Egyre nagyobb nyomás alatt Orbán, tényleg széteshet Schengen

Fotó: MTI / Filep István

-

Befagyni látszanak az álláspontok, politikai válsággá vált a menekültkrízis az Európai Unióban. A menekülteket kvóták alapján elosztó és befogadó megoldási javaslatot kategorikusan elutasító magyar kormány olyan koalíció tagja lehet, amely az EU vezető hatalmaival próbál szembemenni, ráadásul kiszolgáltatott helyzetben. Ha nem születik megoldás, az a schengeni övezet, vagyis a nyitott határok végét is jelentheti.


Pénteken ülnek össze a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia), hogy a menekültválságra adandó közös válaszról tárgyaljanak. Diplomáciai forrásaink egyelőre megjósolni sem tudták, hogy mi várható a találkozón, az a kiindulóhelyzet ugyanis már nem feltétlenül érvényes, hogy mindannyian egységesen elutasítanák a nyugati államok által forszírozott kvótarendszert, vagyis azt, hogy az EU által meghatározott számú menekültet kellene befogadnia minden országnak.


Németország, menekültkrízis, tüntetés Nauenben

  • A kötelező kvótarendszert támogatja Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Svédország.
  • Nagy-Britannia és Dánia arra hivatkozva maradna ki, hogy önálló bevándorlási politikája van, bár Cameron a BBC szerint pénteken bejelenti, hogy készek több menekültet befogadni. Finnország szintén nem túl lelkes, mivel az ENSZ menekültbefogadási programjában évi ezer embert fogad be.
  • A három balti állam ellenzi a kvótát.

Korábban a cseh elnök és magyar kormánypolitikusok is meglehetősen keménynek mutatkoztak az ügyben, Robert Fico szlovák kormányfő pedig kijelentette pár nappal ezelőtt, hogy még mindig elutasítja a kvótákat. A helyzet ennél mégis bonyolultabb.

Fico például egy ennél húsba vágóbb ügyben, Görögország pénzügyi megsegítésében már mutatott rugalmasságot, és mióta nem kell a politikából azóta teljesen eltűnt szélsőséges Szlovák Nemzeti Párttal koalícióban kormányoznia, szlovák viccek szerint már több időt tölt Brüsszelben, hogy az EU vezetőinek kegyét keresse, mint Pozsonyban. Igaz, Szlovákiában választások lesznek fél év múlva, és Ficónak nyilván erre is figyelnie kell.


A szlovák kormány aztán szerdai ülésén egy olyan határozatot fogadott el, amiben a kötelező kvótát továbbra is elutasítják, de abba belementek, hogy önkéntes alapon – azaz, ha Szlovákia úgy dönt – akármennyi menekültet befogadnak. Ez szlovákiai forrásaink szerint valószínűleg azt jelenti, ha elég komoly nyomást érez Merkel részéről, Fico „önkéntesen” befogadja a német kormány által kért számú menekültet.

A szlovák kormány ugyanakkor pozitívan áll a német-francia-osztrák javaslat azon eleméhez, hogy a kiindulási és tranzitországokban uniós támogatással úgynevezett „biztonságos zónákat” hozzanak létre, ami azért is érdekes lehet, mert Pozsonyból nézve Magyarország is lehet tranzitállam.


Valamit tenni kell


a lengyelek sem keménykednek

Lengyelországban már októberben választások lesznek, és a kormányzó Polgári Platform enyhén szólva sem áll jól a populista Jog és Igazságosság Párttal szemben, így Eva Kopacz kormányfőnek a lehető legrosszabbkor jött, hogy állást kelljen foglalnia egy ilyen átpolitizált ügyben. Úgy tudjuk, lengyel részről hajlandók olyan megoldásba belemenni, amelyben egyetlen lengyel kormánypolitikusnak se kellene kiejtenie a száján a „kötelező kvóta” kifejezést, mégis valamiféle kompromisszumot jelent, ugyanis – egy lengyel diplomáciai forrásunk szerint – nem szándékoznak szembemenni a kvótapárti államokkal.

