Ehhez képest a trafikok újraosztása csak kispálya volt

Fotó: MTI/Koppan Viktor / MTI/Koppan Viktor

-

A kormány választja majd ki azokat, akik a jövőben diktálnak az agrárpiacon. Ennek első lépéseként Orbán Viktor felkérte a földművelésügyi minisztert, hogy még ebben a hónapban készítsen előterjesztést az úgynevezett mintagazdaságok kijelölésére.


A VS.hu több forrásból is úgy értesült, hogy erőteljes lobbiharc indult annak érdekében, mely területek válhassanak úgynevezett mintagazdasággá. Ezek elvileg olyan agrárközpontok, amelyek a szaktudásukkal és a teljesítményükkel példát és egyben segítséget nyújthatnak a kisebb termelőknek, például üzletviteli tanácsadással és egyéb képzéssel, ezzel nagy hatalmat és irányítást szerezve az agrárágazatban.


Ezekben a hetekben mindenki az állami földek privatizációjával van elfoglalva, ezek a mintagazdaságok ugyanakkor olyan területeken lesznek, amelyek tartósan állami tulajdonban maradnak. Mégis ezek a földek érdeklik most a szakmát – nem véletlenül.

Úgy tudni, hogy a mintagazdaságok kijelölése csak az első lépés a folyamatban. Ezeken a földeken jelenleg is folyik termelés, valaki bérli az adott területet az államtól. A kérdés az, hogy kinek a bérleménye lesz a mintagazdaság. A bérlő ugyanis a tervek szerint további jogokat kaphat, méghozzá koncesszió keretében. Ez azt jelenti, hogy hosszú időn át megengedi neki az állam, hogy bizonyos - egyébként másnak tiltott - tevékenységet végezzen. Ilyen koncessziós jog például a dohánytermékek árusításáé is.

A kormány a tervek szerint állami monopóliummá teszi a mintagazdaságokban az úgynevezett integrált mezőgazdasági termelésszervezést, vagyis a termelés, a feldolgozás és az értékesítés irányító pozícióját. Az ezt elnyerő gazdasági társaságoknak nem az lenne a legfontosabb, hogy az általuk bérelt állami földek minden egyes hektárját megszerezzék a következő hónapokban zajló árveréseken, hiszen az elnyert monopóliumokon keresztül anélkül is ők diktálnak majd a földeken.


Kik lesznek az integrátorok?

Piaci körökben már sorolják azokat az agrárgazdaságokat, amelyek esélyesek arra, hogy az általuk megművelt földeken jelölik ki valamelyik mintagazdaságot. Egy-egy mintagazdaság 1200 hektár területen működhetne, és régiónként lenne egy-egy.


Amelyekről úgy tudják, hogy mindenképpen szerephez juthat, az a Csányi Sándor nevéhez köthető két dél-dunántúli agrárcég, a Bólyi és a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. A két vállalkozás együttes éves árbevétele tavaly már meghaladta a 30 milliárd forintot, és az agrártámogatásokból is mintegy ötmilliárd forintot hasítanak ki.

Csányi már eddig is piacdiktáló szerepre tört, nem véletlenül szerezte meg 2013-ban a nádudvari agrárintegrátort, a KITE Mezőgazdasági Zrt.-t, amelyre a milliárdosok listáján őt követő Bige László is pályázott. A péti Nitrogénművek élén álló Bige ugyanakkor nem mondott le az irányító szerepről. A műtrágyagyártó a vetőmagtól a terménykereskedelemig mindenben ki akarja szolgálni a növénytermesztő gazdákat.

Csányi ugyanakkor az állattenyésztésben erősít. Mire jövő nyárra lefut a földprivatizáció, már termelni és fialni fog az ország legnagyobb vágóhídja Mohácson.


Augusztus végén már a tartópillérei álltak a mohácsi vágóhídnak


A Bólyi után a második legnagyobb agrártámogatást bezsebelő magángazdaság a pápai Agroprodukt, amely Mádl Istvánhoz köthető. Az Agrorprodukt is olyan cég, amely a jövőben fontosabb szerephez juthat az egykori Pápai Állami Gazdaság területein gazdálkodva.


A Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt. tulajdonosai között Zászlós Tibor és Dorogi Árpád mellett német állampolgár is szerepel. A Helmut Gsuk cégcsoportja által megművelt 30 ezer hektárnyi földből mintegy 9 ezer hektár van állami tulajdonban, ezek közül kaphatna mintagazdaság minősítést bő ezer hektár.


-


A mintagazdaságra esélyes területek között szerepel a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. által megművelt föld. Ez a cég Horváth László érdekeltsége.

A most jó pozícióból induló agrárvállalkozók egy része még az első Orbán-kormány idején jutott szerephez a mezőgazdaságban. 2001-2002-ben 12 állami gazdaságot privatizáltak, köztük a már említett dalmandit, a törökszentmiklósit, a sárvárit, valamint a herceghalmit. Ezeknek az agrárcégeknek szokatlanul hosszú időre, 50 évre adták bérbe az állami földeket.

Aztán a szocialisták sem álltak le ezzel a gyakorlattal, a hódmezővásárhelyi Hód-Mezőgazda Zrt.-t például 2004-ben privatizálták, most az ugyancsak milliárdos Harsányi Zsolt a tulajdonosa. Harsányi már most is jelentős agrárpiaci integráror az Axiál-cégcsoporton keresztül.

