Elnézést kért a volt brit kormányfő

Fotó: AFP / JUSTIN TALLIS

-

Tony Blair a CNN-nek azt mondta, tévesek voltak azok a hírszerzési értesülések, amelyekre Nagy-Britannia és az Egyesült Államok az iraki katonai beavatkozásról hozott döntést alapozta. Az egykori brit kormányfő nem cáfolta azt sem, hogy az iraki háború vezetett az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet felemelkedéséhez.


A jelenleg ellenzékben politizáló brit Munkáspárt volt vezetője, aki 1997 és 2007 között állt a brit kormány élén, azt mondta: elnézést kér, amiért az iraki háború előtti hírszerzési adatok tévesek voltak. Ugyancsak elnézést kért a háború utáni időszakra szóló tervezés „bizonyos hibái” miatt.

Hibának nevezte azt is – és ezért is bocsánatot kért –, hogy London és Washington nem értette meg, mi következhet Szaddám Huszein akkori iraki elnök rezsimjének eltávolítása után. Huszein eltávolításáért ugyanakkor „nehéz lenne bocsánatot kérni”.

Arra a riporteri felvetésre, hogy számos vélemény szerint az Iszlám Állam felemelkedésének elsődleges oka az iraki invázió volt, Blair úgy fogalmazott, hogy „ebben vannak igazságelemek. Nem lehet azt mondani, hogy mi, akik 2003-ban eltávolítottuk Szaddám Huszeint, nem viselünk felelősséget a 2015-re kialakult helyzetért.”

Az iraki háború hátterének feltárására már több mint hat éve, 2009 nyara óta folyik a hivatalos vizsgálat Nagy-Britanniában Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata vezetésével, de még mindig nincs hivatalos időpont a vizsgálati jelentés közzétételére.

Egy másik, a hírszerzési tevékenységet vizsgáló független bizottság azonban már évekkel ezelőtt megállapította, hogy Iraknak az invázió kezdete előtt már szinte biztosan nem volt érdemi mennyiségű vegyi vagy biológiai fegyvere bevethető állapotban, jóllehet a tizenkét évvel ezelőtti invázió fő indoka az volt, hogy a Huszein-rezsim tömegpusztító fegyvereket halmozott fel. Ez a jelentés mindazonáltal felmentette a korabeli munkáspárti brit kormányt a tudatos félrevezetés vádja alól.

Az iraki tömegpusztító fegyverek létét már a Chilcot-vizsgálat korai szakaszában határozottan cáfolta Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzet-ellenőrzési tevékenységének egykori vezetője is. A svéd diplomata a Chilcot-bizottság előtt 2010-ben kijelentette: Irak az első, 1991-es öbölháború után megsemmisítette tömegpusztító fegyvereit, és a 2003-ban kirobbant második háború idején már nem voltak ilyen típusú támadóeszközök a birtokában.