Egyre több részlet derül ki a pannonhalmi botrányról

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / Szigetváry Zsolt

-

Napokkal az ügy kipattanása után többen is megszólaltak arról, mik voltak az „illetlen érintések”, amelyek miatt vizsgálat indult a Pannonhalmi Apátságban. A kép nem a hivatalos nyilatkozatok, hanem az érintettek beszámolója miatt tisztul. Úgy tűnik, durva szexuális bántalmazás nem volt. Lelki terror viszont igen.


Hogy mi volt az illetlen érintés? Villanyoltás után, lefekvéskor a kedvencek ágyához ült tanárunk, beszélgetett, megölelt, s időnként belenyúlt a pizsamanadrágunkba

- mesélte egy áldozat a Kisalföld című lapnak. Az ő nyilvánosságra került története a legdurvább. A férfi az ügyben minden bizonnyal érintett atya osztályába járt. Bár a szerzetest - aki azóta már nem bencés - hivatalosan nem nevezték meg, több lap is egyértelműen leírta, kiről van szó. Több volt diák is megnevezte volt tanárát.


Ilyenkor lefagytam. Kilencedikes voltam, furcsa volt az egész, úgy tűnt, mintha megnyugtatni akarna ezzel, nem tűnt annyira szexuális irányúnak a viselkedése. A pszichés bántalmazás legalább ennyire kemény volt. Aki próbált jóban lenni az osztályfőnökkel, az „sokat kapott” belőle.


Pünkösd hétfő este derült ki: kiskorú veszélyeztetése miatt vizsgálat folyt a Pannonhalmi Apátságban, és az érintett nevelő-szerzetes már nem dolgozik ott. Az apátság esti közleményéből lényegében semmi nem derült ki arról, mit fed a kiskorú veszélyeztetése. Abból látszott, hogy súlyos lehet az ügy, hogy jelentették azt a Vatikánnak.

Egy, az e heti Nők Lapjának adott interjúban Várszegi Asztrik főapát azt mondta, az egyik nevelőtanár kétféle módon bántalmazta a rábízott diákokat: pszichésen, mivel rendkívül szoros kapcsolatra törekedett az érzelmileg kiszolgáltatott fiúkkal, illetve „a diákok testi intimitásának megsértésével”, ami a főapát szavai szerint „illetlen érintésekben” nyilvánult meg. Várszegi Asztrik nem részletezte, hogy ez pontosan mit jelent.

Feljelentést nem tettek, az áldozatok sem akartak ebből ügyet - mondta a főapát, aki nagyjából 60 volt diákkal beszélt a hónapokig tartó eljárás során. Végül kiderült: mégis lehet belőle rendőrségi ügy. A Győr-Moson-Sopron megyei Rendőr-főkapitányság feljelentéskiegészítést rendelt el az ügyben. Ez azt jelenti, vizsgálják, mi történt, gyűjtik az adatokat.

Fejlemény még nincs, 15 napjuk van erre, de ezt meg is hosszabbíthatják - közölte a rendőrség megkeresésünkre. Arról, hogy valaki tett-e feljelentést ebben vagy más, hasonló ügyben, a rendőrség nem tud.


Várszegi Asztrik főapát


A Kisalföldnek nyilatkozó áldozat azt mondta, az illetlen érintésekről jópáran tudtak, ám nem verték nagydobra. A férfi azt mondja, amikor Pannonhalmára került, fél évig az atya kedvencei közé tartozott, de hamar kiismerte a viselkedését. s miután nem tudott hozzá pókerarcot vágni, hamar kikerült a pikszisből. Utána már nem kellett küzdenie az illetlen érintésekkel.

Egy sörözésen beszélgettek a volt osztálytársak az osztályfőnök viselkedéséről, utána „pipult be” egyikük, és vitte az ügyet egészen a főapátig. Őt is többször meghallgatták.

