Elintézte a helyi Fidesz, hogy az ő emberei üljenek a bíróságokon

Fotó: MTI/MTVA / Beliczay László

-

Kizárólag fideszes politikusok jelöltjei lesznek úgynevezett ülnökök a XVIII. és XIX. kerületi bíróságokon, miután az önkormányzat egy napos határidővel írta ki a jelölést. Az ülnökök ott vannak a tárgyalásokon, elvileg beleszólhatnak az ítéletbe és belenézhetnek az iratokba is. A jelölések országszerte zajlanak, majd kiderül, mennyire lesz a XVIII. kerület esete szokványos.


Látott már bírósági tárgyalást személyesen, vagy a tévében? Feltűnt az a két ember, aki a bíró jobbján-balján ül és általában unatkozik? Ők az ülnökök, akik „nem hivatásos bíróként” vesznek részt az elsőfokú büntető-, illetve munkaügyi perekben eljáró bírói tanácsok munkájában. Nem csoda, ha nem tűnt fel a tevékenységük, hiszen jobbára meg sem szólalnak, csak csendben végigülik a tárgyalást. A pozíció jelentősége látszólag csekély, de a politika mégis lecsapott rá.

Áder János köztársasági elnök ugyanis március 7. és április 30. közé írta ki a bírósági ülnökök megválasztását, mivel most jár le a 2011-ben megválasztottak mandátuma. A feladat az önkormányzatokra hárul, és a budapesti XVIII. kerületben valamiért nagyon sürgőssé vált: míg például Kőbányán péntekig lehetett ülnököt jelölni, Józsefvárosban március 29. Győrben pedig április 10. a jelölési határidő, a XVIII. kerületben (Pestszentlőrinc és Pestszentimre) március 10. volt a határidő, és múlt csütörtökön már meg is választották az ülnököket.

Az önkormányzat honlapján ráadásul március 9-i dátummal jelent meg a hirdetmény, vagyis gyakorlatilag csak egy nap volt a jelölésre, annak ellenére, hogy maga a felhívás február 27-i keltezésű. Nem csoda, hogy nem volt igazán nagy túljelentkezés: a kerület az Országos Bírósági Hivatal átirata szerint tíz ülnököt és négy pedagógus ülnököt (ők a fiatalkorúak ügyeiben ítélkező bírói tanácsokban dolgoznak) küldhet a XVIII. és XIX. kerületi bíróságra, ezekre a helyekre pedig tizenkét, illetve öt jelölés érkezett (a teljes előterjesztést itt olvashatja).


Párt nem jelölhet, pártpolitikus igen

Az ülnökök többségét a Fidesz-KDNP helyi képviselői jelölték: a tizenkét ülnökjelöltből tízet jelenleg is hivatalban lévő önkormányzati képviselő ajánlott, egyet egy korábbi fideszes képviselő, egy személy pedig – a név egyezése alapján – a jelek szerint önmagát jelölte. Ez egyébként nem ütközik a törvény szigorúan értelmezett előírásaiba: e szerint ugyanis csak párt nem jelölhet ülnököt, maga az ülnök pedig nem lehet tagja pártnak és nem folytathat politikai tevékenységet. A 12 jelöltből végül kilencet választottak meg, mindannyiuk jelenlegi vagy volt fideszes képviselők jelöltjei.

Múlt csütörtökön megkerestük az előterjesztőt, Ughy Attila fideszes polgármestert, hogy megtudjuk, miért adtak csak egy napot a jelölésre, illetve miért siettek ennyire az ülnökválasztással. Arra is kíváncsiak voltunk, a polgármester összeegyeztethetőnek tartja-e a törvény szellemével, hogy szinte kizárólag fideszes képviselők jelölnek ülnököket. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, amint megérkezik, írásunkat frissítjük.

Felmerül a kérdés, hogy miért olyan fontos egy kerületi önkormányzat többségi frakciójának, hogy a saját jelöltjeit küldje a helyi bíróságra ülnöknek. Meggazdagodni ebből biztos nem lehet, hiszen az ülnökök tárgyalási naponként vagy a fizetésüknek megfelelő távolléti díjat, vagy – ha nincs keresetük – nettó 3900 forint tiszteletdíjat kapnak. Ez akkor is csak alig 60 ezer forint, ha a bírói tanács havonta 15 napot tárgyal, így nem véletlen, hogy az ülnökök többsége nyugdíjas.


Mindenbe belenézhet

Nem téved nagyot, aki szocialista maradványnak gondolja az egy 1949-es törvénnyel szovjet mintára bevezetett ülnöki rendszert. Az 1950-es években fontos szerepet szántak az akkor még népi ülnöknek nevezett laikus bíróknak, egyfajta politikai ellenőrként ültették a bíróságokra. Eleve csak olyan „dolgozót” lehetett ülnöknek választani, aki kellő „szocialista öntudattal” és „politikai iskolázottsággal” rendelkezett, mondjuk ez sok másik posztra is igaz volt. Az ülnöki rendszer valahogy mégis túlélte a rendszerváltást – csak a „népi” jelző maradt el –, és még az új alaptörvénybe is bekerült a „nem hivatásos bírók” részvétele az igazságszolgáltatásban.

A bírói tanácsban elvileg egyenrangúak az ülnökök és a hivatásos bíró, az ítéletet is tanácskozás után, együtt hozzák meg, de a gyakorlatban ez másként van. Minderről Miskolcziné Juhász Boglárka főügyészségi ügyész írt egy tanulmányt a Büntetőjogi szemle című szaklapba. Kutatásai során egyebek mellett azt kérdezte a bíróktól, hogy mi a véleményük az ülnökökről. „A leggyakoribb válasz az volt, hogy a bírót tulajdonképpen »nem zavarja« az ülnök jelenléte”, de azt azért senki nem várta el, hogy az ülnökei kérdést intézzenek például a vádlotthoz.

A törvény szerint az ülnök megismerhet minden, az ügyhöz kapcsolódó dokumentumot, de a fent idézett kutatásban megkérdezett bírák egyike sem nyilatkozott úgy, hogy az ülnök igényt tartott volna a tárgyalás megkezdése előtt az iratok tanulmányozására, bár a vádiratot megkapják. Az ítélethozatal is legfeljebb úgy történik, hogy a hivatásos bíró „hangosan gondolkodva” az ülnökök elé tárja a döntés folyamatát. Olyan esetre egyik bíró sem emlékezett, hogy „büntetőjogi főkérdésben” ülnökei valaha is meggyőzték volna az övétől eltérő véleményükről.


Tapasztalt hasonlót?

A VS.hu gyors körképe alapján a legtöbb önkormányzatnál csak most kezdődik az ülnökválasztás. Ha a saját lakóhelyén azt tapasztalja, hogy a XVIII. kerülethez hasonlóan szűk körből kerülnek ki a jelöltek, vagy alig van idő a jelölésre, írjon nekünk az info@vs.hu címre!


(A cikkünk tetején látható háttérkép illusztráció, nem az érintetteket ábrázolja)