Elítélte a magyar kormányt az Európai Parlament

Fotó: Marc DOSSMANN/PHOTO EXPRESSION

-

Bár a baloldali és liberális frakcióknak nincs többségük, de sok képviselő nem szavazott vagy tartózkodott, így az ő javaslatuk ment át a plenárison. A határozat elítéli a bevándorlásellenes konzultációt és Orbán Viktor halálbüntetéssel kapcsolatos szavait is.


Elfogadta szerdán az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülése a magyarországi helyzettel, elsősorban a miniszterelnök halálbüntetéssel kapcsolatban tett kijelentéseivel és a bevándorlásellenes nemzeti konzultációval foglalkozó határozatát. Az EP a szociáldemokrata, a radikális baloldali, a liberális és a zöld frakció közös határozati javaslatát 362 igen szavazattal, 247 ellenében fogadta el. A baloldali-zöld-liberális frakcióknak nincs többségük a strasbourgi testületben, a 751 mandátumból 362-vel rendelkeznek. A 751 képviselőből viszont csak 697 adta le szavazatát, és a 88 tartózkodás mellett ez a voksok 51,9 százalékát jelenti.

Az elfogadott határozat leszögezi, hogy a halálbüntetés összeegyeztethetetlen az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletével, és ha egy tagország bevezetné, azzal megsértené az EU alapszerződését. Az EP elítéli, hogy Orbán Viktor „több alkalommal tett olyan kijelentéseket, amelyek a halálbüntetés lehetséges magyarországi visszaállításáról szóló vitára ösztönöznek”, de „tudomásul veszi”, hogy a magyar kormányfő visszakozott az ügyben.

Az állásfoglalás szerint a tagállamoknak „szuverén joga” konzultációkat rendezni, de a konkrét magyar kampányt elítéli, mivel annak „tartalma és nyelvezete felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan”, illetve „közvetlen összefüggést teremt a migrációs jelenségek és a biztonsági kockázatok között”. Az EP „sajnálatosnak tartja”, hogy a magyar kormány a konzultációban az uniós intézményeket és politikáikat okolja, és emlékeztet rá, hogy a tagállamok teljes mértékben részt vesznek az uniós jogalkotási folyamatban.

Az állásfoglalás sürgeti az Európai Bizottságot is, hogy „haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomon követési eljárását”. Ennek végén pedig – áll az EP határozatában – értékelni kellene, hogy Magyarország megsértette-e az EU-szerződésben foglalt alapvető értékeket, ami megalapozná az egyetlen igazi szankció, az úgynevezett 7. cikk alkalmazását (ez végső soron a szavazati jog felfüggesztését is jelentheti, de ehhez az Európai Tanácsnak egyhangúlag kellene kimondania, hogy súlyosan sérülnek az értékek).

Az Európai Parlament határozata túlmegy a magyar ügyön, amikor felhívja a Bizottságot, terjessze elő egy olyan mechanizmus tervezetét, amely objektív mutatókkal mérné, hogy áll a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok egy-egy országban. A határozat szerint a tagállamokról évente kellene jelentést készíteni, és léteznie kellene egy olyan mechanizmusnak is, amely „automatikus és fokozatos választ” ad a felmerülő problémákra.