Elfogytak a bolti eladók, mindenki lelép külföldre

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

Hová lettek a szakképzett eladók? A Facebookon keresi alkalmazottját egy budai pékség tulajdonosa, de nem találja. A szakképzett eladók közül vannak, akik elhagyták a pályát, mások az országot is a magasabb fizetés reményében. Magyarországon egy bolti eladó átlagosan 80 ezret keres, Németországban a négyszeresét.


Változatlanul keressük azt a kolléganőt vagy kollégát, aki eljönne hozzánk dolgozni. A mosolygós tekintet változatlanul elvárás, ahogy a kereskedelmi vagy vendéglátós szakma vagy gyakorlat is. Még mindig négy napi munkát kérünk (szombat, vasárnap zárva). Minden ledolgozott óra után nettó 550 Ft-ot fizetünk. Jár a jól megérdemelt, törvényesen előírt évi szabadság és bejelentés. Természetesen akad némi borravaló és egy meghatározott összegen felül jutalék.

A Facebookon tette közzé ezt a hirdetést többször is a Lipóti Pékség egyik budai üzletének tulajdonosa. Három hónapja keres eladót a boltba, hiába: nem találja a megfelelő alkalmazottat.

„Mintha szórakoznának velem, ez egy katasztrófa” – felelte Hollós Péter, amikor arról kérdeztem, talált-e már eladót az üzletbe. „Az emberek fele nem veszi fel a telefont, amikor visszahívom, vagy nem jön el a megbeszélt találkozóra, vagy már be sem tudom hívni, mert az önéletrajzában nincs fénykép, vagy hiányzik a szakirányú végzettsége. Feladtam egy korrekt hirdetést, amire csellós, zenetanár és honvédségi alkalmazott is jelentkezett" – mondta.

A férfi nyolc évvel ezelőtt vágott bele az üzletbe, ahogyan ő fogalmaz, régi idők hangulatát idéző pékséget és kávézót nyitott Budán. Három alkalmazottja volt, akik különböző okokból egymás után mondtak fel. Azóta egy embert sikerült felvennie, ő külföldről jött vissza Magyarországra dolgozni, ketten pedig éppen beletanulnak a munkába, de egyáltalán nem biztos, hogy maradhatnak.

„Mosolygós, kellemes kinézetű ember kell” – foglalta össze az elvárásokat. Szerinte a probléma, amely nem csak őt érinti a szakmában, összetett: a szakképzett eladók külföldre mentek dolgozni, aki pedig még az országban van, az kevesli a bolti fizetést. Az üzlettulajdonos elismerte, hogy a munka húzós, 50 órát kell dolgozni egy héten, ráadásul nem is öt, hanem négy nap alatt, ami napi 12 óra munkát jelent.


Több bolt is eladót keres


Az országban 280 Lipóti Pékség működik, ebből 50 a fővárosban. Nemcsak Hollós Péter budai, Lövőház utcai boltjába kellene eladó, hanem például a belvárosba, a Bajcsy-Zsilinszky útra is. Itt angolnyelv-tudás és vendéglátós szakképzettség a beugró.


Hová lettek az eladók?

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 5 ezer ember hiányzik a kereskedelemből. Ez a szám a duplája a 3-4 évvel ezelőttinek – mondta a VS.hu-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte „jövés-menés mindig volt pár ezer forint reményében” az ágazatban, most a munkavállalók többsége feltehetően külföldre ment dolgozni. Ezért nincsenek eladók a boltokban. Miközben a KSH 34 ezer olyan álláskeresőt tart nyilván, akiknek az utolsó munkahelye a kereskedelemben volt. Vámos szerint arról lehet szó, hogy a kereslet és a kínálat nem találkozik, vagy azért, mert a munkanélküli már nem akar a kereskedelemben dolgozni, esetleg messze lakik az üzlettől, ahol alkalmazottat keresnek, vagy korábban szakképzettség nélkül alkalmazták.

Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke tud olyan eladóról, aki magyarországi állását hagyta ott, hogy Németországban, óránként 8,50 euróért egy drogériában dolgozhasson. Nem mindenki ilyen szerencsés, mondta Bubenkó, hogy külföldön is a szakmájában tud dolgozni, mert nem beszéli az adott ország nyelvét. Hallani olyanokról, akik szakképzett eladóként keverik a maltert Németországban, vagy mosogatnak Angliában magasabb fizetésért, miközben a hiper- és szupermarketláncok honlapjaikon magyarországi bolti állások százait hirdetik meg, és az Európai Foglalkoztatási Szolgálat is 20 ezer eladót keres Európából.


A nemzetgazdasági átlag alatt keresnek az eladók

Egy bolti eladó ma Magyarországon átlagosan 70-80 ezer forintot visz haza havonta. Pótlékokkal együtt jó, ha 85-90 ezer forint összejön. Németországban – az álláshirdetések szerint – havonta 1200-1500 eurót kereshet egy eladó.

Ha a kereskedelmet nézzük, Magyarországon a havi bruttó fizetés idén január és július között – a KSH adatai szerint – 229 ezer forint volt, ami 26 ezerrel maradt el a 255 ezer forintos nemzetgazdasági átlagtól. Ami az eladókat illeti, náluk 15-20 százalékos bérkülönbség is lehet régiónként. Bubenkó Csaba szerint Pest megyében és a Nyugat-Dunántúlon többet keres egy eladó, mint például Békéscsabán.

