Elbukott a Quaestor-törvény, a károsultak csak a kormányban bízhatnak

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

Készül az új törvény a károsultak megmentésére, de még nem tudjuk, kinek a pénzét költenék erre. Az Ab 14 tagjából hatan fogalmaztak meg különvéleményt.


Megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló, áprilisban elfogadott törvény egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság (Ab). A testület szerint a kárrendezés nem alaptörvény-ellenes, ám a jogszabály



diszkriminatív módon, túlságosan szűken határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét.

Az Ab szerint a Befektetővédelmi Alap (Beva) tagjainak kárrendezésbe történő bevonása is az alaptörvénybe ütközik.

Az Alkotmánybírósághoz több indítvány is érkezett, amely a Quaestor károsultak kárrendezéséről szóló törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményezte. Az indítványozók részben magánszemélyek, részben olyan befektetési szolgáltatók voltak, amelyek a Befektetővédelmi Alap tagjai. Amíg a magánszemélyek azt nehezményezték, hogy kimaradnak a kárrendezésből, a Beva-tagok azt, hogy felkészülési idő nélkül pluszbefizetésre kényszerítették őket a törvényhozók. Az úgynevezett Quaester Károsultak Kárrendezési Alapjának létrehozásával ugyanis a bankokat kényszerítették arra, hogy az elbukott befektetések esetében a Bevánál alkalmazott 6 millió forintos értékhatár fölött 30 millió forintig állják a kártalanítást.

Az Ab helyt adott a bankok kifogásainak, ami azt jelenti, hogy azok a károsultak, akik eddig hiába vártak a hatmillió forint befektetésük feletti pénzükre, most már végleg búcsút mondhatnak neki.

Az Ab a magánszemélyek által kezdeményezett vizsgálat során pedig azt állapította meg, hogy a törvény diszkriminatív módon határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét: a jogalkotó egyetlen konkrét cégcsoport ügyfeleinek a veszteségét téríttetné meg, és közülük is csak azoknak juttatna, akik Quaestor-kötvényt vásároltak. A kártalanítás indoka a fiktív „saját kötvények” forgalmazása és a károsultak nagy száma lenne, azonban e szempontok nem csak az említett károsultakra érvényesek – áll az indoklásban. Hasonló kártalanításra tartottak igényt például a szintén bebukott Hungária Értékpapír Zrt., a Buda-Cash Brókerház, a DRB Bank, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet vagy az ALBA Takarékszövetkezet ügyfelei is.


Hiába várnak a pénzükre


Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jogalkotónak a határozatban megfogalmazott alkotmányossági szempontok figyelembevételével lehetősége van a kárrendezés újraszabályozására, vagyis az alkotmányossági szempontokat figyelembe véve határozhatja meg a kárrendezés módját, feltételeit és mértékét. A VS.hu úgy tudja, a kormány már elő is készítette az újabb törvényt a quaestorosok kártalanítására. A kérdés az, hogy a szélesebb körű kártalanítást milyen forrásból valósítaná meg a kabinet.

A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt csatoltak – vagyis nem értettek egyet a többségi állásfoglalással –, Kiss László, Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók pedig párhuzamos indokolást fejtettek ki, vagyis egyetértettek a határozattal, csak – részben – más érvek alapján.