Elérte a sportvilág szívét a doppingbotrány

Fotó: AFP / STRINGER

-

A NOB központi, lausanne-i laborjában 67 mintát semmisítettek meg. A labor vezetője már az Armstrong-ügyben is gyanúba keveredett, és Szocsiban is tisztázatlan körülmények között volt jelen a doppingvizsgálatokon.


Újabb kínos fejezettel látszik bővülni az atlétikát, és azon keresztül az egész sportvilágot beárnyékoló óriási doppingbotrány. Az eddigi információk szerint biztosnak tűnik, hogy az orosz atléták államilag felügyelt doppingprogramban vettek részt, és az elmúlt napokban több londoni olimpiai bajnokról, valamint világbajnokról derült ki, hogy tiltott teljesítményfokozó szert használt, ahogy az is világossá vált, hogy az azóta bezárt moszkvai doppinglaborban 1417 vizsgálatra váró mintát semmisítettek meg.


A botrányt a Nemzetközi Antidopping Ügynökség, a WADA jelentése robbantotta ki. Ám a több mint háromszáz oldalas dokumentum szerint nem csak Moszkvában bántak mostohán a sportolóktól levett mintákkal, hanem egyenesen a NOB lausanne-i központi laborjában is súlyos visszaélések történtek az elmúlt években.

A Centre Hospitalier Universitaire Vaudois et Université de Lausanne egyetemi kórházban működő laboratórium a NOB legmagasabb fokozatú doppingmintákat vizsgáló intézménye. A nemzeti doppingellenes szervezetek ide küldik B próbára a gyanús mintákat, illetve ha olyan országban rendeznek olimpiát vagy futball-világbajnokságot, amelyekben nincs a WADA által hitelesített labor, akkor is Lausanne-ba futnak be az adott sporteseményen levett minták. A lausanne-i labor szerepe azért is különösen fontos, mert itt őrzik azokat a mintákat, amelyekből esetleg csak évekkel később, a vizsgálati módszerek fejlődésével mutathatóak ki a tiltott szerek.


A NOB lausanne-i központi doppinglaborja


A visszaélések közül a legdurvább, hogy – szemben a Nemzetközi Antidopping Ügynökség, a WADA határozott kérésével – 67, a londoni olimpián orosz sportolóktól levett, és B próbára váró mintát semmisítettek meg, majd cseréltek ki negatívra.

A jelentésben az szerepel ugyan, hogy konkrét bizonyítékot nem találtak arra, hogy a laborban hibáztak, de az intézmény vezetősége „nem tudott megnyugtató magyarázattal szolgálni a történtekre”.

Az intézmény vezetője, Dr. Martial Saugy meglehetősen ellentmondásos figura, és nem ez az első eset, hogy neve felmerül egy súlyos doppingügyben. Az intézményben belső vizsgálat indult, a péntekre tervezett sajtótájékoztatót is lemondták, az igazgató viszont egy svájci lapnak nyilatkozva védelmébe vette a labort, mondván, minden évben megsemmisítenek 250 ezer mintát, míg a szóban forgó 67 mintát „2012 végén kaptuk meg, majd 2013 márciusában semmisítettük meg, a szükséges tesztek elvégzése után. Dokumentumokkal tudjuk bizonyítani, hogy elvégeztük a standard eljárást”.

Saugy neve először három évvel ezelőtt került elő doppinggal kapcsolatos ügyben, amikor azzal gyanúsították meg, hogy 2001-ben ő adta a hétszeres Tour de France-győztes, és később örökre eltiltott amerikai kerékpárversenyző, Lance Armstrong kezébe a „kulcsot”, amellyel ki tudta játszani az Egyesült Államok Antidopping Ügynöksége által éppen akkor kidolgozott legfrissebb EPO-tesztet. Saugy tagadta a vádakat, és nem is tudtak rábizonyítani semmit.


