Elképesztő össztűz alatt Angela Merkel

Fotó: AFP / JOHN MACDOUGALL

-

A második világháború óta a legnagyobb európai válságként tálalta az Európai Parlamentnek a nyár óta egyre súlyosbodó menekülthelyzetet Angela Merkel. A német kancellár ennek megfelelő nagyságrendű ütéseket kap, miközben keresi a megoldást a menekültek és a saját kormánya megmentésére. Összegyűjtöttük, miket kellett kiállnia az elmúlt hónapokban a szurkálódásoktól az akasztófázásig.


Angela Merkel júliusban találkozott a 14 éves palesztin lánnyal, Reemmel, akinek egy simogatás kíséretében azt kellett a szemébe mondania, hogy nincsen számára hely Németországban. Reem sírása vitte be talán az első jelentős találatot a német kancellárnál. A simogatást és az őszinteségét is bírálták, bár Reem utólag azt mondta, jobban fájt volna neki, ha a kancellár nem lett volna őszinte. Ez a kis incidens azonban – bár akkor nagy horderejűnek tűnt – csak ízelítő volt abból, amit aztán minden oldalról és a világ minden tájáról Angela Merkel fejére olvastak. Íme a legkeményebb bírálatok:


Hazaáruló

A Merkelt érő bírálatok sajátos formáját öltötték a feljelentések. Csaknem négyszázan vették a fáradtságot, hogy a német igazságszolgáltatáshoz forduljanak a kancellárral szembeni aggályaikkal. A legtöbben hazaárulással vádolták Merkelt. A tömeges feljelentéseket pedig nagyban megkönnyítette, hogy az egyik ismert jobboldali radikális internetes oldalon egy mintaszöveget is megjelentettek.


Bűnöző

Akadémiai körökben sem kímélték Merkelt. Holm Putzke, a passaui egyetem büntetőjogra szakosodott kutatója volt az, aki felvetette a kancellár büntetőjogi felelősségét egy az egyetem honlapján megjelentetett jogi szakvéleményében. Putzke úgy vezette le ezt a felvetést, hogy ameddig bűncselekménynek számít a tartózkodási jogcím nélküli belépés az országba – vagyis az illegális határátlépés –, addig büntethetők azok is, akik elősegítik az ilyen cselekményt. Márpedig a kancellár döntött a Magyarországról továbbinduló menedékkérők beengedéséről, és azóta is aktívan elősegíti az illegális határátlépést.



A társadalom megrontója

Angela Merkel bírálatát kétségkívül új szintre emelte a bajor miniszterelnök, aki a kancellár menekültpolitikájának kitartó ostorozásával kisebb kormányválságot idézett elő. Horst Seehofer október 20-án beszélt arról, hogy a berlini vezetés bevándorláspolitikája társadalmi szakadást és radikalizálódást idézhet elő. A bajor miniszterelnök, CSU-elnök egy héttel később nagyobb fordulatszámra kapcsolt, és ultimátumot adott, legalábbis késznek mutatkozott visszahívni a pártját a szövetségi kormányban képviselő minisztereket, ha Angela Merkel nem adja fel az úgynevezett nyitott határok politikáját.

Szeptemberben Thomas de Maiziere belügyminiszter gondolta úgy, hogy a nyilvánosság előtt kell bírálnia a főnökét amiatt, hogy beengedte az országba a Magyarországról érkező menekülteket. „Kicsúszott az ellenőrzésünk alól. Olyan sokan voltak, hogy nem lehetett rendet teremteni” – panaszkodott Merkel döntésére.


Legyen inkább ENSZ-főtitkár

A CDU/CSU pártszövetség októberben annyira szabadulni akart Merkeltől, hogy már egy menekülőútvonalat is kijelölt neki. Az n-tv hírtelevízió szerint legalábbis a parlamenti frakciójuk egyes tagjai szerint az lenne a legjobb, ha Angela Merkel elvállalná az ENSZ 2016-ban megüresedő főtitkári posztját. Az n-tv végigjátszotta a forgatókönyvet, és megelőlegezte, hogy a CDU valószínűleg Wolfgang Schäuble jelenlegi pénzügyminiszter kancellárrá választását támogatná.

Október elején a CDU-tagok mozgolódása egy levélben is testet öltött: több mint százan írták alá, hogy szigorúbb határpolitikát követelnek, mert a nyitott határok politikája nem felel meg sem az európai, sem a német jognak, és – ami pártszempontból fontos lehet – a CDU programjával sincs összhangban. Közben feltehetően a népszerűségi kimutatásokat lapozgatták, és nem tudták nem észrevenni, hogy a listákat eddig vezető Merkel visszacsúszott a negyedik helyre.