Az Index is beszélt több érintettel - volt diákokkal, illetve a szóban forgó tanárt ismerőkkel, de közülük senki sem említett ilyen szintű szexuális visszaélést. Ott közös zuhanyzásokról és zavaró érintésekről volt szó, de az érintettek azt mondták, ennek nem volt szexuális töltete. Külsős helyszínen elmondások szerint előfordult, hogy a tanár együtt zuhanyzott a diákokkal - egyikük ezt túlzónak nevezte, és zavarta az is, ha a tanár csak körbe mászkált, miközben ők tusoltak. Hozzá nem ért senkihez.

Több érintett beszélt a tanárral, mielőtt a főapát elé vitték volna az ügyet. A pszichés bántalmazásként megélt ügyeket akarták vele tisztázni, azonban a szerzetes-nevelő bocsánatkérés helyett még védte is azt a légkört, amit teremtett - számoltak be az Indexnek. Állítólag azt mondta, ő nem kényszerített rá senkit, hogy vele jóban legyen, és ha bárkit bármi zavart, szólhatott volna.


A lelki teher nagyobb

Arról elég sokan beszéltek, hogy a tanár maga körül egy elit csapatot hozott létre, sokakkal kivételezett, a gyerekeket ez megviselte. Erről nemcsak a cikkekben, hanem a témáról szóló írások alatt kialakult fórumokon is panaszkodtak. A 444 egyik kommentelője - aki az intézménybe járt - például azt írta, a probléma alapvetően a hellyel van, és nem az emberrel, mert ő „nem kirívó eset” ott. És nem is a szexuális tartalommal, mert annál sokkal nagyobb gond a zaklató magatartás. A kommentátor szerint azért probléma a diákok jó részének mellőzése, mert ez egy olyan helyen történik, ahol hónapokig „össze vannak zárva.” Ráadásul szerinte akit az egyik tanár mellőzött, azzal a többiek is így viselkedtek. Szerinte az iskolában a lelki terror tömeges volt.

Az adott fórumhoz több volt diák is hozzászólt, akik szerint nem csak 10 éve volt probléma - ráadásul nem is csak egy emberrel. Volt egy „Kuki atyaként” emlegetett pap is, akinek bár a neve egyesek szerint sokat mond, egy másik kommentelő mentette őt: amikor ő járt oda, akkor Kuki nem szerzetes volt, hanem civil tanár, és „egészen más okból volt ez a beceneve.”

A hvg.hu is beszélt érintettekkel, akik szintén a pszichológiai nyomást emelték ki és tartották sokkal súlyosabbnak. Egyikük a lapnak azt mondta:


Nem volt szex vagy ilyesmi, ez nem egy új S. Pál ügy

A Pannonhalmi Bencés Főapátság


 Van valóságalapja a hírnek

- erősítette meg egy volt diák a VS.hu-nak, aki egyáltalán nem volt meglepődve a hír hallatán. Őt ugyan nem tanította az érintett tanár, de a diákság nagy része bizonyos félreérthetetlen becenévvel illette, és voltak apró gyanús jelek már akkor is. Azt, hogy ez mi volt, nem árulta el, szolidaritásból.

Megkerestük a Pannonhalmi Apátságot is, hogy újabb áldozatok jelentkeztek-e, mióta nyilvánosságra került az ügy, vagy más tanárral kapcsolatban is jelzetek-e problémát, de semmit nem mondanak az ügyben.

Közben találtunk egy interjút, amelyben a - vélhetően most már volt - szerzetes arról beszél, néha nem könnyű szerzetesnek lenni, máskor meg nagyon inspiráló. „Nem gondolom, hogy mintaszerzetes vagyok, de azt sem, hogy rossz szerzetes volnék, sőt azt sem, hogy átlagos - ha ilyen egyáltalán létezik” - mondta évekkel ezelőtt a Magyar Narancsnak. „Azt gondolom, hogy attól lesz valaki jó szerzetes, ha az imádság vágya és törekvése megmarad benne, és ha az Istennel való viszonya képes olyan dinamikus viszonnyá válni, amiben azt fogadja el konkrét helyzetnek, ami van.”

Az érintettet mi is megkerestük, ha reagál, cikkünket frissítjük.