Így lengyel részről a pénteki V4-es csúccsal kapcsolatban abban bíznak, hogy az „mindenképpen pozitív üzenettel zárul majd Ausztria, Németország, Franciaország, és a többi tagállam felé”. Lengyelországban ugyanakkor attól tartanak, hogy a közeljövőben – akár még az idén – radikálisan romolhat a helyzet Ukrajnában, így nekik meglesz a maguk menekültproblémájuk, csak éppen nem szírekkel, irakiakkal, hanem az ukránokkal. (Arról, hogy a magyar és a szlovák kormány is hasonló krízist vár, már korábban mi is írtunk.)


Orbán Viktor

brüsszeli körök

Csütörtökön Orbán Viktor Brüsszelben egyeztetett Martin Schultzcal, az Európai Parlament elnökével, Donald Tuskkal az Európai Tanács elnökével és Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel a menekültválságról. A tárgyalásokon nem jutottak közelebb a megoldásokhoz, Orbán kiállt a kvótarendszer ellen és a kerítés mellett. Lapinformációk szerint a tárgyalásokon felmerült, hogy 54 ezer menekültet vállalna át az EU Magyarországtól, amit azonban Orbán blöffnek minősített. Minderről itt, itt és itt olvashat bővebben.

Így a kvótát kategorikusan, és kompromisszum nélkül elutasító álláspontjával Magyarország és Csehország magára maradhat.

De nem csak emiatt főhet Orbán feje: a jelek szerint a Nyugat eldöntötte, hogy ha kell, akár kemény politikai nyomásgyakorlás árán is rábírja a húzódozó tagállamokat a kvótarendszer elfogadására. Angela Merkel kancellár már többször elmondta, hogy közös megoldás kell, egy francia diplomáciai forrás arról beszélt lapunknak, hogy „ez pozitív kezdeményezés az EU hagyományos motorjának tekinthető Berlin-Párizs tengely részéről, ehhez csatlakozni pozitív lépés, elutasítani pedig következményekkel jár”.

A következmények könnyen kitalálhatók: egy osztrák forrásunk szerint „halálosan komoly”, hogy ha most elbukik a kvótarendszer – nevezzék végül akárhogyan –, akkor a schengeni övezet végével kell szembenéznie Magyarországnak és a többi érintett kormánynak. Az elszántságot mutatja, hogy Olaszország eközben „német kérésre" visszaállította a határőrzést a Brenner-hágón.

Merkel és Hollande csütörtökön ismét kiállt a kvótarendszer mellett. Az olasz, német és francia külügyminiszter pedig „kemény választ” követel az Európai Uniótól a migránsválság ügyében, szerintük a menekültekre vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatára és a migránsok tisztességes elosztására van szükség a tagállamok között. Paolo Gentiloni, Frank-Walter Steinmeier és Laurent Fabius közös nyilatkozatban közölte mindezt az uniós külügyminiszterek szintén pénteken kezdődő luxemburgi találkozója előtt.



orbánra várnak

Czukor György, berlini magyar nagykövet a ZDF német televíziónak azt mondta, akár Magyarország is elfogadhatónak tartja a kvótákat, ha előbb létrehozzák azokat a gyűjtőpontokat Görögországban, Macedóniában, Bulgáriában, ahol regisztrálhatják az érkezőket.

Ez azért okozott meglepetést, mert Orbán Viktor korábban „őrültségnek" tartotta, hogy kvóták alapján fogadjanak be meghatározott számú menekültet az uniós tagállamok. A kormány gyorsan leszögezte, hogy „Czukor József nagykövet szavait félreértették. A magyar kormány egyértelműen és változatlanul elutasítja a kvótarendszert, többek között azért, mert egy ilyen szabályozás nem csak a menekülteket, de az embercsempészeket is tovább ösztönözné”.

A csütörtöki Frankfurter Allgemeine Zeitungban Orbán vendégkommentárban védte meg a kerítésépítést. Úgy vélte, bármilyen kérdésről „csak azután érdemes beszélni, ha feltartóztattuk az áradatot", és Schengen veszélybe kerüléséről is írt, ezen gondolatait pedig brüsszeli nyilatkozatában is megismételte.

Schengen bukását valószínűleg mindegyik V4-es tagállam túl nagy árnak tartaná, így könnyen elképzelhető, hogy szeptember közepén születik majd valamilyen – az eredetihez eléggé hasonló – megoldás, miközben azért Magyarország még kijárhat magának némi plusz támogatást.