Elrendelték Tarsoly Csaba és két társa előzetes letartóztatását

Fotó: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt

-

Lezárult a vasárnapi maratoni hosszúságú tárgyalás: előzetes letartóztatásba került Tarsoly Csaba, a Quaestor vezetője és két társa. A Budai Központi Kerületi Bíróság az előzetes letartóztatást 30 napra rendelte el, mert fennáll a szökés, elrejtőzés és a bizonyítási eljárás meghiúsításának a veszélye. Papp Gábor, a Quaestor-vezér ügyvédje később azonban közölte az MTI-vel, hogy megfellebbezte a bíróság kora esti döntését.


Az ügyvéd elmondta, hogy nem ért egyet a döntés indokaival. Az ügyfele ugyanis az elmúlt három hétben a hatóságok rendelkezésére állt, és Budapestet mindössze egy alkalommal hagyta el, amikor a győri futballcsapatot látogatta meg. Ezalatt mind a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank, mind a rendőrség rengeteg dokumentumot, bizonyítékot foglalt le, és három alkalommal hallgatta ki Tarsoly Csabát.


A Budai Központi Kerületi Bíróság az előzetes letartóztatásról szóló döntését a szombati halasztást követően vasárnap délután hozta meg a reggel óta tartó tárgyaláson. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője szombaton azt mondta, hogy a védelem további bizonyítékok ismertetését kérte, ezért a nyomozási bíró a törvényes határidőn belüli időpontra, vasárnapra halasztotta a döntést. Akkor hozzátette, hogy az ügyészség a tisztességes eljárás maximális tiszteletben tartásával intézkedik, hogy a védelem a kért további adatokat is megkapja. Egészen mostanáig kérdéses volt, hogy előzetes letartóztatásba veszik-e Tarsoly Csabát és a Quaestor-ügyben őrizetbe vett többi gyanúsítottat.

Tarsoly Csabát, a Quaestor tulajdonosát csütörtök éjjel vették őrizetbe, majd gyanúsítottként hallgatták ki csalás bűntette miatt.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda csütörtökön késő délután még két másik embert állított elő az ügyben. Az ügyészség Tarsoly és a másik két gyanúsított előzetes letartóztatását indítványozta.


A Hvg.hu felvételén látható, ahogy elszállítják Tarsolyt, meg az is, ahogy valaki csókot dob neki


Március 9-én Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgató arról tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetékes vezetőjét, hogy a rendkívüli mértékben megnövekedett kötvényeladási igények miatt a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett.

Az MNB másnap felügyeleti biztost rendelt ki a Quaestor Értékpapír Zrt.-hez, amelynek tevékenységét felfüggesztette. A jegybank honlapján közöltek szerint a felügyeleti biztos átvette a vállalkozás vezetésétől annak jogköreit. Március 11-én a rendőrség házkutatásokat tartott, többek között a Quaestor cégcsoport Váci úti székházában.

Március 23-án derült ki, hogy cégbírósági adatok szerint távozott Tarsoly Csaba, a felesége és az apja is a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. éléről. A Quaestor főnöke nagyon rövid időre (kilenc napra) a tápiósági Orgován Béla lett, akiről kiderült, hogy közmunkás volt, és börtönben is ült, de vezérigazgatói kinevezését és bejegyzését ez láthatóan nem gátolta. Ezt követően jelentette be Tarsoly Csaba, hogy visszaveszi a cég vezetését Orgovántól, de az erről szóló közgyűlést még meg sem tartották, Tarsolyt pedig közben elő is állították.


A Quaestor-károsultak mindeközben egyre elégedetlenebbek

Mialatt Tarsoly és társai őrizetben voltak, a Quaestor-károsultak több városban is tüntetést tartottak, és levelet írtak a Legfőbb Ügyészségnek. A károsultak szóvá tették a Quaestor-ügyben érintettek elleni nyomozás késlekedését; a botrány kirobbanása után 16 napba telt, hogy a brókercégek vezetői gyanúsítottá váljanak. Ezenkívül a károsultak azt is szeretnék, hogy mihamarabb zárolják a felelősök vagyonát, hogy aztán őket is mihamarabb lehessen kártalanítani. Az ügyészség megjegyezte, hogy a vagyonok zárolására a megalapozott gyanú közlését megelőzően nem kerülhet sor. A Fidesz viszont jelezte, hogy már a jövő héten elfogadná a törvényt, amellyel zárolhatnák a felelősök vagyonát – bár ez az ellenzék nélkül ilyen gyorsan nem megy.


Schiffer András arról beszélt, hogy nemcsak a vezető tisztségviselők, hanem mindazon hivatalos személyek – jegybanki tisztségviselők, kormánytagok – vagyonát is zárolni kellene, akik „jobb tudomásuk” ellenére nem tették meg a szükséges intézkedéseket.