Előkerült egy jó srác a Voldemort-ügyben

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

-

Habony, Szájer, Szijjártó és Hende köreiben forgott a szociálisszövetkezet-botrányban érintett cég tulajdonosa, Holbok Sándor.


Több vezető politikus is kellemtelen helyzetbe kerülhet azzal, hogy kiderült, kapcsolatba hozhatók azzal a Holbok Sándorral, akinek cége részt vett egy szociális szövetkezetekre kiírt pályázat gyanús előkészítésében.

A Voldemort-gate-ként elhíresült ügy kapcsán Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselő tagadta, hogy kenőpénzt kért volna egy uniós pályázat kiírásáért, miközben úgy tűnik, közbenjárására tette közzé az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2015 októberében a szociális szövetkezetek fejlesztésére szánt modellprogram felhívását – írta a 168 óra.

A lap kiderítette, hogy a nyilvánvalóan fiktív pályázatot összeállító Public Sector Consulting Kft. fő tulajdonosa Holbok Sándor. Ő nem más, mint az egyik Fidesz-alapító, Szájer József kabinetfőnöke és a Habony Árpád vezényelte központi kampánycsapat egyik területfelelőse.

Holbok Sándor 2006-tól a Fidesz Habony Árpád irányítása alatt álló központi kampánycsapatának oszlopos tagja. Beke Sándor pszichológussal, tréningszakemberrel együtt több vidéki nagyvárosban is részt vettek a kampányban.

2010-ben, a Fidesz kormányra kerülésével Hende Csaba révén bekerült a Honvédelmi Minisztériumba tanácsadónak, emellett a tárca két cégének felügyelőbizottsági elnöke és a HM Arzenál Elektromechanikai Zrt. igazgatósági tagja lett.

Szijjártó Péter barátjának, annak a Kuna Tibornak az üzlettársa, akinek cége, a Young and Partners Kft., valamint a Trinity International Communications szervezi a kormányzati kommunikáció jelentős részét.

A 168 óra ősfideszes forrása így jellemezte Holbokot:


Holbok jó srác, amióta
az eszemet tudom,
ő az egyik kapcsolattartó
a párt vezetése
és az üzleti világ között.

Mengyit nem keresték meg

Az ügy gyanúsítottjai szociális szövetkezeteket hoztak létre annak érdekében, hogy részesüljenek egy félmilliárdos pályázati pénzből. Állításuk szerint a pályázat sikerre vitelének érdekében kezdtek együttműködni Mengyivel. Cserébe vissza kellett volna osztaniuk a pénzből, és kétszer ötmillió forintot adni egy közvetítőnek.

A 168 óra arra következtet a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján, hogy a fideszes képviselő és a pályázatíró a támogatás kilencven százalékát akarták visszaszivattyúzni, mégpedig úgy, hogy az általuk hozott cégek különböző költségek (workshop, e-learning, konferenciaszervezés) címén beszámláznak majd a szociális szövetkezetekbe.

A felek azonban nem tudtak megegyezni a pénzben, és hosszas alkudozásukat a letartóztatások szakították meg.

„A lelkiismeretem tiszta, készséggel állok minden vizsgálat elé. Ha a nyomozás érdeke úgy kívánja, és az ügyészség ezt kezdeményezi, kérni fogom a parlamentet, hogy a mentelmi jogomat függessze fel” – írta közleményében Mengyi Roland Borsod-Abaúj-Zemplén megyei országgyűlési képviselő a botrány kirobbanása után.

A politikust a nyilvánosság előtt képviselő Futó Barnabás ügyvéd szerint Mengyi annyit közölt vele: ismeri a gyanúsítottakat, találkozott velük, szóba került az uniós pályázat kérdése is, de ötmillió forintos előlegről, úgynevezett „alkotmányos költségekről” nem volt szó. Futó hozzátette, hogy nem általános, de előfordul, hogy csalók visszaélnek befolyásos politikusok nevével. Az ügyvéd szerint abból is látszik, hogy a nyomozó hatóság sem vette komolyan, amit a gyanúsítottak mondanak, mert Mengyi Rolandot eddig semmilyen formában nem keresték meg.

A 168 óra szerint azonban az ügy öt gyanúsítottja nem élt vissza a képviselő nevével, nem próbálkoztak a rá való hivatkozással előnyt kovácsolni, hiszen éppen Mengyi az egyetlen kapocs számukra a felsőbb politikai körök felé. A lap állítja, hogy ezt igazolják a lehallgatási jegyzőkönyvek is.


Kétszer öt vagy semmi

Az egyik jegyzőkönyvben az áll, hogy a gyanúsítottak nem akarták elhinni, hogy az ötmilliót valóban Mengyi kéri, azt hitték, társuk dolgozik saját zsebre, ezért személyes találkozót akartak, hogy a képviselőtől is halljanak a készpénzben fizetendő, Mengyi által „alkotmányos költségnek” nevezett összegről.

