Egyre fagyosabb az Orbán–Merkel-viszony

Fotó: AFP / EMMANUEL DUNAND

-

A máltai menekültügyi uniós csúcson külön is találkozott volna egymással Orbán Viktor és Angela Merkel, de német részről az utolsó pillanatban lemondták a megbeszélést – értesült több forrásból a VS.hu. Miniszteri szintű találkozók is elmaradtak novemberben. A német–magyar kapcsolatok forrásaink szerint rég voltak ilyen rosszak.


November 12-én négyszemközt beszélt volna egymással Angela Merkel és Orbán Viktor Máltán. A menekültválságról lett volna eredetileg szó, de több forrásból származó információink szerint Merkel stábja az utolsó pillanatban közölte a magyar delegációval, hogy elmarad a megbeszélés, a döntés okát nem nevezték meg.

„Részünkről már minden készen volt, az összes háttéranyag kinyomtatva, bekészítve, amikor egyszer csak szóltak, hogy nem lesz semmi” – kommentálta a helyzetet egy delegációs forrásunk. Egy diplomáciai forrásunk ehhez – enyhe iróniával – annyi tett hozzá, hogy „mivel Madridban úgyis beszéltek, Máltán pedig minden bizonnyal hasonló lett volna a hangulat, valószínűleg senkinek nem volt nehéz meghozni a döntést, hogy akkor ezt most inkább hagyjuk ki”.

Forrásunk a madridi találkozóval az Európai Néppárt október 22-i konferenciájára utalt. Ott Merkel külön beszélt a magyar kormányfővel, ám információink szerint a találkozó egyáltalán nem telt jó hangulatban. Egy diplomáciai forrásunk szerint Merkel Orbán Viktor szemére hányta, hogy lassan a „legnagyobb ellenzékévé válik”, holott elvileg stratégiai szövetségesek, és egy pártcsaládhoz tartoznak.



Tény, hogy ezt az utóbbi időben egyre kevésbé tartja tiszteletben a Fidesz és a magyar kormányfő: mint korábban megírtuk, Orbán Viktor legutóbbi bécsi látogatásán találkozni akart az Osztrák Néppárt legnagyobb politikai ellenfele, az Osztrák Szabadságpárt vezetőjével is, csak az Néppárt ultimátuma – vagy ők, vagy az FPÖ, a kettő együtt nem megy – nyomán tett le tervéről.

A Fidesz a lengyel választásokon is többé-kevésbé nyíltan az EPP-tag Polgári Platformmal szemben a jobboldali-populista Jog és Igazságosság Párt győzelmének drukkolt.

Merkelt valószínűleg nem tette boldogabbá Orbán Viktornak a Weltwoche című svájci lapnak adott interjúja sem, amelyben azt mondta: a német kancellárnak csak egy mondatába kerülne megállítani a menekültválságot, hiszen ha annyit mondana, hogy Németország megtelt, máris megállna a migránsok beáramlása.



„Orbánnak tökéletesen tisztában kell lennie azzal, hogy egy nyilatkozattal lehetetlen helyzetbe hozza Merkelt odahaza, hiszen nyilvánvalóan nem lehet egy mondattal megállítani a menekülthullámot, viszont mindenkit emlékeztethet ezzel Merkel korábbi, nem túl szerencsés szavaira, hogy szívesen látnak minden szíriait. Ez az interjú biztosan eljutott a német kancellárhoz, és enyhén szólva nem növelhette a rokonszenvet Orbánnal szemben” – vélte egy, a magyar–német kapcsolatokra rálátó forrásunk.

Hogy a magyar hozzáállás motivációja mi lehet, azt informátoraink is csak találgatni tudták. Többen arra tippeltek, hogy Orbán Viktor középtávon a CDU-CSU közül inkább a bajor keresztényszociálisokkal akarja még szorosabbra fűzni szövetségét, akár a CDU kárára is, hiszen a menekültkérdésben a CSU is Merkel hangos kritikusa.


Miniszterek között is döcögős

Nem csak kormányfői-kancellári szinten nehézkes mostanában a két ország közötti egyeztetés.

Két magyar minisztert is meghívtak Berlinbe a szokásos magyar–német fórum két héttel ezelőtti fordulójára, de nélkülük zajlott a találkozó: Szijjártó Péter és Balog Zoltán is lemondta ugyanis a részvételt. Mivel ezt megelőzően Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter ugyanígy tett, a korábban hagyományosan magas szintű párbeszédek színteréül szolgáló fórum mindkét részről miniszteri részvétel nélkül zajlott, igaz, nem először a 2010-es választások óta.

