Elfogytak a kamionosok, jönnek az államilag támogatott kényszersofőrök

Fotó: MTI / Balázs Attila

-

Hajmeresztő hibákat követnek el a fuvarozó cégekhez próbavezetésre jelentkező sofőrök. Volt, aki képtelen volt értelmezni a 30-as táblát, más meg sebességet váltani nem tudott. Évente több ezer kamionost keresnek Magyarországon, van olyan vállalkozó, aki kapásból tíz sofőrt is fel tudna venni, és bár akadnak jelentkezők, csak kevesen alkalmasak a munkára. 15 év után az állam is újra beszáll a sofőrök képzésébe, 6 ezer jogosítvány megszerzéséhez ad zömmel uniós pénzt, aminek nem nagyon örülnek a rutinos kamionosok.


Wrangler farmer, szexújság, menő cigaretta és alkohol – a többi között ezekért a fogyasztási cikkekért lehetett irigyelni a rendszerváltás előtt a kamionosokat. Olyan „luxustermékek” voltak ezek, amelyekről a vasfüggönynek ezen az oldalán csak álmodozni lehetett, és amelyek pluszjövedelemhez juttatták a Nyugatról hazatért sofőröket. Azóta sokat változott a világ, eltűnt a vasfüggöny, és már nem a kamionsofőr a legnagyobb király. Sőt. Sokan közülük annyira elégedetlenek a fizetésükkel, hogy felmondtak, és inkább külföldön vállaltak munkát. A számuk mára annyira megcsappant, hogy hiányszakma lett Magyarországon a hivatásos gépkocsivezetés.

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének számításai szerint 6 ezernél is több kamionos hiányzik az utakról. Az egyesület elnökének, Wáberer Györgynek, a Waberer’s International Zrt. elnök-vezérigazgatójának, a miniszterelnök magyar logisztika és közúti fuvarozás fejlesztéséért felelős megbízottjának sikerült elérnie, hogy a kormány 5 milliárd forintot adjon a hivatásos gépkocsivezetők képzésére. A programot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentette be, lényege, hogy az állam 6 ezer jelentkezőnek fizeti ki a C és az E kategóriás gépjárművezetői képzés költségeit. Munkahelyet már a fuvarozóknak kell adniuk, akik már a tanfolyam ideje alatt tanulmányi szerződést kötnek a leendő kamionosokkal, így biztosítva be, hogy a sikeres vizsga után náluk dolgozzanak.


„Ennyiért nem jövök dolgozni”

Meg tudom erősíteni, hogy kevés a kamionsofőr, az azonban, hogy 6 ezer hiányozna, túlzás – mondta a VS.hu-nak Kovács István, a raktározással és szállítmányozással foglalkozó VOKESZ Kft. tulajdonosa. A szigetszentmiklósi cégnél 6-8 kamionos kapásból hiányzik,


három autó áll az udvaron, nincs, aki felüljön rá, a veszteség havonta az 1 millió forintot is megközelíti

– érzékeltette a problémát a vállalkozó. Kovács István 2000 óta szállít zöldséget, gyümölcsöt és virágot, elsősorban Hollandiába. Kezdetben 42 kamionja volt, most már csak 8 van, amiből mindössze 5 közlekedik. Azt mesélte, bő fél éve kezdődtek a gondok, egymás után mondtak fel a sofőrök, azzal az indokkal, hogy „ennyiért nem jövök dolgozni, inkább kimegyek külföldre”.

Hogy mennyi az ennyi? Ma Magyarországon egy kamionsofőr átlagosan 350-400 ezer forintot visz haza. Azok, akik kizárólag belföldön vezetnek, ennél kevesebbet keresnek, havonta átlagosan 200 ezer forintot. Külföldön viszont ennek a többszörösét, a 2000-2500 eurót is kifizetik nekik, noha – Kovács István szerint – amennyivel többet keresnek külföldön, annyival többet el is költenek ott. És meg is dolgoznak érte: „4 hétig se a magyar határt, se a családjukat nem látják, a forró kamionban laknak, és haza csak a hónap leteltével mehetnek, akkor is maximum 1 hétre”.



A fuvarozók szaklapja, a Fuvarlevél.hu szerint a magyarországi álláshirdetések ugyan hangzatosak, csak azt felejtik el a vállalkozók beleírni, hogy a kamionossal minimálbérre szerződnek, ez alapján jár neki a nyugdíj, a táppénz, a munkanélküli segély és a szabadság idejére kapott bér is. „A fennmaradó pénz a külföldi napidíj és az üzemanyag-megtakarítás. A másik oldalon pedig: havi 20-22 nap külföldi tartózkodás, hétvégi pihenő a kocsiban egy poros parkolóban, és szigorú üzemanyag-elszámolás (ami sok esetben le is nullázhatja az előrevetített megtakarítást)” – olvasható az oldalon.

Skultéty József, a Trélog Kft. ügyvezetője szerint ahány cég, annyiféle munkarend és juttatási megoldás létezik. Az Európai Unióban hivatalosan tilos ugyan a teljesítmény arányában munkabért fizetni, Magyarországon mégis a mai napig „vegyes modellben” fizetnek, vagyis a bejelentett munkabérből, a napi- és kilométerdíjból, valamint az üzemanyag-megtakarításból tevődik össze a kamionosok fizetése.

