Elölről kell kezdeni Biszku Béla ügyének tárgyalását

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

Nehezen halad a kommunista bűnök elszámoltatásának utolsó kísérlete. Első fokon ugyan háborús bűnök miatt öt és fél év börtönre ítélték az egykori kommunista belügyminisztert, de a Fővárosi Ítélőtábla most új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot.


Hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla és új eljárásra utasított hétfőn kihirdetett másodfokú végzésével az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel megvádolt, idén 94 éves Biszku Béla egykori belügyminiszter ügyében.

Biszkut tavaly májusban első fokon öt és fél év börtönre ítélték, mert a bíróság bizonyítottnak látta, hogy köze volt az 1956-os salgótarjáni sortűzhöz, szándékosan nem vonta felelősségre egy martonvásári bántalmazás elkövetőit, illetve nyilvánosan tagadta a kommunista rendszer bűneit. Az ügyészség eredetileg életfogytiglant kért, amit a fellebbezésben is fenntartottak. A védelem az elsőfokú ítélet hibáira hivatkozva új eljárást akart elérni, és sikerrel is járt. A vádlott érdemi vallomást az eljárásban nem tett, de bűnösségét mindvégig tagadta.

A másodfokú bíróság – részben a védői érveléssel összhangban – hétfőn kimondta: az elsőfokú döntés annyira megalapozatlan, hogy arra érdemi másodfokú határozatot nem lehet építeni. A törvényszék nem tett eleget ügyfelderítési és indoklási kötelezettségének, de különösen a bizonyítás hibái miatt elkerülhetetlen új elsőfokú eljárás lefolytatása, amelyre egy másik bírói tanácsot kell kijelölni.



A megismételt elsőfokú büntetőper lefolytatásához részletes utasításokat is adott a táblabíróság. Előírta például annak tisztázását, hogy milyen körülmények között keletkeztek a bizonyítékként felhasznált, több mint fél évszázaddal ezelőtti dokumentumok. Szükséges történész szakértőt felkérni annak feltárására, hogyan működött a karhatalom, kik irányították, az egyes szovjet alakulatok és magyar hatóságok milyen alá-fölérendeltségi viszonyban voltak. A tábla szerint tanúkat is meg kell hallgatni ahhoz, hogy megnyugtatóan lehessen dönteni a bűnösség kérdéséről.

Rúzsás Róbert, a tábla tanácselnöke szóbeli indoklásában megjegyezte: ha a további bizonyítástól már nem várható eredmény, akkor felmentő rendelkezést kellene hozni, ám ebben az ügyben nem erről van szó, ezért is indokolt az eljárás megismétlése. A bíró szerint a történelmi felelősség és a büntetőjogi felelősség megállapítása között lényegi különbség van, az egyikre a történelemtudomány, a másikra a büntetőjog szabályai vonatkoznak. A büntetőjogi felelősség megállapításához először a múltban történt eseményt kell rekonstruálni, amihez megfelelő bizonyítékokra van szükség, különben a döntés megalapozatlan lesz.


Ki adott parancsot?

A Biszku elleni vádak közül a legfontosabb, hogy az újjáalakult kommunista állampárt, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának (IIB) tagjaként közvetve ő adott utasítást az 1956. december 8-án eldördült salgótarjáni sortűzre, amely legalább 46 ember életét követelte. 1997-ben már született egy ítélet (egy volt karhatalmista felfüggesztett börtönt kapott), abban az eljárásban Biszkut tanúként hallgatták meg. Most a védelem úgy érvel, hogy épp az ellenkezője bizonyítható a vádnak: a helyszínen lévő parancsnokok ugyanis azt az utasítást kapták Budapestről, hogy tegyenek belátásuk szerint.

Ezzel egyébként az ügyészség a nehezebb utat választotta, hiszen nem Biszku 1957 és 1961 közti belügyminiszteri tevékenységére, így a forradalmat követő megtorlásokra koncentrál. Ebből az időszakból csak egy esetet tettek a vád tárgyává, az úgynevezett martonvásári razziát. A vád szerint miniszterként értesült ugyan arról, hogy egy,1957. március 9-én, Martonvásáron végrehajtott razzia során három embert vertek órákon keresztül, de elmulasztotta feljelenteni az elkövetőket.

A rendszerváltás után sokáig visszavonultan élő egykori belügyminisztert a kommunista rezsim bűneinek tagadásával is megvádolták, mivel 2010-ben a Duna TV-nek adott interjúban kijelentette, hogy 1956-ot nem tekinti forradalomnak, az azt követő perek nem voltak koncepciós eljárások. A vád kiegészült még lőszerrel visszaéléssel, a tizenegy darab töltény miatt is, amelyeket 2012-ben foglaltak le a lakásán tartott házkutatáskor.