A találkozó létre is jött. Az egyik gyanúsított így emlékszik vissza vallomásában: „Én rákérdeztem Rolandtól, hogy mi ez az ötmillió forint. Ő erre azt a választ adta, hogy ezt oda kell adni Petinek, hogy tudja adni valaki részére. Arra sajnos nem tudok visszaemlékezni, hogy kinek kellett ezt odaadni, Mengyi Roland talán a kiíró vagy a döntéshozó kifejezést használta. Mi ezt furcsának találtuk, és próbáltunk erről vitatkozni Rolanddal. Roland nem igazán akart velünk vitázni, határozottan mondta, hogy


most öt, ha lezárják, még öt, vagy így, vagy sehogy.

Azt is egyértelműen kijelentette, hogy ezt az összeget Péternek kell átadnunk” – idézett a lap a jegyzőkönyvből.

Futó Barnabás ügyvéd azt állította, hogy a lehallgatási anyagban csak hivatkoznak Mengyi Rolandra, de olyan hangfelvétel, amelyen ő maga szerepel, nincsen.


Ez nem igaz – írta a 168 óra: vannak olyan telefonbeszélgetések, amelyekben az egyik fél maga a politikus, a másik pedig valamelyik gyanúsított, de a lehallgatott beszélgetések nagy részét még nem oldották fel a titkosítás alól.


Közbeszólt a NAV

2015. szeptember végén megjelent előzetes társadalmi egyeztetésre a Modellprogram a szociális szövetkezetek hálózatosodása érdekében című Támop 5.5.815/1 számú pályázat tervezete. A megpályázható keretösszeg az ügyben előzetesen többször is hangoztatott ötszáz millió forint lett, és az erre a célra előkészített tíz szövetkezetre írták ki.

Ám a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közbeszólt. A nyomozást végző adóhatóság azzal érvelve, hogy nem akar kárt okozni a költségvetésnek, kérte Balog Zoltánt a pályázatok elutasítására. Így kútba esett annak felderítése, vajon milyen érdekeltségekben álló cégek számlázhattak volna be a szövetkezeteknek, hogy a fejenkénti 50 millió forint kilencven százalékát, azaz tízszer 45 millió forintot teljesítés nélkül elszipkázzanak az uniós pénzből – írta a lap.

A nyomozati iratok szerint Mengyi Roland végül azt is kijelentette, hogy a szervezeteknél maradó tíz százalékot, vagyis az ötmillió forintot is háromfelé kell osztani: egyharmad az övé, egyharmad B. Szilvia pályázatíróé és egyharmad a szövetkezeteket gründoló három főszereplőé. Tehát Mengyi a tízmillió forintos alkotmányos költségen kívül még tízszer 1 660 000-re, azaz összesen 16,6 millió forintra tartott igényt a pályázati pénzből.

Az ügyről az Emmi mindössze annyit közölt: „A szövetkezetek hálózatosodását támogató Támop pályázati felhívásra érkezett, a sajtóban vitatott pályázatokat az Emmi elutasította. Mivel nem született támogatási döntés, szerződéskötésre sem került sor velük, így szabálytalan közpénzfelhasználás sem történhetett. A NAV vizsgálatáról szóló tájékoztatása az Emmi elutasítását követően érkezett.”


Csepreghy ismeri a pályázatírót

A Hír TV-ben megszólalt az ügyben Csepreghy Nándor miniszterhelyettes. Azt mondta: a Miniszterelnökség belső vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, az érintett cégek milyen formában indulhattak a 2007–2013-as és a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban. Csepreghy hozzátette: „Egy országgyűlési képviselőnek az a feladata, hogy uniós fejlesztési forrásokat a saját választási körzetébe vigyen. Ami azt jelenti, hogy a választókörzetében épüljenek az utak, jöjjenek létre új munkahelyek. Ha ehhez pályázatírókkal kell találkozni, mert az elmúlt rendszerben ők megkerülhetetlen szereplők voltak, ez rendben van. Ezeknek a beszélgetéseknek azonban nem lehet tartalma magánérdek, csak közérdekű ügyekben egyeztethetnek.”

Csepreghy Nándor az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, hogy az úgynevezett Voldemort-gate ügyéhez annyiban kapcsolódik, hogy az előzetesben lévő pályázatíró nő ismeri őt. Csepreghy Nándor szerint kapcsolatuk kizárólag magánéleti, gyerekeik révén ismerik egymást, egyidősek a gyerekek, születésnapi zsúrokon szoktak találkozni – írta a 24.hu.