Elhappolta a kormány a napenergiát a magáncégek elől

Fotó: MTI / Kovács Tamás

-

Egyetlen vállalatra szabták azt a most megjelent pályázatot, amelyre hónapok óta várnak és költenek a napelemes cégek. Az állami tulajdonú MVM Hungarowindet eredetileg szélenergia hasznosítására találták ki, naperőművet még soha nem épített. A projekt Pécsett valósulhat meg.


Alaposan megleptük a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnökét, amikor az iránt érdeklődtünk, mit szól hozzá, hogy az MVM valamelyik cége, vélhetően az MVM Hungarowind építheti meg azokat a napelemes rendszereket, amelyekből a későbbiekben különböző költségvetési szervezeteket, például iskolákat, kórházakat és egyéb intézményeket láthatnak el árammal. Kiss Ernő tőlünk értesült arról, hogy szeptember 9-én kiírták azt a pályázatot, amely ezeknek a napelemes rendszereknek a fejlesztésére szóltak, és amelyre ők már régóta vártak.


Felháborító

– hangzott az érezhetően megdöbbent szakember első reakciója. A szövetség hónapokon át dolgozott ennek a pályázatnak az előkészítésén. Mint mondta, több száz önkormányzatnak dolgozták ki a pályázati dokumentációt, hogy amint megjelenik a tender, máris beadhassák a papírokat, és az elnyert uniós pénzekből mielőbb megkezdhessék a szövetség tagvállalatai (vagy más, a közbeszerzési pályázatokon nyertes vállalkozók) a kivitelezést.


A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) állítja, lesz még pályázat az önkormányzatoknak, de hogy az mire vonatkozik, nem derült ki a válaszból. A szaktárca szerint a mostani tendernek az a célja, hogy ingyen adjanak áramot a költségvetési intézményeknek, és ezzel mérsékeljék a kiadásaikat.


E beruházás egy komplex stratégia első lépése, melynek tapasztalatait kiértékelve és hasznosítva a megújuló fejlesztési program a következő években is folytatható lesz.

Az NFM fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára, Szabó Zsolt a VS.hu-nak már két hónappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy hatalmas önkormányzati napelemparkok építésére készülnek. Akkor azonban még szó sem volt a Hungarowind közbeiktatásáról. A szakszövetség most úgy látja, az ezért folytatott munkájuk kárba veszett, de legalábbis a haszon nem annál a vállalkozói körnél landol, amelyben ők reménykedtek.

Utólag már jól látszik, hogy a kormány hónapok óta erre a forgatókönyvre készült. Az első kormányhatározat még június elején megszületett. Ebből azonban csak az látszott, hogy a kabinet az utolsó pillanatokban megpróbál forrásokat átcsoportosítani, hogy ne vesszen pénz az Európai Unió 2007 és 2013 közötti fejlesztési ciklusából. Ennek keretében legkésőbb idén, az év végéig minden pénzzel el kell számolni. Miután a Környezet és Energia Operatív Programon belül még mindig van mintegy 400 milliárd forint, amelynek bizonytalan a sorsa, vagyis nem tuti, hogy a beruházás határidőre elkészül, ezért minden olyan projekttel, amely biztosan befejeződik, veszni látszó pénzt lehet visszavarázsolni.


A sopronkövesdi szélerőműpark átadása 2008-ban


Amerről a szelek fújnak

Ezután egy további kormányrendelet jelent meg augusztus 20-ai keltezéssel, amely úgy rendelkezik, hogy az uniós támogatással megépülő napelemes erőműben az MVM Hungarowind Kft. termel majd áramot. A magyarázat szerint így szeretnék növelni a megújuló források arányát az ország energiafogyasztásában. Magyarország ugyanis azt vállalta, hogy 2020-ra 14,65 százalékos arányt ér el, miközben most még csak 10 százalék körül tart.

Az MVM Hungarowind azonban már ekkor meglepetést okozott, hiszen a beszédes névnek megfelelően nem napenergiában utazik, hanem szélturbinákat üzemeltet a nyugati határszélen. A terület ismerőinek azonban gyanús lehetett, hogy hamarosan változás következik július közepén új ügyvezető érkezett a céghez Bilinszky Péter személyében. Ő eddig is felbukkant az MVM kötelékében, legutóbb egy azóta már végelszámolásra ítélt leányvállalat, a Mátrai Villamos Művek Termelő Zrt. felügyelőbizottsági elnöke volt.

