Elsőre nemet mondott a Rolling Stonesnak

Fotó: AFP / PIERRE VERDY

-

A Stones legvadabb időszakában sem voltak balhéi és botrányai, nincs róla rendőrségi nyilvántartás. Június 2-án hetvenöt éves lett Charlie Watts, aki több mint fél évszázada a Rolling Stones dobosa, és mindvégig megőrizte angolos hidegvérét.


„Azért akartam dobolni, mert beleszerettem a csillogásba és a fényekbe. De sosem szerettem a tömjénezést, csak ott akartam lenni fönt a színpadon, és játszani” – mondta egyszer egy interjúban Watts, aki egy londoni teherautó-sofőr fiaként látta meg a napvilágot. Tízévesen fedezte fel a dzsesszt, Miles Davis és John Coltrane lenyűgözte, elhatározta, hogy ő is zenész lesz. Rövid ideig bendzsózott, majd elcserélte hangszerét egy pergődobra. Soha nem tanult iskolában zenélni, minden fogást élesben, a koncerteken lesett el.

Mikor először hívták, nemet mondott a Rolling Stonesnak, csak alkalmi fellépéseket vállalt, és a reklámügynökségtől sem lépett ki, amelynél dolgozott. „Nekem ez is csak egy állásajánlat volt” – mondta Watts később, aki végül akkor szánta el magát a belépésre, mikor a banda 1963-ban hosszú távú szerződést kapott egy londoni klubban. Nem gondolta volna, hogy ezzel a rockzene történetének egyik legfontosabb és leghosszabb életű együtteséhez csatlakozott.



A Jumpin' Jack Flash a dobok mögül nézve


Nem voltak balhéi

Watts azóta is a több mint 50 éves Stones tagja, az „alapító atyák” közül már csak ő, Mick Jagger és Keith Richards gördül a Kövekkel (Brian Jones meghalt, a basszusgitáros Bill Wyman jó két évtizede kilépett). Bár nem virtuóz, precíz és megbízható ritmusalapot ad a csapatnak, társai is elismerik, hogy nélküle nem jutottak volna a csúcsra. Ahogy ő maga mondta: nem a ritmust adja, csak szinte észrevehetetlen késéssel követi Richards gitárját.

Charlie mindig is a banda legnyugodtabb, legzárkózottabb tagja volt, a nyilvánosság előtt csak ritkán mosolyog. Miközben társai vadul tobzódtak a „szex, és drog, és rock and roll”-életérzésben, őt hidegen hagyta minden őrület. Nagy balhékban nem vett részt, nincs róla rendőri nyilvántartás, nem voltak sem drogbotrányai, sem nőügyei. Kipróbálta ugyan a heroint, és néha túlságosan is a pohár fenekére nézett, de mindkét káros szenvedélyéről önerőből szokott le. Még azelőtt nősült meg, hogy az együttes befutott volna, és a mai napig feleségével él. Megmaradt józan „zenei szakmunkásnak”, utál távol lenni otthonától, de belátja: ha az ember egy banda tagja, akkor zenélnie kell.



A bal oldalon Charlie Watts


Félmillió embernek játszottak

Szíve mélyén dzsesszzenésznek tartja magát, így a nyolcvanas évektől a turnék között dzsesszfesztiválokon lép fel, hol saját kvintettjével, hol 32 tagú zenekarával játszik. Dzsesszlemezeket készít, könyvet is írt a legendás szaxofonos Charlie Parkerről, akinek természetesen a szerzeményeit is feldolgozta. A képzőművészet is kedvelt elfoglaltsága, lemezborítókat tervez, turnélogókat készít. Emellett az amerikai polgárháború történetét tanulmányozza, fegyvereket gyűjt, kutyákat és lovakat tart.

A láncdohányos dobosnál 2004-ben torokrákot diagnosztizáltak, ezért rövid kihagyásra kényszerült, de szerencsére teljesen felépült. Addig marad a bandával, amíg Sir Mick és Keith nem dönt a visszavonulás mellett. A Stones idén Kubában adott történelminek nevezett koncertet. A kommunista országban, ahol zenéjük a legutóbbi időkig be volt tiltva, félmillió ember gyűlt össze ingyenes fellépésükön.