Embercsempész-szimulátor magyarázza a menekültkérdést

Fotó: MTI/MTVA / ITALIAN NAVY / HANDOUT

-

Felengedné a hajójára a drogcsempészt, a kisgyerekes menekültet vagy a vallásos muszlimot? A Passengers a böngészőben is elfut, alig pár pixelből áll, mégis nagy játék.


„Aaliyah orvos. Csendesen sír. Kedvesen megköszöni, hogy beszélsz vele. Barcelonába akar eljutni” – ilyen leírások alapján kell eldönteni a játékosnak, hogy a hajónkra vesszük-e a menekülteket vagy hátrahagyjuk őket. Ez most kivételesen nem a valóság, hanem a Ludum Dare szabadfogású játékkészítő versenyre beadott Passengers című program legjellemzőbb képernyője. A játékban egy afrikai bázissal üzemelő embercsempészt alakítunk, aki hajót bérel, hatóságoknak csúsztat teli borítékokat, és elbírálja, hogy melyik menekültet engedi fel a hajóra és mennyi pénzt kér az útért.



A Passengerst lehetne akár azzal a rutinnal is játszani, amit az ember amúgy is felszedett valamelyik erőforrásgazdálkodós stratégiai játékból. Optimális hajó, felsrófolt árak, kockázatmentesnek tűnő, még ha kicsit hosszabbra is nyúló út valahová Európába. A részvétlenséget az teszi nehézzé, hogy mindegyik leendő utasnak van két mondatnyi sztorija. Jönnek a kisgyerekesek, azok akik borzasztó dolgokra kényszerültek, akik boldogan – de legalábbis bombázások nélkül – akarnak élni valamelyik európai városban.

Próbálunk alkudni, hogy legyen pénz a következő hajóra? Útnak indulunk valami lélekvesztővel, ami egyáltalán nem biztos, hogy eléri a partot? Hány utast engedünk fel a hajóra, és ennek következményeként hányan halnak bele az útba? Jöhet a kisgyerekes? A vallásos muszlim? A drogcsempész? A játék ahhoz képest, hogy egy maroknyi pixelből áll és a mechanikája sem túl bonyolult, nagyon mély kérdéseket feszeget. A legfontosabbat pedig fel sem teszi, azzal a játékos magától fog szembesülni: milyen érzés embercsempésznek lenni?



A Passengerst két francia játéktervező készítette, összesen 36 órát vett igénybe a játék összerakása. Az ihletet a Spanyolország és Olaszország felé tartó migráció, illetve az erről szóló híradások adták. „Nagyon meglepte a társamat, hogy a menekültek névtelenek, ismeretlenek maradnak [a médiában]. Naponta halnak meg, de csak migránsokként hivatkoznak rájuk" – írja az ötlet megtalálásáról François Alliot, a program egyik fejlesztője.


Vannak még szörnyek a versenyben

A Ludum Dare mostani témájához – Te vagy a szörnyeteg! – nagyon illett az embercsempészes ötlet. Az, hogy ez elég-e a verseny megnyeréséhez, csak három hét múlva derül ki. A több mint kétezerötszáz pályaművel két hétig lehet játszani, csak ezután zárul le a szavazás. A programok között akad olyan is, ami ismert játékokat fordít meg, például a Pac-man sárga habzsoló köre helyett a szellemeket irányíthatjuk. De olyan is, ami popkulturális alapvetéseket – a vérfarkasok csak a mesékben léteznek, a nyári tábor pedig biztonságos – értelmeznek újra. Érdemes szétnézni a mezőnyben.