Életüket féltik a BKV-sok az omladozó Margit hídi alagút miatt

-

Attól félnek a közlekedési vállalat dolgozói, hogy fejükre szakad a HÉV-alagút a Margit híd és a Batthyány tér között, ha rávezetik a 19-es, 41-es villamosokat. A birtokunkba került fotókból az derül ki, az alagút rohad, mállik, ezen a födém márciusi megerősítése sem segített. Miután tegnap visszaadták a forgalomnak, az alagútban lassú haladást rendeltek el: gond van a Duna felőli oldallal.


Családos ember vagyok, nagyon nem szeretném, ha a fejemre esne egy-két betontömb az alagútban – panaszolta a HÉV-vonalakon dolgozó szakember. A BKV-munkatárs egyben kollégái aggodalmát is tolmácsolta, amikor lapunknak arról beszélt: a Batthyány-tér és a Margit híd közötti alagút most befejeződött javítása nem nyugtatja meg őket. Szerintük az alagút teljes körű felújítására van szükség. Annyira rossz állapotban van, hogy attól tartanak, a rávezetett villamosok terhét a belső megtámasztással sem fogja elbírni.



A budai fonódó villamos projekt építéséhez tavaly október 22-én zárta le a BKK a Bem-rakpartot, hogy villamosvágányokat építsen a szentendrei HÉV alagútja felett, összekötve a 17-es villamost a 41-es, 19-es vonallal. Idén február 22-én az alagutat lezárták, hogy megerősítsék a födémszerkezetet a biztonságos közlekedésért. Úgy tervezték, a munkálatokkal március 13-ig végeznek, de előre nem látható okok miatt végül kerek egy hónapon át dolgoztak az alagútban, március 22-ig.

Bő három hétig járt ismét a Batthyány térről a HÉV, amikor április 16-án a BKK megint lezárta az alagutat, mivel betondarabok hullottak a falból és a mennyezetből. Nem tudni, hogy melyik nap észlelték először az omlást és a födém megrepedését. A BKK ismét biztonsági okokra hivatkozva döntött a lezárásáról. Szűkszavú közleményükben azt írták: „a budai fonódó villamoshálózat kivitelezője a mennyezet repedését, kisebb darabok leválását észlelte”. A szentendrei HÉV-szerelvények egy ideig ismét a Margit hídtól indultak, a vágányzárat hétfőn oldották fel. A BKK szerint az alagút műszaki állapotát felmérték, a szükséges munkát elvégezték, így hétfőn az első járat indulásával helyreállt a forgalom.


Megerősítették, mégis omlott


A VS.hu úgy tudja, az alagút továbbra sem kifogástalan, ezért a forgalomba való visszahelyezése után lassú haladást rendeltek el a HÉV-szerelvényeknek. Az alagútban a Batthyány téri állomásra egyébként is csak 20 kilométeres sebességgel haladhat be a szerelvény, ezt most 10 kilométerre csökkentették. Információink szerint az alagút Duna felőli oldalával továbbra is gondok vannak, ezért rendelték el a sebességkorlátozást.

A VS.hu birtokába jutottak az alagútban március-áprilisban zajlott munkálatokról készült felvételek. Ezeken az látszik, hogy az alagutat ideiglenesen függőleges acéloszlopokkal támasztották alá. Ezeket arra az időre állították fel, ameddig haránt irányban, a mennyezetet az oldalfallal összekötő merevítőket felerősítették, majd elbontották. Úgy tudjuk, hozzávetőleg 2200 fémrudat rögzítettek, de nem az alagút teljes, azaz 1,9 kilométeres hosszában.

A beszerelt támasztókról készített márciusi felvételek hónap elejiek, azaz jóval a betondarabok április 16-i omlása előttiek. Ez arra utal, hogy az omlás a megtámasztás ellenére is bekövetkezett az alagútban. De nem csak ott, BKV-s forrásaink arra hívták fel figyelmet, hogy olyan helyeken is hullott a beton, ahol nem számított rá a kivitelező, és nem erősítette meg a merevítőkkel.


Budapesti HÉV-alagút, 2015


A képeken kivehető, hogy a födémet, falat tartó vasbetongerendák korrodáltak, a betonanyag sok helyen kikopott alóla, eltűnt, máshol leválóban van. A szentendrei HÉV-vonalat alaposan ismerő forrásunk úgy tapasztalta, hozzávetőleg minden 5-6. betongerendát cserélték ki. A 15-30 centi vastag, ugyancsak nem jó karban levőnek tűnő födémlapokat sem cserélték újakra, nagyobbakra, vastagabbakra.

„Az egész tulajdonképpen barkácsolásnak tűnik” – összegezte véleményét informátorunk.


Alá támasztva


Nem fért bele

Az 1970-es évek elején átadott alagút szétrohadóban van, ezen nincs is mit csodálkozni. Az utóbbi évtizedekben ugyanis elkerülte a teljes körű felújítás, itt-ott foltoztak rajta. A szigetelés hiányosságait jelzi a Batthyány téri, Margit hídi állomások falán csordogáló víz, főleg az ott működő szennyvízátemelőknél. Ezt a problémát évtizedek óta nem tudják megoldani, ahogy a falak vizesedését sem.


Még nagyobb a baj, amikor Duna vízszintje az alagút fölé emelkedik. A szigetelés hiányosságai, a csőalakú konstrukció sajátossága miatt ekkor rendszerint használhatatlanná válik, beázik. Ilyenkor fennáll a veszélye, hogy a víz nyomása az egész szerkezetet megemeli. Komolyabb árvíz idején ezért buszokkal, kukáskocsikkal terhelik le az alagút felszínét.


HÉV alagút, felújítás, építkezés, Batthyány tér

Az alagút felülnézetből


Nem indokolt

Eddig az alagút fölött nem közlekedett villamos, hamarosan viszont kettő is fog, a 19-es és a 41-es. Ez a budai fonódó villamoshálózat egyik ága, ám a 4,4 milliárdos projektbe nem fért bele a HÉV-alagút rekonstrukciója.

Egy BKV-s forrásunk arról beszélt a VS.hu-nak, tudomása szerint a projekt kezdete előtt nem végeztek terheléses próbát az alagúton. Ráadásul az odatelepített villamos forgalom nem csak a terhelés, hanem a vibráció, és a dilatáció miatt folyamatosan roncsolja majd az alagút sérülékeny szerkezetét.

A BKK a BKV-figyelőnek küldött válaszában cáfolta, hogy ne előzetes terheléssel tervezték volna az új villamospályákat. Azt írták, a mérés a dilatációk közelében oldalirányú mozgást jelzett, a teherbírást azonban az alagúti szakaszon megfelelőnek találta. A BKK szerint megállapítható, hogy a teljes alagút újraépítésének szükségessége nem igazolható.

A VS.hu négy napja tette fel kérdéseit a BKK-nak, amely türelmünket kérte a válaszok megadásához.