Elkeserítő és siralmas az ellenőrzött konyhák teljesítménye

Fotó: MTI / Mohai Balázs - képünk illusztráció

-

Az ételek minősége mellett a konyhák állapotát, a hulladékkezelést és a kártevők jelenlétét is vizsgálta a Nébih a közétkeztetést végző vállalatoknál. A főzőkonyhák többsége közepes vagy rosszabb értékelést kapott. A szolgáltatók gyakran nincsenek felkészülve a speciális igényekre, és a diétás ételt főző szakácsok sem mindig segítik a munkát. A kormány is elismerte a reform kudarcát, ezért enyhít a só- és cukorkorláton.


Rosszul vizsgázott az eddig ellenőrzött közétkeztetési főzőkonyhák többsége – írja a Magyar Nemzet. Egy év alatt több mint 2286 létesítményt tesztelt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, és az érintett üzemeknek több mint fele (63 százaléka) csak közepes vagy annál rosszabb értékelést kapott. A Nébih vizsgálja az étel minőségét, de ez csak egy része a felmérésnek. Nézik ugyanis azt is, milyen az adott létesítmény épülete, megfelelők-e a gépészeti és műszaki feltételek, a szennyvízelvezetés, kielégítő-e a kárte­vőkkel szembeni védelem, és a hulladékkezelés.

Nézik azt is, milyen módon zajlik az élelmiszerek tárolása, a takarítás, visel-e védőruhát a személyzet, megfelelő-e a személyi higiéniájuk, megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy állítja-e össze az étlapot, és van-e lehetőség diétás ételek készítésére .

A Nébih honlapján egyelőre mindössze 94 főzőkonyha eredményei érhetők el, s ezek kizárólag olyanok, amelyek jeles (33) vagy jó (61) minősítést kaptak. A Nébih szerint az, hogy kizárólag a magas pontszámú létesítmények neve nyilvános, csak a próbaüzem ideje alatt működik. Arra a kérdésre, meddig tart a próbaüzem, a hatóság annyit mondott: „a teljes jogszabályi és informatikai háttér megvalósulásáig”. A Nébih nem alkalmaz szankciókat a rosszul teljesítőkkel szemben. A minősítés legfontosabb célja szerintük, hogy ösztönözze az érintett főzőkonyhákat a jobb minőségre. A feltárt hiányosságok alapján javaslatokat tesznek, majd később ismét felmérik az állapotokat.


Fokozatos változtatás

A Nébih már 2013 óta külön teszteli a gyermek-közétkeztetésből származó menüsorokat: az ételek illata, íze, megjelenése, állaga alapján határozza meg, hogy az kiemelkedő, átlagon felüli, átlagos, átlagon aluli vagy nem megfelelő. A hatóság eddig országszerte több mint 760 menüsort értékelt. Közülük 80-at talált átlagon alulinak, és mindössze 5-nél értékelte úgy, hogy nem megfelelő a menü.

Egy év telt el a közétkeztetési reform bevezetése óta, de már módosítani kell a rendeletet. Nem mindenhol fogadták örömmel a túl gyors változtatást, mégpedig azt, hogy jogszabállyal akarták száműzni az egészségtelen alapanyagokat és a mesterséges édesítőket, és jelentősen korlátozták a só és a cukor használatát. Az idősebb korosztályoknál (az általános és középiskolákban) lépcsőzetesen csökkentették a sótartalmat, a bölcsődékben, óvodákban azonban egyetlen év alatt mérsékelték minimálisra a só- és cukormennyiséget. A tervezett módosítás lényege, hogy a sócsökkentés kevésbé legyen drasztikus, ezért hat év alatt, fokozatosan vezetik majd be a változást. Ugyanakkor szigorítanak is a szabályozáson, azaz minden korosztálynál tiltanák a mesterséges édesítőszerek használatát. A változtatási tervek között az is szerepel, hogy több friss tejet adnának a gyermekeknek, ezeket a változtatásokat még az ősszel életbe léptetik.