Életünk fontos kérdései hatástanulmány nélkül dőltek el

Fotó: VS.hu / Kummer János

-

Semmi szokatlan nincs abban, hogy a vasárnapi vásárlás tilalmáról hozott törvénynek nem ismerjük a becsült hatásait, még ha valamikor készült is róla hatástanulmány. Az elmúlt évek legfontosabb, komoly gazdasági-társadalmi következményekkel járó törvényeit általában így készítették elő, vagy így is szavazták meg a magyar parlamentben. Kilenc ügyet számoltunk össze.


A Népszabadság szerint néhány éve kifejezetten a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kérésére készült egy hatástanulmány a vasárnapi zárva tartásról, de a tárcánál állítják, ilyet soha nem láttak. Pedig valahonnan előkerült egy 50 milliárdos költségvetési kiesést és 10-15 ezer ember elbocsátását előrevetítő elemzés, amelynek készítői közül többen állítólag még ma is az NGM-ben dolgoznak, és amelyet talán nem lett volna haszontalan megismerni, mielőtt a parlament megszavazza az üzletek vasárnapi bezáratását.

A Varga Mihály vezette NGM mindenesetre most azt mondja, nekik nem is lett volna feladatuk ilyesmit készíteni, merthogy „a törvényjavaslatot nem a Nemzetgazdasági Minisztérium készítette elő és nyújtotta be az Országgyűlés elé”. Tény, hogy a javaslatot a KDNP frakciójának tagjai, tizenhat képviselő önálló képviselői indítványként nyújtotta be tavaly novemberben az Országgyűlésnek, majd ezt viharos gyorsasággal már a következő hónapban, december 16-án meg is szavazták. És friss számítások nélkül valóban csak sejteni lehet, hogy egy olyan jogszabályról van szó, amely azért nagyban befolyásolhatja a magyar lakosság idei fogyasztását és ezen keresztül a teljes magyar GDP alakulását.

Nem ez az első eset, hogy nagy horderejű, komoly gazdasági következményekkel járó törvényjavaslatokat így szavaznak meg; a jegyzőkönyv kedvéért összeszedtük az elmúlt években hatástanulmány nélkül bedobott ötleteket.


01

Magánnyugdíjpénztárak államosítása

A magánnyugdíjpénztárak vagyonát mindenféle előzetes számítás vagy hatástanulmány nélkül terelték át az államhoz még 2010 végén. Csaknem hárommillióan léptek vissza az állami nyugdíjrendszerbe. Addigi megtakarításuk, háromezer milliárd forint az államadósság csökkentésére, az EU-IMF hitel törlesztésére és folyó költségvetési kiadások fedezésére ment el. Amikor a sajtó a hatástanulmányok felől érdeklődött Selmeczi Gabriellától, a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottjától, a politikus mindvégig azt válaszolta, mindig is voltak hatástanulmányok a nyugdíjrendszer működéséről és fenntarthatóságáról, ő is több ilyen anyagot olvasott. Ez azonban nem jelentette azt, hogy kifejezetten a magán-nyugdíjpénztári döntés hatásairól készült volna előzetes tanulmány.


02

Internetadó

Az internetadó is hatástanulmány nélkül ment volna át a parlamenten, ha az NGM az utolsó pillanatban vissza nem vonja a javaslatot. A felhasználóknak minden megkezdett gigabájtja után a szolgáltatónak 150 forintot kellett volna fizetnie az államkasszába. Az ötlet a felhasználókat és a szolgáltatókat is meghökkentette, tízezrek vonultak az utcára, és tüntettek az internetadó terve ellen. Egyeztetés nem volt, és hatástanulmány sem készült, amelyből kiderülhetett volna, mi indokolja, hogy Magyarországon bevezessenek egy eddig a világon sehol ki nem vetett adót. A szaktárca végül visszavonulót fújt, de csak azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyik reggeli rádióinterjújában azt mondta: a távközlési adó kiterjesztése ebben a formában nem vezethető be.


03

Paks II.

Tavaly februárban név szerinti szavazáson dőlt el a parlamentben a paksi atomerőmű orosz hitelből tervezett bővítése. Egyelőre csak megbecsülni lehet, hogy a beruházás nagyjából 3000 milliárd forintba kerülhet, Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly januárban kötött megállapodását ugyanis 30 évre titkosították. Nem tudni, hogy pontosan mennyibe kerül Paks II., a beruházást milyen feltételekkel finanszírozzák a kölcsönt nyújtó oroszok, és az sem világos, a kormány minek alapján döntött úgy, hogy megéri 3000 milliárd forintot elkölteni két új reaktorblokkra. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter szerint közzétettek minden, a nyilvánosságra tartozó információt. A Fővárosi Törvényszék viszont elutasította az Energiaklub keresetét, amelyet a minisztériummal szemben indított a paksi döntést megalapozó hatásvizsgálatok és elemzések megismeréséért. A bíróság ezt azzal indokolta, hogy a pert megelőző adatkiadási kérelem azokra az előkészítő anyagokra vonatkozott, amelyek nem készültek el. Magyarul: nem készültek hatástanulmányok a paksi bővítésről.


04

Semmelweis-terv

Hatástanulmány nélkül döntött a kormány 2011 nyarán az egészségügyi rendszer átalakításáról is. A Semmelweis-tervet Szócska Miklós akkori egészségügyért felelős államtitkár jelentette be. Azt mondta, a Semmelweis-terv nem igényel pluszforrásokat, csoportos közbeszerzésekkel milliárdokat lehet spórolni. A döntés értelmében tizenkét fővárosi kórház lett az államé, emellett térségi egységekre épülő intézményrendszert és béremelést ígértek az egészségügyben dolgozóknak.


