Elpusztult az utolsó vadló is a Bahamákhoz tartozó Nagy-Abaco szigeten

-

A szigeten egy vadló miatt halt meg egy gyerek, emiatt szinte az összes állatot megölték 50 évvel ezelőtt. Később az állományt utána sikerült kicsit feltornázni, de ez nem hozott tartós eredményt.


Milanne Rehor, az abacói vadlovak védelmében létrehozott társaság vezetője elmondta, hogy a szövetet már el is küldték egy állatok klónozásának technológiájával foglalkozó texasi vállalatnak.


„Nagyon szomorúak vagyunk a veszteség miatt, ugyanakkor optimisták is” - fogalmazott a 71 éves, New York-i születésű, de már több mint két évtizede a vadlovak védelmével foglalkozó nő, aki szerint a klónozás jelenthet némi esélyt egy újabb ménes létrehozására a szigeten.

Hatvan évvel ezelőtt legalább 200 vadló élt a Nagy-Abaco sziget cserjéssel és erdőkkel borított területein, ahol egykor jelentős fenyőfa-kitermelés folyt. A lovakat Kubából hozta be egy fakitermelő cég az 19. század végén, majd az állatokat az 1940-es években szabadon eresztették, amikor átálltak a rönkök traktorral történő vontatására.

Az elvadult lóállomány egy ideig növekedett, azonban nem sokkal később egy fiatal gyerek meghalt, amikor megpróbált meglovagolni egy megzabolázott példányt. Az eset után az 1960-as évek elején a sziget lakói csaknem az összes vadlovat kiirtották, mindössze három példány maradt életben.

Az 1990-es évek közepére mintegy 35 példányra sikerült növelni az állomány létszámát, köszönhetően a Milanne Rehorhoz hasonló természetvédők munkájának, akik egy vadlórezervátumot is létrehoztak a szigeten. Az állatok azonban mind különböző mérgező növények, rovar- és gyomirtószerek okozta betegségekben szenvedtek, képtelenek voltak a szaporodásra. Az utolsó vadló, a most elpusztult Nunki nagyjából 20 évet élhetett.

Milanne Rehor abban reménykedik, hogy a tetemből nyert szövetmintával sikerülhet reprodukálni a kanca sejtjeit, amelyekből egy nap csikó születhet egy élő csődörből vett DNS segítségével.

Ugyanakkor az abacói vadlovakat maga is tanulmányozó, klinikai professzorként a texasi A&M Egyetem állatorvosi tanszékén dolgozó Ernest Cothran szerint meglepő lenne, ha sikerülne a klónozási terv; ám azt sem mondaná, hogy ez lehetetlen.