Ehhez képest a Facebook alig ismer minket

Fotó: MTI/Balázs Attila / MTI/Balázs Attila

-

Ausztria, Franciaország és Észtország után Magyarországon is bevezetik az elektronikus egészségügyi rendszert. Egy egységes adatbázisban lesz minden betegadatunk, lesz e-recept, e-beutaló és mobilos Egészségnapló. Vannak, akik az adatvédelem miatt aggódnak, az orvosok az informatikai eszközöket hiányolják.


Tilaj kis település Zala megyében, Keszthely és Zalaegerszeg között. Olyannyira kicsi, hogy a faluba, amelyet 179-en, többségében idős emberek laknak, egyetlen út vezet. Orvos hetente egyszer, szerdánként, két órában rendel. „Magunk visszük ki a nyomtatót, a notebookot” – mondta dr. Varga László zalacsányi háziorvos a VS.hu-nak, utalva arra, hogy rendelő van ugyan Tilajon, de térerő és a munkájához szükséges informatikai eszköz nincs. „Amint a rendelésnek vége, visszamegyünk Zalacsányba, a nővérke ott rákapcsolja a gépet az internetre, ami ott is vagy van, vagy nincs, és utólag ellenőrizzük a tajszámokat. Így dolgozunk mi, duplán” – panaszolta az orvos.

Néhány hónap múlva az ország valamennyi háziorvosi és szakrendelőjébe, kórházába és gyógyszertárába bevezetik az elektronikus egészségügyi rendszert, azaz az e-egészségügyet. Így Tilajra is. Varga László erre így reagált:


El nem tudom képzelni, hogyan fog az itt működni.

Mindenki lát mindent, ez a jövő

Olyan központi adatbázis jön majd létre, amelyben minden magyar beteg minden egészségügyi dokumentációja benne lesz – közölte Divinyi Zsombor, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ e-egészségügyért felelős főosztályvezetője. Az államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatókat, azaz a háziorvosokat, a gyógyszerészeket, a kórházakban és a szakrendelőkben dolgozó orvosokat kapcsolja majd össze egymással egy program.

Most az adatok, legyen szó például a leletekről, ellátóhelyhez kötöttek, azaz csak ott érhetők el, ahol készültek. A kórházak a jövőben is elmentenek és tárolnak majd minden adatot. Annyi lesz a különbség, hogy egy „közös térben”, az úgynevezett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) is elérhető lesz minden lelet, recept vagy zárójelentés.

A főosztályvezető ígérte, ezzel nem lesz több az adminisztráció, viszont bárki bármikor hozzáférhet egy röntgenfelvételhez vagy laborlelethez, függetlenül attól, hogy a dokumentum hol készült. Ma Magyarországon fél tucat különböző programot használnak az egészségügyi intézményekben, az új rendszerben ennek már nem lesz jelentősége – hangsúlyozta a főosztályvezető.



Az adatvédelemnek viszont igen, sokakat ugyanis már most, a rendszer bevezetése előtt aggaszt, hogy lényegében mindenki láthatja majd az adatait. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint annak, hogy az egészségügyi adatok elektronikusan elérhetők lesznek minden orvos és gyógyszerész számára, vannak előnyei és hátrányai is. Kapronczay Stefánia, a TASZ munkatársa példaként említette, lehetnek olyan betegek, akik nem szeretnék, ha kiderülne, hogy korábban miért jártak nőgyógyásznál, vagy ha a gyógyszerész látná, hogy mondjuk HIV-fertőzésre gyógyszert szednek. Egy komplexebb diagnózis felállításánál azonban jól jöhet a kórtörténet ismerete – mondta.

Az ÁEEK főosztályvezetője erre válaszul azt hangsúlyozta, hogy szigorú lesz az adatvédelem, az állami szervek nem férhetnek majd hozzá a betegadatokhoz. A rendszer eleve elrejti a különösen érzékeny egészségi állapothoz tartozó dokumentumokat, mint például a beteg pszichiátriai vagy nemi betegségeihez kötődő papírokat. Ráadásul ügyfélkapun vagy kormányablakon keresztül bárki megadhatja, hogy kik milyen adatokhoz ne férhessenek hozzá. Ugyanitt lehet majd ellenőrizni azt is, hogy ki nézte meg a személyes adatokat, és ha kiderül, hogy olyanok is rákattintottak, akiknek ehhez nem lett volna jogosultságuk, ellenük panaszt lehet tenni az adatvédelmi hivatalnál vagy a bíróságon. Az adatokat egyébként 25 évig őrzik.