Úgy tudjuk, Szijjártó Péter és Balog Zoltán is azért nem ment végül Berlinbe, mert „csak” államtitkárokkal találkozhattak volna német részről. Hogy Steinmeier miért mondta le a részvételt, nem teljesen világos, egy magyar forrásunk szerint már két héttel korábban szóltak Berlinből, hogy nekik nem lesz megfelelő a november 12–13-i hétvége, a német külügyminiszter ugyanis Párizsba ment, és Francois Hollande francia elnökkel együtt ült a Stade de France díszpáholyában a terrortámadás idején.



Német részről viszont azt az információt kaptuk, hogy november 12-én délelőtt még ott tudott volna lenni a fórumon, és találkozni magyar kollégájával, de éppen Budapestről érkezett egy kérés az utolsó pillanatban, hogy tegyék át a külügyminiszteri találkozót délutánra, ami viszont már nem fért bele.


Természetesen a protokoll úgy szól, hogy miniszter miniszterrel, államtitkár államtitkárral találkozik, így ebből a szempontból jogos lehet a magyar miniszterek távolmaradása, de azért jelzi a magyar–német kapcsolatok mai jellegét az is, hogy korábban azért ebből nem szoktak presztízskérdést csinálni

– mondta egy német forrásunk.

Magyarországot így Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának vezetője, Prőhle Gergely, az EMMI helyettes államtitkára, Czukor József volt berlini nagykövet, Orbán Viktor külpolitikai tanácsadója, valamint Szelényi Zsuzsa, az Együtt képviselője képviselte. A fórum három fő témája a menekültkérdés, a média helyzete és a német nyilvánosságban Magyarországról élő kép volt.

Egy résztvevő szerint „az előadások meglepően azonos tónusúak és önkritikusak voltak mindkét részről”, így a hangulat kifejezetten baráti volt, a magyar delegáció egyik tagja azonban egy programon kívüli beszélgetésben azt mondta: mióta ő a diplomáciában dolgozik, még nem voltak ilyen rosszak a magas szintű kétoldalú kapcsolatok.


Orbán, Merkel


Nyíltan egyelőre nem bírálják Magyarországot német politikusok. A német külügyminiszter utoljára szeptember 5-én kritizálta Orbánt, amiért szerinte nem tanúsít elég szolidaritást a menekültkérdés közös megoldásának érdekében.

Október 8-án a azonban – a Politico című neves politikai szaklap értesülése szerint – Angela Merkel Brüsszelben az Európai Néppárt képviselőinek egy zárt fórumán nem is titkolta, hogy önzőnek és kicsinyesnek tartja a keleti tagállamok viselkedését menekültügyben, és azt mondta, csak azért segítettek (bár ezért sok kritikát kapott odahaza) Magyarországnak, mert valakinek meg kellett védenie Európa becsületét.

Egy héttel később, október közepén az uniós csúcson Brüsszelben találkozott egyébként egymással Merkel és Orbán, de a Miniszterelnöki sajtóiroda csak a tényt erősítette meg, nem közölt információkat a megbeszélések tárgyáról, eredményéről.


Egy civil szervezet karikatúrakiállítása Brüsszelben, a szeptemberi EU-csúcs idején


Érdeklődés hiányában elmarad

A politikai kapcsolatok meglazulásával együtt a gazdasági kooperáció jövője is kérdéses. Egy erre rálátó forrásunk szerint egyre lanyhább az érdeklődés Németországban a magyar lehetőségek iránt. „Ez nem azt jelenti, hogy aki már itt van, az elmegy, mert megéri a magyar piacon jelen lenni. De jelentősebb bővítésre vagy nagyobb új befektetők megjelenésére nem nagyon lehet számítani mostanában” – mondta informátorunk. Ő példaként azt említette meg, hogy az utóbbi hónapokban többször is előfordult, hogy Németországban azért kellett Magyarországi befektetési lehetőségekről szóló rendezvényt lemondaniuk, mert minimális volt az érdeklődés.

Ráadásul új front is nyílhat a magyar–német gazdasági kapcsolatokban, a szupermarketláncokban foglalkoztatott alkalmazotti létszámminimum ugyanis német félelmek szerint a Penny Market, a Lidl és az Aldi diszkontláncokat érintené a legsúlyosabban, mivel hagyományosan ők dolgoznak a legkevesebb munkavállalóval, éppen a költségek leszorítása miatt.

Forrásunk szerint nekik mindenképpen árat kellene emelniük, ami viszont piaci előnyük elveszítését jelentené más láncokkal szemben. Úgy tudjuk, a német nagykövetség élére szeptemberben kinevezett Heinz-Peter Behr vezetésével határozottabb hozzáállás várható például gazdasági ügyekben.