miatt elítélték a volt boszniai szerb elnököt

Fotó: POOL / MICHAEL KOOREN

-

40 évet róttak ki Radovan Karadžićra Hágában. Az ellene felhozott 11 vádpontból 10-ben bűnösnek találták.


Az ENSZ hágai bírósága ítéltet hirdetett a volt boszniai szerb elnök, Radovan Karadžić ügyében, akit népirtással és emberiség elleni bűncselekményekkel vádoltak meg a srebenicai mészárlás miatt, összesen 11 vádpontot hoztak fel ellene.


A 70 éves Karadžić a legmagasabb rangú politikai vezető, akit megvádoltak. Esetéről sok szakértő úgy nyilatkozott, hogy a legfontosabb háborús bűn miatti tárgyalás a II. világháború óta.

A volt elnök végig tagadta a vádakat, úgy vallott, hogy minden atrocitás gazemberek egyéni akciója volt, és nem az általa vezetett csapatok cselekménye. Karadžić meg volt győződve arról, hogy felmentik.

A bíróság elsőfokú döntése értelmében Karadžić bűnös emberiség elleni bűntett vádjában, köztük népirtásban. 40 éves börtönbüntetésre ítélték. A 8 évig tartó perben a volt elnök saját magát képviselte.


A boszniai Szerb Köztársaság elnökeként és a hadsereg legfőbb parancsnokaként a vádlott volt az egyetlen személy, akinek módjában lett volna megakadályozni a boszniai muszlim férfiak meggyilkolását

hangsúlyozta O-Gon Kvon bíró, utalva a az 1995. júliusi srebrenicai népirtásra. Hozzátette, Karadžić ehelyett maga rendelte el a fogva tartott boszniai muszlimok elszállítását és megölését, miután a szerb erők elfoglalták az ENSZ védett övezetének számító települést.


A bíróság ugyanakkor nem állapította meg Karadžić felelősségét a népirtással kapcsolatos másik vádpontban, amely szerint a boszniai szerb hadsereg genocídiumot követett el a muzulmánok és horvátok ellen hét másik településen.

A törvényszék felelősnek mondta a volt boszniai szerb elnököt a Szarajevó három éven át tartó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért. Az ítéletben kiemelték, hogy a hadsereg Karadžić jóváhagyása nélkül nem ágyúzhatta, illetve lövethette volna orvlövészekkel a – háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott – boszniai fővárost.

Az ítélethirdetés után Karadžić bejelentette, fellebbezést nyújt be.

A per során az egykori pszichiáter Karadžić azzal védekezett, hogy a srebrenicai mészárlás csupán mítosz, a bűncselekményeket a muzulmánok rendezték meg, és a boszniai szerbekre terelték a gyanút.

Az ügyészség a per során 337 tanút vonultatott fel, és életfogytig tartó börtönbüntetést kért Karadžićra. Az egykori boszniai szerb vezető viszont ártatlannak vallotta magát, és azzal vádolta meg a törvényszéket, hogy az nemcsak felette, hanem az egész szerb nép felett ítélkezik, az ügyészségnek pedig semmilyen bizonyítéka sincs, amely összefüggésbe hozná őt a boszniai háború idején elkövetett bűncselekményekkel.



Legalább 100 ezer ember halt meg Boszniában a négy évig tartó háború alatt, csak Srebenicában 8 ezer bosnyákot mészároltak le. Végül az amerikaiak segítségével 1995-ben írták alá a békemegállapodást. A boszniai szerb erők parancsnoka, Ratko Mladić ügyében még mindig nem hozott ítéletet a hágai bíróság.


A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadžić ellen már 1995-ben vádat emeltek – az az év végén aláírt daytoni békeszerződés pedig eltiltotta hivatalától –, ő azonban éveken át bujkált, és csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának. A következő évben kezdődött meg a hágai pere.

Karadžić megítélése Bosznia-Hercegovinában a mai napig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá.