Először várják tüntetők Orbán évértékelőjét

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Ma délután tartja 18. évértékelő beszédét Orbán Viktor. A tavalyi után ez lesz a második alkalom, hogy a miniszterelnök a felújított Várkert Bazárban szólal meg, és az évértékelések tizennyolc éves történetében az első olyan, amikor beszéde alatt odakint tüntetők demonstrálnak majd.


A Várkert Bazár elé Lopják a jogom! címmel az Együtt szervezett tüntetést, tiltakozásul, amiért kedden kigyúrt, kopasz férfiak akadályozták meg az MSZP politikusát, hogy népszavazási kezdeményezést nyújtson be az üzletek vasárnapi zárva tartása ügyében. (A választási irodában történt példátlan botrányról itt olvashatja beszámolónkat.) Az esemény Facebook-oldalán eddig nyolcszáz ember jelezte részvételét.

Az elmúlt időszakból a megszólalásait és a párt hosszú ideje meghatározó kommunikációs vezérfonalát figyelembe véve Orbán Viktor beszédének egész biztosan a bevándorlás lesz a központi témája. A miniszterelnök szimpatizánsai előtt nyilván újra kifejti majd, miért indított a kormány szerdán népszavazást a kötelező betelepítési kvótáról, illetve hogy miért készül – ellenzéki támogatás híján egyelőre sikertelenül – a terrorveszélyhelyzet fogalmát beemelni az alaptörvénybe. Szinte biztosan szót ejt majd a miniszterelnök a kormány új, családi otthonteremtési programjáról is.


A nagykorú hagyomány

Orbán Viktor 1999 februárjában, első miniszterelnöksége idején indította el az évértékelők sorozatát, beszédét akkor és azóta is minden évben a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány felkérésére mondta el.

Az első és az azt követő néhány évben a miniszterelnök még részletesen beszélt kormánya terveiről, az első alkalommal például 37 pontban foglalta össze a teendőket. A konkrétumok később megfogyatkoztak, de jellemzően minden évre tartogatott a beszéde egy bejelenteni valót, 2000-ben például az első Széchenyi Terv elindítását.

2002-től 2010-ig, amíg a Fidesz ellenzékben volt, a harcos, szimbolikus beszédeké lett a terep, 2011-ben pedig, amikor ismét miniszterelnökként mondhatott értékelőt, már nem is tért vissza a konkrétumokhoz.

Ekkortól jellemzően inkább egy-egy címkét aggatott a kormány és az ország előtt álló időszakra, így lett 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás, 2013 a felemelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve.


Az értékelések csaknem két évtizede alatt néha rendhagyó formában tartotta meg a beszédet. 2005-ben például a Körcsarnokban egy interaktív show-vá alakult az esemény: a ringszerű központi színpadra Orbán embereket hívott maga mellé, és látszólag az ő, illetve a szimpatizánsok sms-ben feltett kérdéseikre válaszolt. 2011-ben a beszéde előtt a Facebookon buzdította az embereket, hogy küldjenek neki olyan témákat és észrevételeket, amelyekre szerintük ki kellene térnie az értékelésben. (A közösségi oldalon érkezett több ezer kérdés és felvetés közül végül mindössze kettőt érintett a beszédében.)

Legutóbbi, tavalyi évértékelőjében már megjelent a bevándorlásellenesség: beilleszkedésre képtelen embertömegekről beszélt, akik veszélyt jelentenek a közrendre és a magyarok munkahelyeire. Akkori beszédét egy héttel a Fidesz veszprémi időközi országgyűlési választáson elszenvedett komoly veresége után tartotta, ezért rövid önkritika után leginkább a párt szavazóinak feltüzelésére használta a beszédet. „Nem harcoltunk eléggé vagy legalábbis nem harcoltunk elég jól. Ne üljünk a babérjainkon, tápászkodjunk fel a karosszékünkből!”– szólította fel a fideszeseket.