Először vizsgázik a duális diploma

-

Február első hetében államvizsgáznak az első duális felsőoktatásban tanuló főiskolások. A 25 kecskeméti mérnökhallgató közül 18-an jutottak el idáig, ami arányaiban csaknem duplája az alapképzésekben szokásosnak. A Kecskeméti Főiskola rektora szerint az intézményben néhány éven belül egyes szakokon, ahol elérhető a duális képzés, akár minden negyedik hallgató így szerezhet diplomát.


2012 szeptemberében Kecskeméten 68 diák kezdte meg a járműmérnök alapszakot, közülük most 26-an diplomáznak (38%). A duális képzésben résztvevők esetén 2012-ben 25-en kezdték meg tanulmányaikat és most 18-an záróvizsgáznak (72%). A nem-duális 43 hallgató közül tehát 8-an diplomáznak. Ez még nem lemorzsolódás, hanem az úgynevezett. túlfutás, vagyis a többiek is fognak végezni, de vélhetőleg 1-2 félévvel később.


A hazai alapképzésen átlagosan 36 százalékos a lemorzsolódási arány, vagyis ennyien vannak azok, akik elkezdték a képzést, de menet közben otthagyták az intézményt, ismertette a legújabb adatokat az Oktatási Hivatal felsőoktatási osztályvezetője egy tavaly őszi konferencián. További 14 százalék vagy a választott szakot hagyta ott, vagy nem végzett időre, és csak a hallgatók 49,5 százaléka jutott el sikeresen a képzés végéig, bár nem feltétlenül szerezte meg a diplomát is.

Ehhez képest csak mintegy 25 százalék azoknak az aránya, akik nem jelentkeztek államvizsgára az első felsőoktatási duális képzésbe felvett hallgatók közül, tudta meg a VS.hu Ailer Piroskától, a Kecskeméti Főiskola – júliustól egyetem – rektorától. Úgy tűnik tehát, hogy a lemorzsolódás a duális hallgatók között jóval kisebb, bár az, hogy a képzési forma hogyan váltja be a hozzá fűzött reményeket, csak két-három év múlva fog kiderülni. Sokan mindenesetre a három és fél év intenzív szakmai gyakorlattal a hátuk mögött mesterképzésen folytatják, rácáfolva azokra a félelmekre, hogy a duális képzésben nem szerezhető meg ugyanolyan szintű elméleti tudás, ami a hagyományosban.


Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola rektora


A gyakorlatorientált képzési formát 2015-től vezették be országosan az agrár, a műszaki, a természettudományi, a gazdasági és az informatikai szakokon. Természettudományi képzés nem indult. 2016 szeptemberétől a duális képzés a szociális munkás alapszakon is elérhető.

Elvben alap- és mesterképzésben is választható a képzést indító intézményekben, de mesterképzésben 2015 szeptemberében egyedül a Budapesti Corvinus Egyetem indította el, számviteli szakon, mintegy 9 hallgató számára.

A duális képzésben 26 hetet az intézménynél “normál” hallgatóként tölt a diák, 22 hetet pedig a vállalatnál, plusz a hetedik félévben még 15 hetet vállalati gyakorlaton. Az egyetemistákkal hallgatói munkaszerződést kötnek az őket fogadó vállalatok, és a képzés idejére hetente a minimálbér 15 százalékának megfelelő jövedelmet, havonta körülbelül 70 ezer forintot is kapnak.

A 2015-2016-os tanévben duális felsőoktatásban 19 egyetem, főiskola és 200 vállalat együttműködésében 440 diák kezdte meg a duális képzést, a cél 2020-ra, hogy a hallgatók 8 százaléka duális képzésben vegyen részt.

A duális képzést a felsőoktatásban a Kecskeméti Főiskola indította el először Magyarországon 2012-ben, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-vel és a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.-vel közösen. Az első évben 25 hallgató kezdhette meg így a tanulmányait, ők végeznek az idén. Jelenleg közel 200 duális képzésben részt vevő diák tanul a főiskolán, a szakmai gyakorlatot mintegy 30 különböző cégnél végzik.

Szeptembertől újabb mintegy 100 hallgatót kész fogadni közel 40 különböző vállalat a főiskola három kara közül kettőn, a GAMF Karon és a Kertészeti Főiskolai Karon. A tavalyi vállalatok közül 11-en nem hirdették meg a képzést szeptemberre, jelentkezett viszont újabb 20 partner. Ez nem jelenti azt, hogy a korábbi cégek véglegesen kikerülnek a rendszerből, csak nem fogadnak minden évben duális hallgatókat, mondja a rektor.

Kecskeméten a GAMF (Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar) Karon csak egyetlen szakon, a műszaki szakoktatóin nincs duális képzés, mint Ailer Piroska mondja, azért, mert magát a szakot évek óta nem sikerül elindítani. Hiába lenne országszerte szükség szakemberekre, nincs elegendő jelentkező, és ugyanez a helyzet a Kertészeti Főiskolai Kar környezetgazdálkodási agrármérnöki szakán is.


A harmadik karon, a Tanítóképző Főiskolai Karon vizsgálták a duális képzés elindításának lehetőségeit, és lennének is vállalkozó intézmények, de többségüknek gondot okoz a hallgatók minimális fizetésének az előteremtése. A rektor szerint ez probléma lehet a duális képzési területek közé frissen bekerült szociális munkás szakon is.

A Kecskeméti Főiskola júliustól a Szolnoki Főiskolával egyesülve egyetemként működik majd. Szeptemberben pedig új szak indul, ahol ugyancsak választható lesz a duális diploma, ugyanis a gyakorlati ismeretekre építő gazdálkodási és menedzsment alapszak jól illeszkedik a duális képzésbe is, mondja Ailer Piroska. A szaknál a fizetős képzésben ösztöndíjra is lehet pályázni, amit a jegybank által a közgazdasági oktatás fejlesztésére létrehozott Pallas Athéné Domus Mentis alapítvány finanszíroz. Ez lehetővé teszi a korlátozottabb anyagi lehetőségekkel indulók számára is a tanulást, ugyanis itt az államilag finanszírozott helyhez 448 pont szükséges a maximális 500-ból, vagyis több, mint más szakokon. A költségtérítéses képzésre felvett, és a feltételeknek megfelelő hallgatók viszont az ösztöndíjból fedezni tudják a tanulmányi költségeiket.

Bár elméletben a duális képzés, és vele a rendszeres havi jövedelem költségtérítéses szakokon is elérhető, vagyis ezen a módon is fizethető lenne a tandíj, a gyakorlatban mégis nagyon kevés a nem államilag finanszírozott képzésben tanuló duális hallgató. Ennek pedig nagyrészt az az oka, magyarázza Ailer Piroska, hogy a cégeknek „dupla költséget” jelent egy költségtérítéses hallgató, mivel utánuk nem írható le a szakképzési hozzájárulásból a napi 4530 forint fejenként, az “államiaknál” pedig igen.


Két héten belül dönteni kell: duális vagy hagyományos

A felsőoktatási jelentkezési határidő február 15-én lejár. A felvételi az egyetemeken és a kiválasztás a duális képzésben részt vevő vállalatoknál gyakorlatilag párhuzamosan folyik, ennek ellenére a VS.hu azt tapasztalta, hogy a képzés második évében, vagyis idén sem lett sokkal könnyebb tájékozódni. A felvi.hu felvételi tájékoztatójában csak az egyes szakok melletti lábjegyzetből derül ki, hogy választható-e duális formában is, itt azonban nincsenek részletek. A Duális Képzési Tanács hivatalos weboldalán, a dualisdiploma.hu-n a kereső még nem működik, így egyelőre kizárólag az intézmények saját oldalain lehet információhoz jutni, annak ellenére, hogy van cég, például éppen a Mercedes-Benz is, ahol január 31-én már le is jár a jelentkezési határidő.

Ettől függetlenül a leendő hallgatók tájékozottak, hiszen már 2012-ben is 300-an jelentkeztek a kecskeméti mindössze 25 helyre. Tavaly óta, amikor országos szintű lett a képzési forma, nagyságrendi váltás következett be, és ezt minden egyes intézménynek és cégnek is tanulnia kell, mondja Ailer Piroska, ezért van az, hogy még nem kiforrott, és főleg nem egységes a tájékoztatás sem.

Ami a Kecskeméti Főiskolát illeti, a túljelentkezés minden évben sokszoros. Igaz, főleg az ismertebb cégekhez, és részben ez a válasz arra a kérdésre, hogy miért nem sikerül minden meghirdetett helyet betölteni. A kisebb vagy kevésbé közismert vállalatoknál előfordul, hogy kevesebb felvételiző próbálkozik, mint amennyi tehetné, de arra is volt már példa, hogy a vállalat nem talál a jelentkezők között annyi alkalmasnak tűnőt, mint amennyit szeretne. Ezért fordul elő, és nem kizárt, hogy ez történik majd ebben az évben is, hogy a céges kiválasztás még szeptemberben is tart az adott intézménybe már felvettek körében.