Dr. Martial Saugy


De tavaly jól beazonosíthatóan felbukkant a személye (ha a nevét nem is írták le) egy független jelentésben, amely a szocsi téli olimpia doppingvizsgálatai során készült. Ebben az áll, hogy Saugy rendszeresen felbukkant az olimpiai doppinglaborban „az orosz sportminisztérium képviselőjeként, miközben sem a szervezőbizottság, sem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szakmai stábjához nem tartozott” – azaz semmi keresnivalója sem volt a helyszínen. „A szerepet mindvégig tisztázatlan maradt.” Saugy a vádra azt mondta, hogy a szocsi szervezőbizottság kérésére volt a helyszínen, mint tanácsadó. A NOB később elismerte, hogy Saugy az engedélyével tartózkodott a helyszínen, a neve viszont ennek ellenére sem szerepelt a jogosult személyek nevét tartalmazó és a független vizsgálóknak átadott listán.

Saugy azt állítja, hogy munkájáért csak a lausanne-i labortól kapott pénzt, és soha egyetlen centet sem fogadott el mástól. „Soha nem fogadtam el egyetlen petákot sem személyes haszonszerzés céljából. Ez a munkánk alapja” – hangsúlyozta korábban.

A folyamatban lévő vizsgálatoknak ugyanakkor választ kell találniuk arra, hogy érkezett-e orosz pénz a lausanne-i laborba, ahogy arra is, hogy kinek az utasítására semmisítették meg azt a 67 mintát. Saugy közben elárulta, hogy 2009-ben halálos fenyegetést kapott egy név nélküli, orosz e-mail címről. Nem tett feljelentést, gondolván, hogy ez a munkájához tartozik, és ha hagyná megfélemlíteni, akkor inkább le kellene mondania.


A helyzet komolyságát most már az orosz sportvezetés is átérzi. Vitalij Mutko, sportminiszter a létező legszélesebb körű együttműködésre tett javaslatot az ügyben érintett szervezeteknek. Az orosz politikus csütörtök este közölte, bármire hajlandóak annak érdekében, hogy a nemzetközi szervezetek által elvárt változásokat végrehajtsák doppingellenes rendszerükben.

„Arra készülünk, hogy ha kell, újra hitelesíttetjük a laboratóriumunkat, vagy egyéb reformokat hajtunk végre, esetleg új doppingellenes szervezetet hozunk létre. Széleskörű együttműködést tervezünk” – nyilatkozta Mutko.

A miniszter csütörtök esti nyilatkozata egyben üzenet a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) 27 tagú tanácsa felé, mely pénteki ülésén tárgyal az orosz doppingbotrányól. Könnyen lehet, hogy ezen szavazni is fognak az ország szövetségének (VFLA) eltiltásáról, s ha a büntetés mellett határoznak, az orosz atléták nem indulhatnának a nagy viadalokon, köztük az olimpián és az Európa-bajnokságon sem.


Vitalij Mutko orosz sportminiszter is érzi, hogy nagy a baj


Az eltiltást hétfőn a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) egy független bizottsága javasolta, mely hónapokig vizsgálódott az orosz atlétikát alapjaiban megrengető, tavaly decemberben kirobbant doppingbotrány kapcsán. A Dick Pound vezette testület a szövetség eltiltása mellett a moszkvai doppingellenőrző laboratórium engedélyének visszavonását kérte, valamint örökös eltiltást javasolt öt versenyzőre – köztük a 2012-es londoni olimpia női 800 méteres bajnokára, Marija Szavinovára, illetve a szám bronzérmesére, Jekatyerina Pojsztogovára –, továbbá négy edzőre és az orosz szövetség főorvosára.

A WADA kedden aztán fel is függesztette a moszkvai labor engedélyét. Majd még aznap lemondott posztjáról annak vezetője, Grigorij Rodcsenkov, aki elismerte, hogy ő adott utasítást 1417 orosz sportoló doppingmintájának megsemmisítésére.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán vizsgálatot rendelt el a WADA-jelentés miatt, egyúttal kérte, hogy az illetékesek mindenben működjenek együtt a nemzetközi doppingellenes mozgalom vezetőivel. Csütörtökön pedig orosz delegáció utazott a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB) irányító Thomas Bachhoz, hogy tárgyaljon a kialakult helyzetről.