A főosztályvezető kiemelte még: életveszély esetén a kezelőorvos vagy a mentős dönthet, átmenetileg feloldja-e a tilalmat, hogy megnézhesse a kórtörténetet, vagy sem. Azt is tervezik, hogy az egységes mentésirányítási rendszert összekötik a közös informatikai térrel, így már nem lesz szükség a tilalom átmeneti feloldására sem.


Vannak szirénhangok

– kommentálta az adatvédelmi aggályokat Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Szerinte „az adatvédelem legyen az informatikusok dolga”. Hozzátette: „ez ahhoz képest kismiska, hogy az emberek percenként közlik a Facebookon, mi történt velük”. Az elnök az új egészségügyi rendszert nem tartja védtelenebbnek más hálózatoknál.

Dr. Póta György csepeli háziorvos, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke a bankok informatikai rendszerét hozta példaként. „Szeretnék én olyan rendszerrel dolgozni, mint a bankok” – mondta, utalva ezzel azok gyorsaságára és adatvédelmére. „Ha ők tudják, mi is tudjuk, csak pénz és szoftverfejlesztés kérdése” – tette hozzá. Most ugyanis van még min dolgozni. Az orvos úgy fogalmazott,


az OEP-pel kapcsolatot létesíteni maga a középkor, a postagalamb is gyorsabb, mint a számítógépek a rendelőkben.

Az új egészségügyi rendszer kiépítése összesen 12 milliárd forintba kerül. 10 milliárdot az Európai Unió adott a 2007–2013-as költségvetéséből, 2 milliárd forint pedig saját erő. A pénzből már 192 egészségügyi intézménynek vettek nyomtatókat, számítógépeket, szoftvereket, összesen 10 ezer, különböző számítástechnikai eszközt – közölte az ÁEEK. A fejlesztés rá is fér a rendelőkre – mondták az orvosok.

„Ha feltöltenénk a YouTube-ra, hogyan kezdtük el 486-os gépeken pötyögni az adatokat, bizony sok like-ot kapnánk. Akkor is elindultunk valahonnan, most is el kell” – mondta a VS.hu-nak Póta doktor. Szerinte „a nyugdíjas orvosok fognak elsősorban megrémülni” a változástól, noha a mostani rendszerrel kivétel nélkül ők is évek óta elégedetlenek.

Dr. Varga László például 35 éve praktizál Zalában, és a mai napig nem érti, hogy a táppénzes adminisztráció miért nem változott az ’50-es évek óta, miért kell azt még mindig papíron és párhuzamosan vezetni. Ahogyan az összes, általunk megkérdezett orvos, úgy Varga László is az e-receptnek örül a legjobban. „Miért nem volt eddig?!” – fakadt ki. „Nem tudom, nekem miért kell receptet írnom, amikor a TAJ számot és a hozzárendelt gyógyszert a patikus is látja.”


háziorvos, orvosi rendelő


Ha elindul az új egészségügyi rendszer, az orvosoknak már nem kell kinyomtatniuk a recepteket, a gyógyszerész a taj számra kattintva a közös számítógépes programban látni fogja, milyen gyógyszert kell adnia a betegnek. Ezt jelenti az e-recept. Az orvos így ellenőrizni tudja, hogy ki váltotta ki a gyógyszerét, és ki nem, ki kezdte el a kúrát, és ki nem. Az ÁEEK főosztályvezetője azt mondta: aki továbbra is ragaszkodik a papíralapú recepthez, az a jövőben is kérheti az orvost, hogy nyomtassa ki neki. A cél – Divinyi szerint – az, hogy a receptfelírások 80 százaléka online történjen, és csak 20 százalékban használjanak papírt.

„Évek óta ezt várjuk” – kommentálta az e-recept hírét Éger István, emlékeztetve arra, hogy „2008-ban, amikor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) egyetlen tollvonással megszüntette az ún. leporellós recepteket, azt ígérte, 1-2 éven belül jön az új, e-recept. Ehhez képest elég sokáig kellett várni.” Szerinte az e-recepttel gyorsabb és egyszerűbb lesz a munka. Az elnök informatikai problémáktól nem tart, mert szerinte azzal, hogy 2009-ben eltörölték a hálapénzt, és helyette bevezették, hogy az orvos minden egyes orvos-beteg találkozó után kapjon 50 forintot, feltételezhető, hogy a legtöbb helyen van számítógép és széles sávú internet.