Akasztófára való

Az iszlámellenes Pegida október közepén jutott el a felismerésre, hogy Angela Merkel „a legveszélyesebb nő Európában”, erre a mottóra pedig egy egész tüntetést ráhúztak a kancellár lemondását követelve. Drezdában nagyjából kilencezer embert tudtak mozgósítani erre a célra. A csoport vezetője, Tatjana Festerling az érdeklődőknek arról beszélt, hogy Merkel felelőtlen, a mozgalom kreatívjai pedig egy a kancellárnak szánt akasztófával is előálltak.


Pegida tüntetés


Mindennek van határa

A helyzet drámaiságát jelzi, hogy menekültügyben még a mindennapi politikától távol maradó államfő, Joachim Gauck is megszólalt, és a maga visszafogott módján tett egy megjegyzést Merkel menekültpolitikájára: „A befogadási kapacitásunknak vannak határai, még akkor is, ha egyelőre nem állapítottuk meg, hogy hol vannak ezek a határok.” A mondat súlya akkor lesz nyilvánvaló, ha összevetjük Merkel korábbi kijelentéseivel, amelyekben azt hangoztatta, hogy a menekültjognak nincsenek korlátai. Ha a kancellár korábban nem vette volna észre, hogy a közhangulat kezd ellene fordulni, Gauck megjegyzése minden bizonnyal ezt egyértelművé tette számára.


A fejkendős

Nem kímélte Merkelt a német ARD televízió sem, ahol az egyik műsorban használták háttérképnek – muszlim fejkendővel. Az ARD szerint a grafikával fel akarták kelteni az emberek figyelmét, és különben is, az egész szatíra volt. Az internetes folklór egyébként menetrendszerűen reagált Merkel gesztusaira. A már említett palesztin lánnyal való találkozása után született meg a Twitteren a #Merkelstrechelt, vagyis a Merkel simogat hashtag, és külön Tumblr-oldalt is szenteltek a kancellár mozdulatának. Mint ahogyan a hallgatása is megihlette a hashtaggyártókat, miután ütemet tévesztett a menekülttáborok elleni támadások elítélésével. Így született meg a #Merkelschweigt, azaz a Merkel hallgat hashtag. Igaz, amikor ellátogatott az ország keleti részén, Heidenauban fekvő menekültközpontba, akkor meg a helyiek fütyülték ki és hazaárulózták le.


nők a politikában, politikusnők, ANgela Merkel


Sok a férfi, kevés az esernyő

Merkel menekültpolitikájának a híre eljutott a tengerentúlra is. Az épp nyakig a kampányban gázoló Donald Trump nyilvánított véleményt a témában a Face the Nation című műsorban, bár ő nyilván inkább az amerikai szavazóknak üzent, mint Merkelnek. Trump szerint egész pontosan „esztelenség”, hogy Merkel ilyen sok szíriai férfi menekültet beenged Németországba. Később egyértelmű volt, hogy Trump nemi kérdést csinál a problémából, mindenekelőtt ugyanis az a baja, hogy a menekültek férfiak. „Ezek fiatal, fizikailag erős férfiak. Elsőrangú katonának néznek ki. Persze lehet, hogy ez nem így van. De hol vannak a nők?” – aggódott a menekültcsoportok nemi egyensúlyáért a republikánusok egyik elnökjelöltje, majd levonta a következtetést: „Az biztos, hogy én nem engednék be 200 ezer szíriait, aki az Iszlám Állam tagja lehet.”


Az olasz külügyminiszter, Paolo Gentiloni is megtalálta Merkelt, bár csak az után, hogy Merkel is megtalálta őt, és bírálta azt, ahogyan Olaszország a menekültválságot kezeli. Egész pontosan azt, ahogyan hagyja átáramlani a területén a menekülteket, akik aztán máshol – például Németországban – regisztrálják magukat. „Görögországtól és Törökországtól azt kérni, hogy tegyék a feladatukat a menekültválságban, olyan, mint azt kérni egy súlyos áradásokkal sújtott országtól, hogy gyorsítsa fel az esernyők gyártását. Európának épp hogy nem bírálnia kellene a külső határán lévő országokat. A migránsok Európába érkeznek, nem Olaszországba, Görögországba, Németországba vagy Magyarországra” – figyelmeztetett Gentiloni.


Angela Merkel


És végül emlékezzünk meg a magyar hozzájárulásról is a kritikák özönéhez. A Merkelre zúduló össztűzből méltóképpen vette ki a részét Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója is, aki a Kossuth Rádióban vázolta fel háborús eszmefuttatását. Abból indult ki, hogy Európa háborúban áll, és Európát meg kell védeni, és pont ezért kellene lemondania a német kancellárnak, hiszen mikor nyert meg háborút egy nő?