Bár nem zárják ki, hogy integrátori szerephez juthat Felcsút környéki birtokain Mészáros Lőrinc is, róla úgy tartják, technológiában még egyáltalán nem zárkózott fel. Sok földje van, meg egy húsüzeme, de nincs törzsállománya az állattelepén, nincsenek innovációi, vagyis - személyes kormányfői látogatás ide vagy oda - integrátori szerepre nagyon alkalmatlannak tartanák.


Orbán Viktor 2014 novemberében először Felcsúton részt vett Flier János vállalkozó marhatelepének avatóján, majd beszédet mondott Mészáros Lőrinc mangalicatelepének átadásán


Elvileg bekerülhetnének a mintagazdaságok közé, a politikai csatározások miatt most mégis valószínűtlennek tartják, hogy a Simicska Lajoshoz és Nyerges Zsolthoz köthető gazdaságok, így például a Lajta-Hanság, a Sárvári vagy a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. kiemelt szerephez jusson. Hasonlóan lecsúszhat erről a lehetőségről a szocialistákhoz kötődő Leisztinger Tamás Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zrt.-je vagy az Elza-major Növénytermelő Kft.


A potenciális szereplők mindegyikét megkerestük, de vagy egyáltalán nem kaptunk választ, vagy arra hivatkoztak, hogy még nem tudnak eleget a kormány terveiről.


Amikor pontosabb információink lesznek, akkor tudjuk eldönteni, hogy egyáltalán érdeklődik-e a Bonafarm Csoport valamelyik mezőgazdasági cége a mintagazdasággá való minősítés iránt

- közölte Csányi Sándor cégcsoportjának igazgatója, Éder Tamás, aki egyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke.


Hasonlóan nyilatkozott Zászlós Tibor a Fejér megyei mezőfalvai agrárgazdaság részéről. Azt mondja, még azt sem tudják, hogy beleférnek-e azokba a paraméterekbe, amelyek alapján egy földbirtok mintagazdaság lesz.


ángyánt emiatt büntették

Miközben tehát az ellenzéki pártok a Jobbiktól az LMP-ig egyaránt az állami földek privatizációja ellen tüntetnek, nemcsak az a tét, hogy kinek a tulajdonába kerül a mezőgazdasági termelés alatt álló területek 6 százaléka. Az összeshez képest ugyanis csupán ekkora az aránya annak a 380 ezer hektárnak, amennyit most dobra vernének. (A nemzeti földalapkezelőnél jelenleg még 580 ezer hektár birtok van.) Legalább ekkora kérdés, hogy kié lesz az integrátori szerep.


Amikor a Fidesz egykori államtitkára, Ángyán József pénzbüntetést kapott pártjától, az éppen emiatt történt. A pozíciójától és pártjától azóta már megvált agrárszakember 2012 decemberében azt kifogásolta, hogy a kormánypártok kétharmados többsége az alaptörvénybe is beemeli az "integrált mezőgazdasági termelésszervezés" fogalmát.

Szerinte ez szembemegy a kisebb gazdák érdekeit képviselő szövetkezeti elvvel. Ángyán József azt mondja, míg a szövetkezetek visszaosztják a hasznot a tagoknak, addig az alaptörvénybe foglalt integrátorok profitcentrumként működve kiszívják a teljes hasznot a nagy tőkeérdekeltségeknek.

Ami a privatizációt illeti: az Élőlánc Magyarországért mozgalom már májusban riadót fújt, amikor a kormányhoz közelálló Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége meghirdette igényét, hogy


azé legyen a föld, aki megműveli.

A kishantosi biogazdaság földjeit elvesztő Ács Sándorné azt mondja, a kormány valójában éppen szembemegy ezzel a szlogennel. Hiszen a most privatizálásra szánt állami földeket a bérlők művelik meg, tehát csak akkor lesz azé a föld, aki megműveli, ha a bérlő vásárolja meg. Márpedig a földet bérlő nagy agrárgazdaságok, mint amilyenek Csányi és a többiek cégei, nem is licitálhatnak az árveréseken.


A hamarosan induló privatizációban elvileg csak a 102 ezer helyben lakó földműves vehet részt, ha nincs még a nevén 300 hektár. Akik nagyobb birtokosok és van pénzük, azok a földméret miatt nem licitálhatnak. Akik pedig kisebbek, azok azért nem, mert nincs sok milliójuk ahhoz, hogy kaucióként letegyék a kikiáltási ár 10 százalékát, miközben ha nem ők a bérlők, akkor csak 18-20 év múlva kapják meg a tulajdont.


Hetvenéves leszek, mire ez a föld felszabadul

- idézte a kisbirtokosok véleményét Ács Sándorné. A biogazdálkodó kérdésünkre azt mondta, a most kialakuló birtokszerkezet csak néhány csoportnak kedvező. Részben azoknak a bérlőknek, akik többnyire "botrányos módon" jutottak megművelhető területhez az elmúlt években, valamint azoknak a cégeknek, amelyek a tilalmat kijátszva a tulajdonosokon, a családtagokon és az alkalmazottakon keresztül licitálnak, illetve a strómanoknak és a spekulánsoknak.


És hogy mindez miért éri meg? Azért, hogy monopolhelyzetbe jussanak az élelmiszerpiacon, megkapják a hektáronkénti 70 ezer forintos támogatást, valamint az emelkedő földárak profitígéretét.