Egyre többször lesznek majd ilyen időjárási apokalipszisek

Fotó: MTI / Balázs Attila

-

Bár trópusi monszunnak tűnt, nem nevezhető rendkívülinek az a hőség utáni felhőszakadás, amit hétfőn este élt át Budapest. A jelenség nem írható egyértelműen a klímaváltozás rovására,főleg, hogy volt már ennél sokkal rosszabb is: száz éve Zircen például tíz perc alatt esett hasonló mennyiségű eső.


Utcákon hömpölygő folyók, beázott pincék, beszakadt utak és 80 ezer háztartás áram nélkül – ilyen képet festett Budapest a hétfő esti felhőszakadás után. Az ország más részein, főleg a Dunántúlon is hatalmas mennyiségű eső esett. A trópusi monszunt idéző pillanatok azonban egyáltalán nem számítanak rendkívülinek, legfeljebb ritkának nevezhetők – mondta a VS.hu-nak Török László meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.



Az egésznek az oka az volt, hogy – szaknyelven fogalmazva – egy hatalmas kiterjedésű frontrendszer érkezett Közép-Európába, amelynek a hátoldalán jó tíz fokkal hidegebb levegő halmozódott fel.

A frontrendszerben keletkezett egy hullám, egy kisebb ciklon, és ahogy a hideg levegő elérte a napok óta itt található nagyon meleg és fülledt légtömegeket, komoly csapadékképződés kezdődött: az Alpok térségében több helyen 50-60 milliméter eső, sőt a magasabban fekvő részeken 30 centiméternyi friss hó hullott.

Ez az úgynevezett hullámzó frontrendszer alakította Magyarország időjárását is: ebben a helyzetben kedvező feltételek alakultak ki az esőhöz, ráadásul a ciklon lassan mozog, ezért a csapadéktömbök csak igen lassan helyeződtek át egyik helyről a másikra. Budapesten az Óbuda-Maglód vonalon alakult ki egy heves zivatartömb, mely nagyon lassan mozgott, és mivel az esőképződés garantált volt, ezért néhány óra alatt igen tetemes mennyiségű víz zúdult le adott helyre.



Magyarországon az 1971 és 2000 közti három évtized átlaga alapján augusztusban nagyjából 55 milliméter eső szokott esni – ehhez képest hétfőn este a fővárosban a budai oldalon egy óra alatt 83,3 milliméter hullott, és a pesti tájakon is 40-50 milliméter eső esett. Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérése szerint 24 óra alatt 108 milliméter hullott. Hasonlóan sok eső volt a Balaton déli partján, itt egyes részeken 60-70 milliméternyit észleltek.



Bár a hétfő esti felhőszakadás valóban szokatlanul hevesnek mutatkozott, a történelmi adatok közt találhatunk ennél jóval cifrábbakat is: 1953 júniusában például a Komárom-Esztergom megyei Dad községben 24 óra alatt 260 milliméter eső esett; az egyórás rekordot Heves tartja, ahol 1988 augusztusában 120 milliméter esett. A valaha észlelt leghevesebb felhőszakadás pedig 1915 májusában volt a Bakonyban, Zircen: tíz perc alatt zúdult le 64,2 milliméter eső.

Mivel a front nagyon lassan mozog, az előrejelzések szerint csütörtökig is eltart, mire elhagyja Magyarország területét, de még pénteken és szombaton is kialakulhatnak záporok.



Ez már a klímaváltozás?

Az elmúlt hetek hőhullámai, majd az azt lezáró vihar miatt ismét sokat emlegették a klímaváltozást, hétköznapibb nevén a globális felmelegedést. Az időjárás azonban jóval bonyolultabb rendszer annál, mint hogy ilyen egyszerűen meg lehessen fogalmazni.

A klímaváltozás jelenleg is zajlik, és nagyon nagy a valószínűsége, hogy az ember okozza, de a legtöbb időjárási szélsőséggel kapcsolatban nem tudjuk biztosan megmondani, hogy miként változik majd az intenzitásuk és a gyakoriságuk – mondta Mika János egyetemi tanár, éghajlatkutató.


Ami biztos, és statisztikailag kimutatható , hogy szaporodnak, szaporodni fognak a nagyon magas hőmérsékletű időszakok, az úgynevezett hőhullámok, az aszályos időszakok és a hirtelen lehulló, nagy záporok,

pedig a növényzet szempontjából is jobb lenne, ha egyenletesebben hullana a csapadék – mondta Mika János.

A klímaváltozás ugyanakkor lassan zajlik – hívta fel a figyelmet az éghajlatkutató –, évtizedes távlatban, csupán 1-2 tizedfokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete. Ezt annyiban vesszük észre, hogy miközben az éghajlat lassan eltolódik, addig az emberek melegről vagy hidegről alkotott fogalmai még a régiek, így válik érzékelhetővé a változás: a nyári hőmérséklet például az új átlaghoz képest lehet, hogy nem is tér el olyan sokkal, de nem ehhez szoktunk. Ezzel párhuzamosan kevesebb lesz a negatív rekord, viszont az például már kevésbé tűnik fel, hogy télen nincsenek mínusz 20 fokos hidegek.