Egyre durvább a menekültellenesség Európában

Fotó: AFP / ANGELOS TZORTZINIS

-

Hiába fogad be Európa összességében sokkal kevesebb menekültet, mint a világ többi része, még az egyébként hivatalosan befogadó-pártinak számító országokban is sok helyen tiltakozás kíséri, ha migránsokat próbálnak letelepíteni.


„Menekültprobléma van Németországban, és a probléma maguk a németek" – ezzel a provokatív címmel jelentetett meg a rangos Foreign Policy magazin cikket a héten a migránsok németországi helyzetéről. Az írás apropóját a július 16-án Reichertshofenben elkövetett gyújtogatás adta. A bajor kisvárosban egy három szintes épület lobbant lángra szándékos gyújtogatás miatt nem sokkal azután, hogy kiderült: menekülteket fognak odaköltöztetni.

Nem sérült meg senki, a hatóságok szerint egyértelműen üzenni akartak az elkövetők: ne merjenek menekülteket hozni Reichertshofenbe. Az 5600 fős településre 130 menekült érkezett volna, a polgármester szerint azért is megdöbbentek az eset miatt, mert korábban nem észleltek komoly ellenállást.


50 millióból 560 ezer

Az ENSZ adatai szerint idén minden eddiginél több, globálisan 50 millió ember kénytelen elhagyni otthonát háború, polgárháború miatt, ugyanakkor csak elenyésző töredékük próbál meg Európába jutni. A kontinensen mégis az egyik legsúlyosabb politikai kérdéssé vált a migránsok érkezése.

Összehasonlításul: a négymillió szíriai menekültből csak Törökország kétmilliót fogadott be, ehhez képest Európába tavaly 560 ezer menekült érkezett – nem csak Szíriából, hanem összesen, a világ más országaiból, jellemzően Irakból és Pakisztánból is. Túlnyomó részük menekültkérelmét egyébként elutasították.


Tiltakozó felirat a felgyújtott épület falán Bajororszgágban


A Foreign Policy szerint ennek ellenére az egyébként hivatalosan még befogadó szellemiségű Németországban is egyre nő az ellenállás a menekültekkel szemben, ezt bizonyítják a bevándorlóellenes Pediga (vagyis: Patriotische Europäer gegen die Islamisierung des Abendlandes, Európai patrióták a Nyugat iszmalizálódása ellen) mozgalom sikeres utcai megmozdulásai, és az egyre szaporodó támadások.

Júliusban négy szíriait vertek meg Türingiában, Drezdában pedig egy menekülteken segítő Vöröskereszt-alkalmazottra támadtak. A szervezet németországi szóvivője utóbbiról azt nyilatkozta, „civilizált országban ilyen még nem történt velük”. Július 17-én a Google-nak kellett egy interaktív térképet elérhetetlenné tennie, amin a menekülteket befogadó állomásokat, szállásokat lehetett feltüntetni, mert félő volt, hogy az érintettek előbb-utóbb célponttá válnak.

Az egykori NDK-hoz tartozó Szász-Anhalt tartományban fekvő Tröglitzben már áprilisban felgyújtottak egy hostelt, ahová menekült családokat akartak beköltöztetni, a szélsőjobboldali Népet Demokrata Párt pedig előzőleg nemzetközi figyelmet kapott migránsellenes felvonulást tartott.

Az 1700 lakosú faluba mindössze 40 menekült költözött volna, de a történtek hatására a hatóságok újragondolták a terveket, és két hónappal később mindössze három család telepedett le Tröglitzben. Itt, az ország keleti felén egyébként máig sokkal erősebb az idegenellenesség, mint az ország nyugati részén.


Osztrák bajok

Ausztriában a Salzburg-tartománybeli Wals-Siezenheimben keltett indulatokat, hogy a szövetségi kormány konténerekből álló tábort tervez építeni 250 menekült befogadására. A 13 ezres kisváros polgármestere azzal tiltakozott, hogy ekkora lélekszámhoz képest túl sok lenne a 250 menekült jelenléte.

