Egyszer fent, egyszer lent: a Vigadó története

Fotó: Google Maps

-

Porig rombolták az osztrákok, szétbombázták a világháborúban, a Pesti Vigadó a város egyik legpechesebb épülete. Ma nyitották meg újra. Az egykoron Debussy és Brahms által is látogatott épület újra kulturális központ lehet.


A magyar klasszicista építészet mestere Pollack Mihály tervei alapján készült el az első Vigadó. Az 1833-ban megnyitott Redoute (a francia szó tánctermet jelent) jelentős események helyszínéül szolgált. A Radetzky-induló szerzője, idősebb Johann Strauss vagy Liszt Ferenc is adtak hangversenyt az épületben. A Vigadó már a kezdetektől fogva több volt, mint egy szimpla zenei intézmény, Kossuth javaslata alapján itt tartották meg az első „iparmű-kiállítást”, de 1848-49-ben a Képviselő Ház is itt ülésezett.



Pollack épülete nem élhetett meg szép kort, 1849-ben Heinrich Hentzi osztrák generális egy kedves gesztussal rommá lövette a Vigadót, a Redoute nagyjából eltűnt a rakpartról. Ekkor következett a Vigadó első „hosszú” tíz éve, ennyi ideig hagyták parlagon a telket. A feltámadásra 1858-ig kellett várni, ekkor kezdte el Feszl Frigyes az új Vigadó terveit megrajzolni. Az építkezés további hét évet vett igénybe,  az épületet 1865-ben avatták fel, és mindenki a csodájára járt a főváros egyik legfontosabb kulturális, művelődési intézményének. A kor divatja által előszeretettel alkalmazott keleti minták díszítették az épületet, a belépőket pedig Lotz Károly freskója fogadta. A megnyitó évében Liszt Ferenc itt mutatta be Szent Erzsébet legendája című oratóriumát, de az akkori zenei élet megannyi jelentős képviselőjét is sikerült a Vigadóba csábítani. Herbert von Karajan, Johannes Brahms, Claude Debussy, Vladimir Horowitz is megfordultak itt. A Budapesti Filharmóniai Társaság otthonának tekintette az intézményt, Bartók és Erkel is többször felléptek a kor Műpájának számító hangversenyteremben. A véres huszadik századot ismét megsínylette a Vigadó. Békeidőben, különösen a harmincas, negyvenes években viszont még igyekeztek annyira kihasználni az épületet, amennyire csak lehetett. Nézzék csak mennyi mindent rendeztek az épületben!


1935-ben vadásztrófeákból tartottak kiállítást


aztán volt újságíróbál (szpojler: a felvételen jólöltözött újságírók láthatók)


Fodrászverseny


és rendeztek fotókiállítást is


Aztán nagyon hirtelen véget ért a század

A második világháború után újabb szünet következett, az épület felújítása 1980-ig tartott, a használati periódus pedig 2004-ig. A Vigadót művészeti célú hasznosításra megkapta az 1992-ben létrejött Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány (MSZA), amelyhez a Vörösmarty téren álló egykori Országos Rendező Iroda (ORI), a mostani üvegépület, tulajdonjoga is került.


Viszonylag tipikus kép a Vigadóról: épp nincs nyitva (1973)


Az MSZA a művészeti programok megszervezésére az irodaépület, valamint a Pesti Vigadó kereskedelmi célú hasznosításából szerzett bevételt, 1997-ig a közművelődési célú pályázataikra pedig még központi támogatást is kaptak. A 2012-ben megszűnt alapítványt 31 tagú kuratórium irányította, amelynek tagjait szakmai javaslatokra építve a művelődési miniszter kérte fel a pozícióra. Az MSZA kuratóriumában nagyrészt azok az emberek ültek, akik a mai MMA-nak is a tagjai, például az akadémia jelenlegi alelnöke, Zelnik József volt az alapítvány kuratóriumának elnöke. A felületes szemlélőnek úgy tűnhet, hogy a két szervezet együtt rendelkezett a Vigadó épülete felett.  Az MSZA egykori ügyvezető igazgatója, Benkóczy György azonban tagadta a két szervezet közötti kapcsolatot. 2004-re, miközben az ORI-székház helyére felépült a ma is látható irodaház, addigra a Pesti Vigadó bezárta kapuit. Megkezdődött a mostanáig legutolsó tíz éves várakozás. 2004-ben ugyanis az MSZA elkezdte felújítani az épület külső részét, két év alatt ezzel a feladattal végeztek is. Úgy tervezték, hogy 2007-re a belső terek renoválása is elkészül, azonban a becslés túl optimistának bizonyult. Hét évet csúsztak a felújított épület megnyitójával úgy, hogy közben milliárdokat költöttek a Vigadóra. Az elhúzódást Benkóczy azzal indokolta, hogy a Norvég Alap 248 milliós támogatása késett. A projektre nagyjából egy milliárd forintot biztosított az NKA, a támogatást 2010-ig fizették ki. 2010 után viszont, amikor felmerült, hogy az MMA, mint köztestület székháza lehet a Vigadó, felgyorsultak az események. A kormány 2,23 milliárd forintot különített el a Vigadó rekonstrukciójára, ehhez jött még egy 270 millió forintos uniós támogatás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig Takács Viktor miniszteri biztost delegálta a felújítási munkák irányítására. Végül a teljes felújítás 4,5 milliárd forintba került. Zelnik Józsefet pedig eközben a felújítást vizsgáló bizottság éléről leváltották, amelyben közre játszott az, hogy előkerült a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentése a Vigadó és az ORI-székház ügyéről, amely egy közel 2 milliárd forintos hűtlenkezelés gyanúját alapozza meg az MSZA részéről.


Így néz ki most

Az MMA most márciusban vette birtokba a Pesti Vigadót, a köztestület társfinanszírozóként, 400 millió forinttal szállt bele az épület felújításába. Fekete György, az akadémia elnöke szerint ismét egy összművészeti központ lesz az intézményből.


Vigadó felújításaA patinás, az MMA művészeivel majd kiemelten foglalkozó, megújult épületben a köztestület csak néhány irodát tart majd fenn a maga számára - írja a Magyar Nemzet.

Vigadó felújítása


Az épület új 5.-6. emeletén Makovecz Imre kiállítása nyílik meg március 16-án, 28-án pedig Schrammel Imre keramikus művész munkáival indít az új Vigadó.


A felújítás során a 19. századi kinézetre törekedtek, és eltávolították a hetvenes években az épületbe került vasbeton födémeket, amelyek két méterrel csökkentetették a belmagasságot.


Vigadó felújítása

-