Ez utóbbi céget eredendően arra hozták létre, hogy újabb szenes, pontosabban lignittüzelésű blokkot építsenek a Mátrai Erőműben, ám végül a részben az MVM, részben pedig német tulajdonban lévő erőmű úgy ítélte meg, inkább napenergiában erősít. Az ország eddigi legnagyobb naperőműve a tervek szerint októberben készül el a Mátraalján, nem messze attól a két nagy hűtőtoronytól, amely az M3-asról is látszik a gyöngyösi lehajtónál.


A Mátrai Erőmű hűtőtornyai Visontánál


A múlt héten megjelent pályázati felhívásból viszont az is kiderült, hogy az önkormányzati és állami intézményeket ellátó napelemparkokat nemcsak üzemeltetné a Hungarowind, hanem már a rendszer megvalósítása is az övé lehet. Az uniós pályázat ugyanis egyértelműen fogalmaz. A 3,5 milliárd forintot az MVM vagy annak 100 százalékos tulajdonában álló cég nyerheti el. Ez egyelőre nem nagy összeg, az idei magyarországi napelemes beruházásoknak mintegy tizede, ám a tervek szerint az erőmű tovább bővül az új, 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklus pénzeiből.

Bár a mostani kiírás következetesen pályázatról beszél, bírálati szempontokat sorol, ám a benyújtási határidő is azt jelzi, hogy már a meghirdetéskor tudták, ki lesz a nyertes. A szerdán megjelent tenderre az azt követő hétfőn és kedden (szeptember 14-15-én) lehetett beadni a pályázatot. A sietség nem véletlen, hiszen december 31-ig az utolsó fillérrel is el kell számolni.

Hétfőn már az a kormányrendelet is megjelent, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítja a beruházást, helyszíneként pedig egy pécsi területet jelöl ki. A Tüskésrét a déli városrészen van, ahol a helyi hőerőműből 50 év alatt 30 millió tonna zagyot helyeztek el. Ide most várhatóan napelemek kerülnek.


Állami pénzből máshová kerül a haszon

Azt már tudni lehet, hogy a jelenlegi árak alapján a szélenergia igen jól jövedelmez. A Hungarowind árbevételnek nagyjából a fele tiszta profitként marad meg, ami óriási eredmény. Ezt tulajdonosként az MVM rendre le is fölözte az elmúlt években, a nagyját megkapta osztalékként.


Hasonló üzlet lehet a napenergia is. Úgy tűnik azonban, hogy a kormány már előre tudja, hogy ezt a profittermelő vállalkozást valakinek át akarja adni. Az augusztusi kormányrendelet ugyanis határozottan előírja, hogy az uniós előírásoknak megfelelő ötéves fenntartási időszak után a Hungarowindnek új üzemeltető után kell néznie, amelyet nyílt pályázaton kell kiválasztania.

Addig viszont a legkevésbé sem egy üzleti vállalkozás szellemében, hanem saját költségére kell üzemeltetnie a Hungarowindnek az erőművet. A cég csak az eladott áram áfájára tarthat igényt (vagyis az állam lemond erről az adóbevételről), miközben a megtermelt áramot ingyen kell odaadnia az intézményeknek. Igaz, ha fölös áramot termel, azt egy kereskedő közbeiktatásával eladhatja. Öt év múlva viszont ennek a tevékenységnek az átvétele és az erőmű piaci alapon történő üzemeltetése valakinek nagyon jó üzlet lehet.

A napelemes szövetség mindenesetre úgy értékeli, hogy a megjelent pályázat hátrányosan érinti a szövetségbe tömörült vállalkozások nagy többségét, mert megbízásaik immár nem az egyes önkormányzatokon múlnak, hanem az MVM cégén. A Hungarowind ugyan várhatóan alvállalkozókkal végezteti el a munkát, hiszen nincs saját kivitelező csapata; de már azt is rebesgetik, ki lehet annak a nyertese. Kiss Ernő abban látta a tender egyetlen pozitív elemét, hogy maximálták az elszámolható költséget, és a kilowattonként 500 ezer forintot nagyjából elfogadható összegnek ítélte.