Él és virul a legális adócsalás

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Magyarországon is több száz cég csökkentheti minimálisra adóját abban a rendszerben, amelyet épp egy éve tártak fel a LuxLeaks projekt keretében. A helyzet lassan javul, ám az országok sem feltétlenül érdekeltek abban, hogy megszüntessék a visszaéléseket.


Vajon ki fizetett tavalyi jövedelme után több adót a NAV felé? Ön vagy az itteni Starbucks? Nos, a kávéházlánc, illetve két másik étterem, a KFC és a Pizza Hut hazai egységeit is üzemeltető AmRest Kft-nek – publikusan is elérhető beszámolója alapján – 2014-ben 0 forint adókötelezettsége volt. Mindezt 8,5 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétel mellett érte el, méghozzá úgy, hogy hivatalosan nem tudott profitot termelni: az évet ugyanis 481 millió forintos mínusszal zárta adózás előtt.

A magyarázat egyszerű: a cégnek feltűnően sok pénzét vitte el az anyagköltség, de egy 1,1 milliárd forintot meghaladó pénzügyi ráfordítása is mutatkozott. Demagógia lenne azonban arról beszélni, hogy a multicég kilapátolja Magyarországról a pénzt. A Starbucksot ugyanis számtalan országban az adóelkerülés szimbólumaként emlegetik, Nagy-Britanniában például két évvel ezelőtt, politikai nyomásra kényszerült először valamennyi társasági adó megfizetésére.


Az AmRest tavalyi mérlege (Forrás: E-Beszámoló)


Néhány hete pedig az Európai Bizottság kérte számon a cégen az adó csökkentésére kidolgozott sémáját. A brüsszeli vizsgálat kétféle módszert azonosított. Az egyik lényege az, hogy a holland leánycég jelentős jogdíjat fizet azért, hogy a brit cégtársa elárulja neki a kávépörkölés mikéntjét. A holland adóhivatal ezt jóvá is hagyta, a brit adóhivatal pedig nem vár adót a jogdíjbevételek után.

Hasonlóan elterjedt a multik körében a holland leányvállalat által alkalmazott másik módszer. A busás jogdíj megfizetésével pörkölt kávét a svájci leánycégtől vásárolta, Brüsszel szerint jelentős felárral. Akkora árréssel, hogy az alapanyagköltség megfizetése után már annyi pénzük sem maradt a hollandoknak, hogy megfizessék a briteknek a licencet. Így természetesen adóalap sem maradt.



Csak egy tollvonás

A cégeken belüli kereskedelem nem csak a Starbucksra jellemző. Ma már a világkereskedelem kétharmada zajlik így – tudtuk meg Pogátsa Zoltántól. A közgazdász emlékeztetett: a pénzek jogdíjfizetés címén történő mozgatása is elterjedt módszer. Egy egyszerű példával élt: van olyan üzletlánc, ahol a logó használatáért is komoly összegeket fizetnek a leánycégek.

A licencdíjak vagy kamatjövedelmek egy cég alá csoportosítása rendkívül egyszerű, hiszen csupán egy tollvonásról van szó. Nem is törvénytelen, hiszen ezeket a lépéseket a cégek előre tudják egyeztetni az illetékes országok adóhivatalaival, amelyek – ha egyszer jóváhagyják – utána későbbi ellenőrzéseik során is ezt elfogadva kell vizsgálniuk egy társaságot – mondta a VS.hu-nak Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársa. Kiemelte: ezek a megállapodások amiatt is kedvezőek, mivel jogbiztonságot teremtenek a társaságok számára, függetlenül attól, hogyan változik az adórendszer. Az országok is szeretik, hiszen ezzel magukhoz köthetik a cégeket, amelyek addig sem egy másik országba viszik a pénzt. A gond az, hogy rengeteg visszaélésre ad lehetőséget a rendszer.


LuxLeaks: a jéghegy csúcsa

A cégek és az adóhivatal között kötendő szerződéseknek két alapvető típusa van. Az egyik az úgynevezett feltételes adómegállapodás (ruling), a másik a cégeken belüli tranzakciókat (transzfert) engedélyező egyezmény (APA). Ebbe a körbe tartoznak azok a titkos luxemburgi dokumentumok is, amelyeket éppen egy éve szivárogtatott ki oknyomozó újságírók egy csoportja. A LuxLeaks gyűjtőnévvel illetett adatbázisban több mint háromszáz ilyen szerződést gyűjtöttek össze, ezeket 2000 után kötötte a luxemburgi adóhivatal többek között olyan világcégekkel, mint a Pepsi, az Ikea, az Amazon vagy ismert nagybankok.


Mi a LuxLeaks?

A Luxembourg Leaks, rövidebben LuxLeaks egy oknyomozó újságírókból álló csoport (ICIJ) gyűjtése. Az ICIJ eredetileg 340, a luxemburgi adóhivatal és a multicégek között kötött titkos adómegállapodás dokumentumait tette közzé 2014. november 5-én.

Az időzítés nem volt véletlen: ezen a napon lépett hivatalába az Európai Bizottság új elnöke, Jean-Claude Juncker, aki korábban 18 éven keresztül állt miniszterelnökként Luxemburg élén. Vagyis azokban az években is ő vezette a nagyhercegséget, amikor az érintett szerződéseket megkötötték.

Juncker azzal vágott vissza a bírálóinak, hogy a luxemburgi adóhivatal nagyfokú autonómiát élvez, így neki nem is lehetett tudomása azokról a megállapodásokról, amelyek segítségével a cégek időnként egyáltalán nem fizettek adót.


Jean-Claude Juncker kivágta magát


A listán kilenc magyarországi érintettségű szerződést találunk. Befektetési cégeken túl szerepel itt egy amerikai élelmiszeráruház-lánc, az A&P, amely mellesleg azóta fizetésképtelenné vált, és éppen a napokban tervezi bezárni üzleteit. De láthatjuk itt a Walt Disney holdingcégét és egy csomagolóanyag-gyártó finn társaságot, a Huhtamäkit is.

Mindez azonban Csővári István szerint a jéghegy csúcsa: csak az említett adómegállapodásokkal több száz ilyen cég lehet Magyarországon. Hazánk érintettségét megerősítik a Eurodad adatai is. A 16 európai ország civilszervezeteit összefogó hálózat most kiadott jelentéséből kiderül: 2013-ban Luxemburg, Nagy-Britannia és Hollandia után nálunk volt a legtöbb transzferárazásról szóló megállapodás.


adózás, adócsalás, adókedvezmény, The Great Atlantic & Pacific Tea Company

Magyarországot is érintő láncolatban vett részt a cég


Mi változott?

Hazánk tehát ugyanazon az oldalon áll, mint Luxemburg: vagyis a magyar államkassza is nyer azzal, ha – még ha minimális mértékben is – ezek a cégek itt fizetnek adót. Magyarul itt működtetik azt a holdingot, amely a cégcsoportot ténylegesen finanszírozza – emelte ki Csővári István.

A pénzmozgatásban elsősorban az amerikai multicégek jeleskednek – ez látszik egyébként a LuxLeaks adatokból is. 2010-ig Magyarországra is több száz észak-amerikai cég érkezett ilyen céllal.

Ezt követően változott a dinamika, ugyanis módosították az Egyesült Államokkal a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Akkor sokan számolták fel ezeket a cégrendszereket, ám később kiderült: nem lett volna szükség akkora sietségre – mondta a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje. Az amerikai törvényhozás ugyanis a mai napig nem ratifikálta a megállapodást – ezt egyértelműen Ron Paul volt republikánus szenátor, volt elnökjelölt lobbitevékenységének tudják be.


Juncker kompenzál

Túlzás lenne azt is állítani, hogy a LuxLeaks-botrány után is radikális változások indultak el, bár az tény, hogy a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöki beiktatása idejére időzített szivárogtatás nyomán komoly lépéseket tett Brüsszel. Ezek közül a legfontosabb az, hogy uniós léptékkel igen rövid idő, mindössze hét hónap alatt végigvertek a döntéshozatali rendszeren egy jogszabályt, amely a cégek pénzügyi tranzakcióival kapcsolatos adatok országok közötti automatikus cseréjét teszi lehetővé. A 2017-től hatályba lépő rendelkezés nyomán például a magyar adóhatóság információkat szerezhet arról, ha egy nálunk bejegyzett és működő cég külföldön jövedelemre tesz (vagy 2012 óta tett) szert, és ellenőrizni tudja, szerepel-e ez a tétel az itteni bevallásában.

