Először hagyja el Afrikát a nyolcszáz éves orrszarvúszobor

Fotó: AFP / STEFAN HEUNIS

-

A rinocéroszszobor származási helyén akkora kincs, mint Tutanhamon fáraó halotti maszkja Észak-Afrikában.


A gyarmatosítás előtti dél-afrikai civilizáció jelképe a mapungubwei arany orrszarvúszobor. Ősszel a British Museum egy nagyszabású tárlatán lesz látható Londonban.

Több mint kétszáz műkinccsel mutatja be Dél-Afrika művészetét a British Museum október 27-én nyíló kiállításán. A legjelentősebb közülük az orrszarvú, amely a dél-afrikai civilizáció nyolcszáz éves jelképe, és további királyi ékszerek: egy tehén és egy macska aranyszobra, valamint egy aranyjogar és egy aranytál.


A tárlat kurátora Afrika koronaékszereinek nevezte őket


1220 és 1290 között a kontinens déli csücskében, Mapungubwe volt a fővárosa az egyik első királyságnak. Az ott talált kincsek arról árulkodnak, hogy az államnak fejlett igazgatása és gazdasága volt, virágzott a földművelés, a bányászat és a kézművesség, és már évszázadokkal az előtt arannyal és elefántcsonttal kereskedett Kínával, Indiával és Egyiptommal, hogy megérkeztek az európai gyarmatosítók.



Az aranytál is része a gyarmatosítás előtti dél-afrikai királyi ékszereknek


A tárlat kurátora Afrika koronaékszereinek nevezte őket, hiszen az aranytárgyakat a mapungubwei királyi sírokban találták az 1930-as években. Létezésüket sokáig tagadta és figyelmen kívül hagyta az apartheid kormány, mert a lelet ellentmondott az „üres földről” szóló terra nullius mítosznak, amelyet a fehér uralom legitimmé tételére használtak. A narratíva szerint a történelem csak akkor vette kezdetét arrafelé, amikor az első holland telepesek 1652-ben megérkeztek Fokvárosba.

A rinocéroszszobrot származási helyén akkora kincsnek tartják, mint a kontinens északi részén Tutanhamon fáraó halotti maszkját. Ma a Dél-afrikai Köztársaságban adományozható legmagasabb kitüntetés, a Mapungubwe Rend jelképe, Mapungubwe pedig világörökségi helyszín.


Az arany orrszarvú a dél-afrikai civilizáció nyolcszáz éves jelképe


Egy 77 ezer éves gyöngy nyaklánc is látható lesz a kiállításon, ezt a nyugat-fokföldi Blombos-barlangban találtak. Az ékszer annak bizonyítéka, hogy a kézművesség jóval régebbre nyúlik vissza, mint Európában.

Ugyanakkor a tárlat azt is megmutatja, hogy az európai (brit, holland) és az ázsiai (indonéziai, indiai, maláj és kínai) telepesek is hatottak a dél-afrikai művészetre.

Minden egyes szekcióban helyet kapnak kortárs afrikai művészek munkái, amelyeket a British Museum már több mint húsz éve gyűjt.

A tárlat 2018. február 26-ig várja közönségét.