05

Iskolák államosítása

Az iskolák államosításának szükségességét sem támasztotta alá semmilyen hatástanulmány. Az ötlet még Hoffmann Rózsa volt oktatási államtitkár nevéhez kötődik. Az Országgyűlés 2011 decemberében fogadta el a köznevelési törvény módosítását, eszerint minden iskola legyen állami fenntartású, az önkormányzatok csak működtetésre szerződhessenek vissza. A jogszabály hároméves kortól kötelezővé teszi az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát ugyanakkor 18 évről tizenhatra csökkenti, emellett választható oktatási formaként meghatározza az egész napos iskola feltételeit is. És arról is rendelkezik, hogy a tanulók a jövőben csak ötven óra közösségi munka után kaphatnak érettségi bizonyítványt. A törvény sokáig titkolt melléklete, amely csak a törvény elfogadása után került nyilvánosságra, 73 milliárdos megtakarítással, 633 iskola bezárásával és több mint tízezer tanár elbocsátásával számolt.


06

Trafiktörvény

2013. július 1-jétől cigarettát csak direkt erre a célra kialakított dohányboltokban lehet venni, boltokban, benzinkutakon, áruházakban és más helyeken nem – így döntött 2012 szeptemberében a parlament. A trafikok koncessziós jogát az állam azóta is pályázaton osztja ki, meghatározott időre, de legfeljebb húsz évre. A törvény alaposan felforgatta a dohánypiacot, rengeteg korábbi trafikos kiszorult a kereskedelemből, cserébe számos, kormánypolitikusokhoz közel álló, baráti vállalkozó került helyzetbe. Hatástanulmány nem volt, a javaslatot benyújtó Lázár János azzal indokolta a változtatást, hogy osztrák mintára magyar vállalkozások kezébe akarják adni a dohány-kiskereskedelmet, és így a fiatalok is nehezebben jutnak majd cigarettához.


07

Online pénztárgépek

2012 októberében jelentették be, hogy a szürke- és feketegazdaság fehérítéséért a kereskedelemben használt valamennyi pénztárgépet online összeköttetéssel be kell kapcsolni az adóhatósághoz. A lépéstől a bejelentéskor – a 2013-as költségvetésben jelentkező – plusz 95 milliárd forintnyi, elsősorban áfabevételt várt a kabinet. Hogy ennek milyen előzetes hatástanulmányok adták az alapját, azt nem hozták nyilvánosságra, de sokat emlegették a bolgár példát, ahol ezt a lépést sikeresen hajtották végre. Az indulást hátráltató számtalan technikai nehézség leküzdése után Magyarországon végül 2014. szeptember 1-jétől kötelező online pénztárgépet használniuk a vállalkozásoknak; a kormány szerint ezzel lezárult a feketegazdaság elleni küzdelem egy fontos szakasza.


08

Tranzakciós illeték

Az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy a jogszabályi előírások ellenére nem végeztek hatásvizsgálatot a pénzügyi tranzakciós illeték 2013. január 1-jei bevezetése előtt. A törvényjavaslat előterjesztése egy összegben tartalmazta az illeték bevezetésének költségvetési-bevételi hatását, amelynek értéke 130 milliárd forint volt. Egyéb számítás, dokumentum nem készült. Fél évvel az új adónem bevezetése után megjelent az MNB tanulmánya, amely szerint a bankok a háztartásokra 80-90, a vállalatokra 90-95 százalékban hárították át a tranzakciós illetéket. 


09

Városliget

2018. március 15-re kell elkészülnie az új Városligetnek. Erről előbb született kormányhatározat, mint egy alaposabb hatástanulmány, bár a Liget-projekt vezetője szerint a beruházással párhuzamosan készülnek a hatástanulmányok is. Ezt azonban több aktivista, civil szervezet és ellenzéki párt is kifogásolta. Szerintük a jelenleginél kevesebb lesz a Ligetben a zöldterület, viszont annál több a turista, ezért petíció is indult a Városliget megmentéséért. A területet 150 milliárd forintból alakítják át: Baán László vezetésével öt új múzeumi épületbe hat múzeum költözik, lebontják a Fővárosi Nagycirkusz és a Pecsa épületét, nagyobb helye lesz az Állatkertnek, Gyermek- és Ifjúsági Tudás- és Élményközpontot építenek. Parkolni pedig kizárólag fizetős mélygarázsban lehet.


És amiről készültek számítások

Az elmúlt években azért akadt olyan nagyobb volumenű kormányzati intézkedés is, amelyről tudható, hogy volt mögötte háttérszámítás. Ilyen volt e-útdíj, igaz, az erről szóló tanulmányt csak az Együtt országgyűlési képviselője, Szabó Szabolcs kérésére adták ki. Az azóta nyilvánosságra hozott dokumentum a rendszer átalakításából származó bevételtöbblet szempontjából elemzi az intézkedés hatásait – a várható forgalmi hatásokról azonban szó sem esik benne. A munkahelyvédelmi akciótervről szintén készült hatástanulmány, ezt 2012. szeptember 11-én küldte meg az NGM a Költségvetési Tanácsnak. A reklámadóról pedig az Átlátszó közérdekű adatigénylésére adták ki az előzetes számításokat tavaly augusztusban.

Az igazán sokakat érintő, nagyobb társadalmi-gazdasági jelentőséggel bíró vagy komolyabb visszhangot kiváltó kormányzati döntések sorában több ilyet viszont nem találtunk.