Mitrik Kornélia, a Baker Tilly Hungária senior managere szerint az új európai szabályozás hozzásegíthet ahhoz, hogy az ilyen visszaélések csökkenjenek, ezáltal fehéredjen a gazdaság. Hogy mennyire hatékonyan, azt viszont csak a tapasztalatok mutatják meg. Ráadásul nem is teljesen egyértelmű még, milyen formában is hajtják majd végre.

Csővári István szerint is hatékony lépés lehet az új uniós jogszabály a visszaélések ellen, legyen szó akár az extrém alacsony adókat lehetővé tévő rulingokról, akár az agresszív transzferárazás gyakorlatáról. Elsősorban a cégek veszíthetnek tehát, ám bizonyára lesznek olyan kis országok, területek – például a máig a hasonló tranzakciókból élő brit Csatorna-szigetek –, amelyeknek a gazdaságára igencsak negatívan hathat majd a rendelkezés. A szakértő hozzátette: csődközeli helyzettől ugyan nem kell tartani, ám


a szigorítás Magyarországot is negatívan fogja érinteni.

Megéri egyáltalán?

A tőkemozgatás bevett formája az adóelkerülésnek. Például ha egy társaság a bevétele egy részét valamilyen formában külföldi leánycégéhez utalja át, ezzel itt csökkenti az adóalapját, a másik országban viszont akár egy a luxemburgihoz hasonló megállapodásnak köszönhetően, akár az alacsonyabb adókulcsot kihasználva (akár egy adóparadicsomban) nem, vagy jóval kevesebb adót fizet.

A trükk nem magyar sajátosság, persze vannak olyan módszerek, amelyeket a nálunk működő cégek alkalmaznak előszeretettel – mondta Mitrik Kornélia. Ilyen például az, hogy az itt jellemzően kisebb költségeik mellé úgynevezett menedzsmentdíjat számolnak el költségként egy külföldi leánycég felé. Mitrik Kornélia szerint ráadásul nem is biztos, hogy ez már megéri nekik, hiszen 500 millió forintos adóalap alatt mindössze 10 százalékos társasági adót kell fizetniük, míg az adóteher más országban összességében magasabb is lehet.


adózás, adócsalás, adókedvezmény, Facebook

A Facebook brit cége tavaly mindössze 4327 font adót fizetett a szigetországban – derítette ki nemrégiben a The Guardian


A tagországok nem érdekeltek

Az Európai Unió unió keze is meg van kötve, nem utolsósorban azért, mivel sok esetben – mint láttuk, hazánkban is – maguk a tagországok is érdekeltek a rendszer fenntartásában. Talán ezért is fordulhatott elő az, hogy az adózás a mai napig azon területek közé tartozik, ahol a tagállamok féltve őrzik saját hatáskörüket. Az sem mellékes, hogy bármilyen javaslatot csak egyhangúlag lehet jóváhagyni, tehát egy tagország vétója is elegendő ahhoz, hogy egy indítvány a kukában landoljon.

Így járt az a javaslat is, amelyet adóügyi biztosként még Kovács László fogalmazott meg, és amelyik – ha már a társasági adó mértékét nem – legalább a társasági adó alapját egységesítette volna. Ez azért is fontos, mivel a tagállamok többségében lehetőség van arra, hogy a kormány valamiféle kedvezményt nyújtson az adózó cégek számára. A kedvezmények között vannak olyanok, amelyek mindenkire érvényesek – Magyarországon például 500 millió forint alatti adóalap esetén 10 százalékra csökken az amúgy 19 százalékos kulcs –, a multicégek esetében azonban jellemzőbb az, hogy egyedi megállapodások alapján csökkentik a cégek az adóalapot.

Az indítványt egyébként nemrég ismét elővette a bizottság, bár nagy tétekben valószínűleg nem érdemes fogadni arra, hogy eredeti formájában sikerül majd átverni a tagországokon.