A szakszervezeti vezető példaként említette a komáromi ipari parkot is, ahol egy összeszerelő üzem vette fel tömegével az eladókat. Ugyanez történt Ózdon és Miskolcon is. Gyöngyösön a gumigyár vonzza a szakképzett eladókat, Bubenkó Csaba szerint sorra adják be a jelentkezési lapjukat. Szintén gyöngyösi történet, hogy az ottani Tescóból az eladók inkább átmentek a szomszédos OBI-ba dolgozni, mert ott magasabbak a bérek, és kedvezőbbek a körülmények. De sokan választják inkább azt, hogy az építőiparban vagy a mezőgazdaságban helyezkednek el, még ha ott jellemzően nem is jelentik be őket, viszont magasabb a fizetésük.

„Idén felgyorsult a vándorlás, a bér csak az egyik ok, a különadó a másik, a cégeknek spórolniuk kell, hogy versenyezni tudjanak, és sokan a bérköltségen próbálnak meg spórolni” – fejtegette a VS.hu-nak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetétől. Az érdekképviselet évek óta szeretné elérni, hogy a kereskedelmi alkalmazottak kapjanak két számjegyű béremelést. A szakszervezeti vezetők szerint már most is probléma, hogy nincs ember, aki az áruházakban összerakja vagy kitegye a polcokra az árut.


Mégiscsak kapitalizmus van, majd megoldja a piac

– felelte Sáling József arra a kérdésemre, nem érzi-e kudarcnak, hogy ami tíz éve nem sikerült a szakszervezeteknek, az most sikerülhet a nagy munkaerőhiány következtében. Azaz a tulajdonosoknak emelniük kell a béreket, különben elfogynak az alkalmazottak. Sáling szerint korábban nem sikerült az embereket eléggé „fellázítani” az ügyben, most viszont a boltosok „kénytelenek lesznek magasabb fizetést adni, különben nem kapnak embert”.

A napokban kezdődött az országos bértárgyalás, ahol a munkavállalók képviselői jelezték, két számjegyű béremelést szeretnének; a munkaadók, noha nem mondtak semmit, Sáling József szerint feltehetően egy számjegyű emelésben gondolkodnak. A bértárgyalás hamarosan folytatódik.


-


Sáling Józsefhez hasonlóan az üzlettulajdonos, Hollós Péter is az adózást kifogásolta. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy 1 forint nettó fizetés után 1 forint adót kelljen fizetnie a munkaadónak és a munkavállalónak. Állította, addig képtelen magasabb fizetést adni, amíg egy BKV-jegyet sem tud adni ingyen az alkalmazottjának, és az Erzsébet-utalvány után is adóznia kell.

Sáling József szerint nem elég az adózáson változtatni, a képzési rendszeren is javítani kell, mert az szerinte az évek múlásával egyre gyengébb lett.


Mindekit felvesznek, aki él vagy mozog

– mondta.

Ahhoz, hogy valaki szakképzett eladónak tanulhasson, elég, ha elvégezte az általános iskolát, elmúlt 16 éves, és az orvosi vizsgálaton is megfelelt. Az országban több helyen is képeznek bolti eladókat, az egyik ilyen intézmény az Alfaképző Kft., amelynek vezetője, Czibula Zoltán a VS.hu-nak azt mondta, évente 1000-1500 ember szerez náluk bolti eladóként OKJ-bizonyítványt, a fiatalabbak azzal a céllal, hogy külföldre menjenek dolgozni a többszörös fizetés reményében. Kapcsolatban állnak olyan holland, osztrák és német cégekkel, amelyek kifejezetten keresik a magyar munkavállalókat, nemcsak eladókat, hanem henteseket, pincéreket, szakácsokat és cukrászokat is.


Nem csak az eladók hiányoznak Magyarországról

A Manpower Group nemrégiben 750 munkáltatót kérdezett meg, nagyjából minden második cég azt felelte, problémát okoz neki a megfelelő, szakképzett munkaerő megtalálása, legyen szó fizikai munkásról, sofőrről vagy informatikusról. (A hazai autóipart sújtó katasztrofális munkaerőhiányról ebben a cikkünkben írtunk.)



Megkavarhatja az állóvizet, hogy – a Privátbankár.hu információi szerint – már tárcaközi egyeztetésen van az a javaslat, amely szerint a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteknek meg kell duplázniuk az alkalmazottaik számát úgy, hogy minden 70 négyzetméterre jusson egy eladó. A törvénytervezet nem vonatkozna a plázákra és az iparcikkeket áruló üzletekre, csak azokra, ahol élelmiszerek és napi fogyasztási cikkek vannak a polcokon. Felvenni – sajtóhírek szerint – csak szakképzett munkaerőt lehetne majd.


Közben a Világgazdaság arról írt, hogy a szak- és felnőttképzésért felelős szakemberek már dolgoznak egy másik jogszabálytervezet előkészítésén, amely lehetővé tenné a képzési idő csökkentését. Az sem kizárt, hogy ezt csak bizonyos kereskedelmi hiányszakmák esetében alkalmaznák. A jelenlegi szabályok szerint most átlagosan egy évig tart, mire valakiből szakképzett bolti eladó lesz.


étolaj; illusztráció

Képünk illusztráció


A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete – hasonlóan a többi érdekképviselethez – még nem ismeri a javaslatok szövegét. Azzal az elvvel azonban egyetért az elnök, Bubenkó Csaba, hogy növelni kell a létszámot, úgy, hogy ahhoz nemcsak az alapterületet veszik figyelembe, hanem az adott áruház forgalmát, méretét és azt is, hogy hányféle termék van benne.