Egyre többet keresnek a bírák

Fotó: MTI/MTVA / Koszticsák Szilárd / MTI/MTVA / Koszticsák Szilárd

-

Októbertől 5 százalékkal nőtt a bírói alapilletmény, ami valamennyi bírósági dolgozó bérezésének viszonyítási pontja. Januártól további 5, majd 2018-ban várhatóan újabb 5 százalékos emelés lesz, ezzel megszakadt a 12 éve tartó bérstop – mondta a Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.


Handó szerint, miközben a privát és az állami szféra egyes területein jelentősen emelkedtek a bérek, az igazságszolgáltatásban olyan mértékűvé vált az elmaradás, ami esetenként a dolgozók megtartását, a működőképességet veszélyeztette. Rendkívüli helyzeteket kellett kezelni, az egyik törvényszéken például a jegyzőkönyvvezetők egyszerre álltak fel, hogy a helyi hipermarketbe menjenek árufeltöltőnek, mert ott 10-15 ezer forinttal magasabb jövedelmet kaptak – jegyezte meg az OBH elnöke.

A béremeléssel javulhat a helyzet, de további lépésekre lesz szükség – emelte ki. Nem kerül le a napirendről a bírói életpályamodell sem, jelentős költségvetési vonzatokkal nem járó elemeit az úgynevezett megtartó program keretében továbbfejleszti az OBH, ilyen lehet a családbarát munkahely megteremtése, képzési lehetőségek biztosítása.

Az anyagi motiváció mellett szempont az is, hogy a munkavégzés körülményei méltóak legyenek a bírói hivatás tekintélyéhez, igazodjanak a felelősség súlyához. Nem szabad többé előfordulnia, hogy hideg tárgyalóteremben folyjon az ítélkezés, vagy omladozó falú folyosókon kelljen várakozniuk az ügyfeleknek – tette hozzá.

A bírósági rendszeren belül korábban súlyos gondokat okozó területi különbségeket az utóbbi években sikerült jelentősen enyhíteni – mondta. Míg öt-hat évvel ezelőtt egy fővárosi bírónál akár 160 ügy is lehetett egyszerre folyamatban – ami jóval az országos átlag feletti, gyakorlatilag kezelhetetlen mennyiség volt –, addig mára hatáskörök átrendezésével, a titkári, fogalmazói létszám több száz fős növelésével, technikai fejlesztésekkel 80 körülire tudták mérsékelni ezt a számot, ami már megfelel az országos átlagnak – mondta Handó Tünde. „Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki azt látta, hogy honnan indultunk el” – idézte Jókai Mórt az igazgatási vezető.

Handó Tünde a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos törvénymódosításról elmondta: a minisztériumnak a bírósági szervezet jelentős átalakítására vonatkozó elképzeléseit a több éve zajló kodifikációs folyamat végső stádiumában, idén július végén ismerhette meg az OBH. Azóta próbál tenni azért, hogy a jelenleg is létező, uniós rangsorolásban is „sikerágazatnak” számító közigazgatási és munkaügyi bíráskodás értékeit, eredményeit megőrző, az egységes bírósági szervezetrendszerbe illeszkedő, ténylegesen megvalósítható és működtethető megoldás szülessen.

Ez utóbbi megjegyzés az OHB belső álláspontjának jelentős finomítása. Sajtóhírek szerint a bírói kar, Handóval az élén, határozottan elutasította a tervezett módosítást, mivel azt az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásnak tartja.

Mint ismeretes, a kormány a mai is létező közigazgatási bíróságok rendszere helyett egy új bírói szekciót hozna létre, amely kizárólag közigazgatási ügyekkel foglalkozna. Lehetővé tennék, hogy jelenleg állami tisztviselőként dolgozók is átülhessenek a bírói pulpitusra, és politikailag érzékeny ügyekben dönthessenek.