Együtt és külön is lépnek a paksi titkok ügyében az ellenzéki pártok

Fotó: MTI/MTVA / Illyés Tibor

-

Miután Áder János köztársasági elnök bejelentette, hogy aláírja a törvényt, az LMP, a PM és az Együtt alkotmánybírósági felülvizsgálatot szeretne, de megy panasz Brüsszelbe és Aarhusba is. Az Európai Bizottság egyébként – mint arról itt a VS.hu-n már írtunk korábban – amúgy is vizsgálódik a paksi bővítés ügyében


Az LMP az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a paksi beruházás egyes adatait titkosító törvény miatt – közölte az ellenzéki párt társelnöke, Szél Bernadett, jelezve: összegyűjtötték az ehhez szükséges ötven képviselői aláírást. Arra utalva, hogy Áder János köztársasági elnök szignálta a jogszabályt, azt írta: az elnöki vétó elmaradásával a közpénzek mellett a nukleáris biztonság is veszélybe került. Az államfő azon szavaira, hogy az atomerőmű nem biciklitároló, az LMP társelnöke úgy reagált: éppen az a felháborító, hogy


Magyarországon mostantól egy biciklitároló felépítésénél is komolyabb átláthatósági és ellenőrizhetőségi garanciák érvényesülnek.


A párt szerint Áder János az aláírással saját hitelességét és az ország biztonságát is veszélybe sodorta, ezért az Alkotmánybíróság mellett az ombudsman közbenjárását kérik, és ugyancsak megkeresik az Aarhusi Egyezmény titkárságát a törvény miatt (az 1998-ban a dániai Aarhusban elfogadott megállapodás környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szól).


A PM is lép

A Párbeszéd Magyarországért (PM) az ombudsmanhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a paksi atomerőmű-bővítés egyes adatainak 30 évre való titkosítása ügyében. Székely Lászlótól azt kéri, kérjen alkotmánybírósági felülvizsgálatot, az Európai Bizottságnál pedig azért tesz panaszt, mert a párt szerint a törvény az európai jogot is sérti. Jávor Benedek, a PM európai parlamenti (EP) képviselője szerint az államfő döntésével „új, környezetvédő politikusi profilja még a kialakulása előtt darabokra tört”.


A jövőt elzálogosítani és a paksi szennyest a következő generációk nyakába rakni a köztársasági elnöknek sincs joga

– fogalmazott közleményében Jávor Benedek.


Meg az Együtt is

Az Együtt is az ombudsmanhoz fordul, hogy Székely László kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a paksi bővítés egyes adatait harminc évre titkosító törvény megsemmisítését. Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő, az Együtt politikusa és Szigetvári Viktor, az ellenzéki párt elnöke hazugnak és cinikusnak minősítették Áder János az érvelését, mely szerint a terrorizmussal fenyegetett világban „nemcsak indokolt, hanem egyenesen szükséges egy atomerőmű építésével és működésével kapcsolatos adatok védelme, titkosítása”. Az ellenzéki politikusok szerint az objektumvédelmi és technológiai szempontból titkos információk nyilvánosságát senki nem követeli, szerintük


Áder János ismét bebizonyította, hogy nem több egy fideszes kádernál, és soha nem is tud átlépni saját árnyékán.


Az Országgyűlés március 3-án 130 igen, 62 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.