Elkezdődött a vita a brit EU-tagságról Londonban

Fotó: AFP / FABRICE COFFRINI / AFP / FABRICE COFFRINI

-

Mára olyan mértékben bővült az EU döntési jogköre, hogy az már nem tetszik a briteknek.


Megkezdődött a londoni alsóházban a brit EU-tagságról tervezett népszavazás törvényjavaslatának vitája. A javaslat elfogadása esetén – ami biztosra vehető, mivel a kormányzó Konzervatív Párt mellett a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt is támogatja – a brit választók 2017 végéig népszavazáson dönthetnek arról, hogy hazájuk az Európai Unió tagja maradjon-e.

Nagy-Britannia 1973. január 1-jén, a konzervatív párti Edward Heath miniszterelnöksége idején csatlakozott az Európai Unió akkori elődszervezetéhez, az EGK-hoz, és negyven év után másodszor rendez referendumot a tagságról, ha a törvénytervezetet a parlament elfogadja. A brit csatlakozási egyezményt 1975-ben egy utólagos népszavazás megerősítette; a választók akkor több mint kétharmados többséggel mondtak igent a bennmaradásra. Philip Hammond brit külügyminiszter az újabb népszavazás törvénytervezetének részletes vitáját megnyitva azonban kijelentette: az azóta eltelt négy évtizedben


szinte a felismerhetetlenségig megváltozott az az intézmény

amelyhez annak idején Nagy-Britannia csatlakozott. Hammond szerint a brit tagságot negyven éve jóváhagyó milliók abban a hiszemben adták le voksukat, hogy Nagy-Britannia egy gazdasági közösséghez csatlakozott, amely nemzeti szuverenitásának csorbítása nélkül jelentős gazdasági előnyöket ígért. „Nem emlékszem arra, hogy bárki is beszélt volna mind szorosabbra fonódó unióról vagy közös valutáról” – hangsúlyozta a brit külügyminiszter. Hammond szerint az azóta elfogadott szerződések – köztük a maastrichti és a lisszaboni szerződés – hatalmas mértékben bővítették az Európai Unió döntési jogköreit, gyakran olyan területeken is, amelyeken ez 1975-ben elképzelhetetlen lett volna. Ez a folyamat a brit EU-tagságot megalapozó demokratikus felhatalmazást mára „szinte teljesen kikezdte–, és ez indokolja e mandátum megújítását – fogalmazott a népszavazás indokait sorolva a brit külügyminiszter.


A brit kormány véleménye az, hogy Brüsszelnek túl nagy hatalma van, és e hatalmi jogkörök közül többet „vissza kell telepíteni a tagállamok fővárosaiba” – mondta a britkülügyminiszter. Hozzátette: az EU-ellenes pártok folyamatos erősödése is annak szükségességét mutatja, hogy „Európát vissza kell adni az embereknek”, a döntési szinteket a lehető legközelebb kell vinni a választókhoz, a tagállami parlamenteknek pedig szélesebb felügyeleti jogot kell kapniuk az Európai Unió felett.

Hammond utalást tett arra is, hogy 2017 vége csak a népszavazás lehetséges legkésőbbi dátuma. Kijelentette: ha a Brüsszellel tervezett tárgyalások a London által igényelt EU-reformokról gyorsan értékelhető eredménnyel járnak, a referendumra hamarabb is sor kerülhet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem lehet „egyik napról a másikra” megállapodásra jutni, mivel a problémák összetettek.



David Cameron brit miniszterelnök két éve jelentette be, hogy Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig London újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában a brit kormány szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna.