Élveboncolással és kolerabaktériumokkal sokkolják a kínaiakat

-

Kína a japán háborús bűntettek egyre borzalmasabb részleteit publikálja.


Az északkelet-kínai Harpin katonai kórházban nemcsak tanúja, hanem részese is volt élveboncolásnak az 1945-ben fogságba esett, majd háborús bűnei miatt bíróság elé állított japán katona, Katagiri Szeizaburo, akinek vallomásából részleteket közölt a kínai média.

A dokumentum szerint az operáció során egy férfi szerveit kellett eltávolítania, aminek következtében az illető a műtőasztalon meghalt. Katagiri azt is elárulta, hogy 1943-ban részt vett egy olyan bevetésen, ahol kolerabaktériumokat szórtak szét. Ezáltal több mint 20 ezer ember halálában volt bűnrészes. Leírta azt is, hogy kollégái mérges gázok hatékonyságát tesztelték foglyokon.

A kínai Állami Archívumok Hivatala az egykori japán megszállásnak, a háború borzalmainak kegyetlen valóságát idézi vissza olyan japán katonák vallomásainak közzétételével, akiknek a második világháború befejezését követően Kínában kellett felelniük tettükért.

Szerdán Hajasi Tadasi kézzel írott vallomását tették közzé, amelyben többek közt arról ír, hogy maga is jelen volt egy élveboncoláson, valamint látta, hogy egy japán katonaorvos miként hozott félig önkívületi állapotba egy kínai rabot, mielőtt a medikusoknak tartott anatómiai oktatás keretében melltől hasig felnyitotta. Az 1920-ban született Hajasi 1941-ben csatlakozott a Kína elleni háborúhoz, és 1945 augusztusában esett fogságba.

Az 1895-ben született Hiranaka Kijokazu 1933-tól vett részt a Kína elleni háborúban. Az ő parancsára 1934 októberében Csilin tartományban baktériumokat terjesztettek el, aminek következtében körülbelül ezer ember halt meg. 1935-ben mérgesgáz-kísérleteket folytattak 20 emberen. Bevallotta, hogy kínaiak tucatjait kínozta meg vagy végezte ki.

Uezono Fukuo 1939 és 1945 között elkövetett cselekményeit vetette papírra, köztük a Sanhszi és Honan tartományban elkövetett kínzásokról és gyilkosságokról, illetve a Santung tartományi nőkkel szemben elkövetett erőszakról számolt be.

Nakao Kunihiro, aki 1940-ben érkezett Kínába, 1954-ben tett vallomásában leírta, hogy egy alkalommal lefejeztek és „megbajonetteztek” két foglyot, de mivel utóbbi még életben volt, amikor földet szórt rá, ezért lapáttal verte agyon.

Az archívumok hivatalának igazgatója korábban úgy fogalmazott, a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával az emlékezést kívánják szolgálni, miközben bizonyítékokat szolgáltatnak azoknak, akik megkérdőjelezik az elkövetett brutalitásokat, továbbá azt üzenik a világnak, ne engedje, hogy hasonlók előforduljanak. Az eredeti dokumentumok másolatait a hivatal honlapján teszik közzé kínai és angol nyelvű összefoglalókkal, de kivonatosan ismerteti őket a hivatalos állami média is.