Emberek nélkül startolt el az orosz-európai Mars-expedíció

Fotó: AFP / KIRILL KUDRYAVTSEV

-

Először az élet nyomait kutatja egy szonda, majd 2019-ben egy Mars-járót is fel akarnak küldeni, ami több méter mélyen tud mintákat venni a talajból.


A kazahsztáni Bajkonurból hétfőn útjára indították az európai és az orosz űrügynökség, az ESA és a Roszkozmosz első közös Mars-expedícióját.

Az ExoMars program keretében az űrhajósok nélküli TGO (Trace Gas Orbiter) űrszondát és a Schiaparelli leszállóegységet egy orosz Proton hordozórakéta fedélzetén bocsátották fel. A projekt második szakasza 2018-ban kezdődik majd, egy Mars-járó útnak indításával.



Az ExoMars expedíció az élet jelei után kutat majd a vörös bolygón. Ez lehet az első alkalom, hogy európai űrjármű a Mars felszínén landoljon. 2003-ban a ESA Beagle 2 Mars-szondája szállt volna le a vörös bolygóra, de miután levált a Mars Express anyaszondáról, többé nem adott magáról életjelet. Évekkel később fedezték fel a Mars felszínén.

Az ExoMars szondája hét hónapig utazik, majd legalább 2022-ig fog keringeni a Mars körül. A szonda többek között metán nyoma után kutat, mert ez utalhat az élet valamikori jelenlétére a bolygón.A metánt elsőként az ESA Mars Express nevű műholdja fedezte fel 2004-ben a bolygó légkörében.

A szonda fedélzetén található a Berni Egyetem vezetésével fejlesztett CaSSIS (Color and Stereo Surface Imaging System) nagy felbontású színes sztereókamera, amelynek fedélzeti szoftverrendszerét a magyar SGF Kft. szoftverfejlesztői készítették.

A Schiaparelli tesztmodulnak a tervek szerint október 16-án kell leválnia a TGO-ról. Ezután három napig tartó leszállási műveltbe kezd a Mars felszínére. A landolóegységet Giovanni Schiaparelli (1835-1910) olasz csillagászról nevezték el, aki feltérképezte a Mars felszínét.

A Schiaparelli feladata, hogy értékes információkat gyűjtsön a misszió második szakaszához. Ennek központi eleme egy Mars-járó (rover) eljuttatása lesz majd a bolygóra. A járműnek a Marsra érkezése 2019 januárjára várható. Az Airbus által Nagy-Britanniában tesztelt marsjáró olasz gyártmányú fúrója két méter mélyre tud lefúrni, szemben a Marson 2012 óta dolgozó amerikai Curiosityvel, amely csupán néhány centiméter mélyre hatolt a talajba.

Az ESA több mint 1,3 milliárd eurót fektetett a projektbe, a szakértők szerint a Roszkozmosz pedig egymilliárd euróval járult hozzá a megvalósuláshoz. Az európai-orosz projekt politikailag nehéz időszakban valósul meg: az ukrán válság és Oroszország beavatkozása a szíriai konfliktusba a hidegháború vége óta nem tapasztalt kihívás elé állítja a Moszkva és a Nyugat közti kapcsolatot. Erről korábban Jan Wörner, az ESA igazgatója azt mondta:"a földi krízisek idejében hidakat építhet az űrutazás. " - fogalmazott korábban Jan Wörner, az ESA igazgatója. Szergej Szaveljev, a Roszkozmosz alelnöke szerint az ExoMars egyedülálló példa Nyugat és Kelet együttműködésére az űrkutatás területén.

Az elmúlt ötven évben több mint negyven űrhajó indult útnak a Marsra. Bár sok projekt meghiúsult, az Egyesült Államok több rovert is a Marsra juttatott.