Szerinte a hivatásos sofőrök azért „koptak ki, mint a cipészek”, mert a fiataloknak nincs pénzük a drága jogosítványra. „Honnan lenne akár 100-200 ezer forintjuk is, hogy megszerezzék ezt a szakképzettséget” – tette fel a kérdést. Ő legalább 10 kamionosnak tudna akár már holnap munkát adni, további 10-nek pedig még a hátralévő nyári hónapokon belül. Kovács Istvánhoz hasonlóan ő is kiszámolta, hogy a sofőrhiány miatt mennyi a meg nem szerzett bevétele, havonta több 10 millió forint.



Ha nincs félmilliója, ne is álmodjon arról, hogy kamiont vezet

Ahhoz, hogy valaki kamiont vezethessen, több tanfolyamot is el kell végeznie. A C kategóriás jogosítvány 200-250 ezer forintba kerül. Ezután lehet E kategóriában vizsgázni, további 120-150 ezerért. A kötelező Gépjárművezetői Képesítési Igazolványt, ismertebb nevén a GKI-kártyát sem adják ingyen, 120 ezer forintot kérnek érte. A Pályaalkalmassági Vizsga, azaz a PÁV ára a jogosítvány mellett szinte már eltörpül, a vizsgadíj itt 8 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy mire egy jelölt mindenből elsőre levizsgázik, és egyszer sem bukik meg, félmillió forintnál is többet költött arra, hogy kamionsofőr lehessen. Ezzel szemben – ha a tervezett összeget elosztjuk a várható tanulók számával – az állam fejenként 830 ezer forinttal kalkulál, ennyit költ a képzésre zömmel európai uniós támogatásból.


Kényszersofőrök

A Trélog Kft.-nél az elmúlt 3 hétben mindössze egy érdeklődő járt, jelentkező egy sem. A cégvezető azt mesélte, nem lesz más választása, fel kell majd vennie az állami programban résztvevőket, noha kérdéses, hogy életvitelszerűen tudnak-e majd ebben a szakmában dolgozni.

Kovács István, a már idézett szigetszentmiklósi vállalkozó sem optimista, szerinte ha ki is fizeti az állam a jogosítványt, attól még nem lesznek sofőrök, a legnagyobb jóindulattal is maximum kényszersofőrök.


Csodák nincsenek

– mondta. Régen a kamionosoknak két hetet adtak, hogy az első önálló fuvar előtt a szakma nagy öregjeitől tanulhassanak. Ma már se idő, se nagy öregek nincsenek – magyarázta Kovács István, aki nem szívesen bízza a friss jogsisokra a 40 millió forintot érő kamiont, plusz a szállítmányt. „Az emberéletről akkor még nem is beszéltünk”– tette hozzá. De nem nagyon lesz más választása: ha nem akarja, hogy tovább nőjön a vesztesége, akkor fel kell majd vennie a gyorstalpalón végzett kamionosokat.

A szakmát is megosztja a kormány új programja. A legtöbben attól tartanak, hogy végzetesen felhígul majd a sofőrszakma. A hivatásos gépkocsivezetők az internetes fórumokon azt írják:

  • „Róhatjuk megint minimálbérért a kilométereket”.
  • „Túlkínálat lesz.”
  • „Nekem senki nem fizette.”
  • „Minden sofőr volt kezdő.”



Nem lesz könnyű megfelelő jelölteket találni

A nemzetgazdasági miniszter a program bejelentésekor arról is beszélt, hogy tavaly 7300 olyan gépkocsivezetői állást hirdettek meg az országban, amelyre nem volt jelentkező, vagy ha volt is, nem megfelelő. A tárca államtitkára, Czomba Sándor utóbb azt mondta, jelenleg 15 ezer olyan regisztrált álláskereső van, aki teherautó-vezetőként helyezkedne el, de egy részük nem alkalmas erre a munkára, ezért kell az államilag támogatott képzés.

Az előző évek tapasztalata azt mutatja – mondta az államtitkár –, hogy 300 kamionsofőr megtalálásához „legalább 2 ezer embert kell megszólítani”. Eddig valamivel több mint ezren jelentkeztek. Az államilag támogatott sofőrképzéshez nem kell érettségi, elég az alapfokú végzettség. Előírás azonban, hogy a pályázó legalább 21 éves legyen, és legalább 2 éves B kategóriás jogosítvánnyal rendelkezzen.

Kovács Istvánnak is vannak rossz tapasztalatai: nemrégiben egy salgótarjáni jelentkező bukott meg a próbafuvaron, a 30-as táblánál ugyanis felkiáltott, hogy még 30 km van hátra a célig. Másoknak a váltóval gyűlt meg a bajuk, de akadt olyan is, aki arra a kérdésre, hogy hol van Pécs, azt válaszolta, hogy valahol Győr mellett kell keresni. „Hogy bízzak ezek után rájuk külföldi fuvart, ahol csak az utca nevét és a házszámot lehet majd tudni” – méltatlankodott a szigetszentmiklósi vállalkozó, akinek mégsem ez az általános tapasztalata a kamionosokról. Szerinte, akik már hivatásosként dolgoznak, nagyon szeretik a munkájukat, még ha sokszor elegük is van.


Ha valaki kamionozásra adja a fejét, annak legtöbbször nincs visszaút, nem szívesen vált pályát.

És tegyük hozzá, nem is nagyon találna mást, amivel ennyit lehetne keresni.


Ennyi céget érint az állami program

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint ma Magyarországon 11 700 fuvarozási vállalkozás működik, ezek összesen 62 720 járművet üzemeltetnek. A személyszállító vállalkozások száma meghaladja az 1500-at, kezelésükben 15 ezer busz fut az utakon. A teljes közúti közlekedési-szállítási szektor a magyar munkavállalók 3,5 százalékát foglalkoztatja, és körülbelül évi 500 milliárd forint adót fizet be a költségvetésbe.