Tilajon nincs. A falusi háziorvos, Varga doktor naponta átlagosan 50-60 embert lát el, és az új rendszertől nemcsak azt várja, hogy végre Tilajra is betörjön a technika, hanem azt, hogy kevesebb legyen az adminisztráció, rövidüljön a várakozási idő a rendelőkben, és ne legyen szükség szerinte felesleges, párhuzamos vizsgálatokra.

Ez utóbbira számít a csepeli gyermekorvos is. Póta doktor szerint nem az a legfontosabb, hogy milyen gyorsan lesznek túl egy betegen. Az számít, hogy ne legyenek kettős vizsgálatok a jövőben, ne kelljen ugyanazt végigcsinálni védőnővel és védőnő nélkül is. Szerinte „ez nagyon nagy előrelépés lenne”.


Egészségügy, kórházfinanszírozás

-


Az elektronikus egészségügyi rendszert januárban kezdik el tesztelni. 17 kórház jelentkezett, közülük választják majd ki az év végéig azokat, amelyek részesei lehetnek a tesztnek. Ezután összegzik a tapasztalatokat. Élesben a rendszer 2017. június végén indul el, akkor már minden államilag finanszírozott intézménynek használnia kell a közös programot.

„Nem működhet kórház enélkül” – mondta Divinyi Zsombor, aki szerint tartható lesz az ütem, elég lesz másfél év arra, hogy ne csak a közös informatikai rendszert építsék ki és az e-receptet vezessék be, hanem legyen például e-beutaló is, amely azt jelenti majd, hogy nem a beteg, hanem az orvos foglal időpontot szakrendelésre online. A papíralapú beutaló itt teljes egészében megszűnik, oda kell majd mennie a betegnek, ahol lesz szabad időpont. Arra a kérdésre, hogy okozhat-e az majd feszültséget, amiért a beteget nem a megszokott helyre és orvoshoz irányítják, senki sem tudott válaszolni. A kamara elnöke szerint meg kell várni a végrehajtási rendeletet, abból sok minden ki fog derülni. A zalacsányi orvos pedig csak legyintett: „mind az 1 helyre, a keszthelyi rendelőbe foglalhatok így is, úgy is időpontot, pajzsmirigy-kivizsgálásra például 3-4 hónappal előre.”


Az orvosok még nem sokat tudnak az e-egészségügyről

Az új egészségügyi rendszerben lehetőség lesz még arra, hogy egy applikáció, a MeNTA, azaz a Mobil Egészségnapló és Tájékoztató Alkalmazás segítségével otthonról mobiltelefonon lehessen Egészségnaplót vezetni például arról, hogy mennyi volt valakinek a vérnyomása, a vércukra vagy a testsúlya. Az így bevitt adatokat az orvosok is látni fogják.

A MeNTA arra is használható lesz, hogy az e-recepten szereplő gyógyszerének utánanézzen valaki, vagy az applikáció segítségével keressen gyógyszertárat vagy orvosi rendelőt.

Az egészségügyi dolgozókat már elkezdték felkészíteni az új rendszerre: online, az ILKA nevű portálon tudhatnak meg mindent az e-egészségügyről, arról, hogyan működik az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltató Tér. Kérdeztük az orvosokat, ők jelentkeztek-e már az online tanfolyamra, de még csak nem is hallottak róla. Az ILKA itt érhető el.


Egészségügy, tüdőszűrés


A magyarországihoz hasonló e-egészségügyi rendszer működik már Ausztriában, Franciaországban, Spanyolországban és Észtországban is. Az ottani rendszerekhez képest a magyar abban tér majd el, hogy itt hiába digitalizálják az egészségügyet, nem lesz kevesebb az orvos-beteg találkozó. Divinyi Zsombor szerint nem is ez a cél, hanem az, hogy aki akar, szabadon konzultálhat mexikói vagy akár alabamai orvossal is az állapotáról, ehhez nem kell mást tennie, mint a leleteit csatolt fájlként e-mailben elküldeni. Az orvosi kamara elnöke erre úgy reagált, „hiába lövik át a papírokat Alabamába, ha közben az ottani kolléga nem tud róla, hogy milyen előzménye van az adott betegségnek, mi történt a beteggel”. Éger István szerint ez a lehetőség önmagában nem jelent semmit, „az embernek emberrel való törődését nem pótolhatják a gépek, ezen a magyar e-egészségügy sem segít” – tette hozzá.