Igaz, előzőleg 150 menekült befogadásához hozzájárult a helyi önkormányzat, emiatt Joachim Maislinger azzal vádolta a belügyminisztériumot, hogy „visszaélt az előzetes jóindulatukkal”, és így akar több idegent hozzájuk zsuppolni. A leleményes városvezetőnek hirtelen az is eszébe jutott, hogy, ha állandó építménynek szánják a tábort, akkor köteles megszerezni valamiféle építési engedélyt.


Tröglitzben is felgyújtották a leendő szálláshelyet


Szlovákiában is politikai ügy lett abból, hogy a kormány a Duna-menti Bős egykori laktanyájában akar kialakítani 500 fős befogadótábort menekülteknek. Ők egyébként nem újonnan érkezettek lennének – északi szomszédunk nem célpont a menekülők számára, aki hozzánk eljut, az nem Pozsony, hanem Bécs felé igyekszik tovább - , hanem Ausztriából visszatelepített szíriai állampolgárok.

Szlovákiai magyar politikusok közül többen felvetették, hogy a Fico-kormány szándékosan főleg magyarok lakta település mellé akarja elhelyezni a migránsokat, mert így számolhat a legkisebb politikai ellenállással,


„Csak a keresztényeket"

A helyieket – legyenek szlovák, vagy magyar nemzetiségűek – ezek a szempontok csöppet sem érdekelték, ők egyszerűen nem akarnak menekülttábort a falu határában, ezért múlt vasárnap népszavazást is tartottak, amin 60 százalékos részvétel mellett a túlnyomó többség nemet mondott.

Robert Kalinák belügyminiszter viszont csak úgy reagált, nem kötelesek figyelembe venni az eredményt, és meg fogják nyitni a tábort. A hangulatot azonban jól jelzi, hogy a kormány ugyanakkor azzal próbálta meg csillapítani a kedélyeket, hogy Bősre csak keresztény szíriaiak érkeznek, és ha kell, akkor akár a katonaságot is kivezénylik a rend fenntartására.


Bős; népszavazás; menekülttábor; migráns; menekült

A bősiek népszavazáson mondtak nemet


A szlovákiai közbeszédben is jelen vannak a „menekültek áradatára” figyelmeztető hangok, még a mérsékelt, liberális oldalon is. Jellemző például, hogy a pozsonyi Új Szóban a Komenský Egyetem Politológiai Tanszékének tanára, a Híd-Most párt egyik tanácsadója, Gál Zsolt írt publicisztikát Nem fogunk Európára ráismerni címmel.

Ebben arra figyelmeztet, hogy a franciaországi demográfiai mutatók alapján akár már 2050-re megötszöröződhet Afrika lakossága Európához képest a mostani 2,5-szeres szorzóhoz képest. „Vagyis a mostani drámai menekülthullám alighanem csak egy gyenge előzetes abból, ami az öreg kontinensre vár.

Ha a várható élettartamról szóló becslések a generációm esetében beválnak, akkor még megélhetjük, hogy alig ismerünk rá Európára. Mert ezek a folyamatok csak oda vezethetnek, hogy a bevándorlók és leszármazottaik többségbe kerülnek az EU számos tagállamában. Az elsőkben már 2050 körül. A következmények? Nos, beláthatatlanok” – írta.


Bős; népszavazás; menekülttábor; migráns; menekült

Ettől még lesz menekült tábor a település mellett


Olaszországban a rohamrendőrséget is be kellett vetni július közepén azért, mert elfajult egy menekültellenes tüntetés. Róma egyik északi kerületében egy volt iskolaépületbe akartak a hatóságok száz menekültet beköltöztetni, de a helyiek a Casapound nevű szélsőjobboldali csoport támogatásával ülősztrájkot szerveztek az épület köré, hogy senki ne mehessen be.

A Casapound aktivistái egy idő után kővel, székekkel kezdték dobálni a rendőröket, és kukákat gyújtottak fel, a rendőrség könnygázzal oszlatta fel a megmozdulást. Franco Gabrielli római prefektus előbb azt mondta, mindenképpen elhelyezik az iskolában a menekülteket, nem engednek a nyomásnak, később azonban már úgy nyilatkozott, a helyiekkel közösen „találnak megoldást a problémákra”.


Az észak-olasz Trevisóban is élőlánccal tiltakoztak a helybeliek a menekültek ellen. Itt egy társasház üres lakásaiba költöztettek afrikai országokból származó menekülteket, az olasz lakosok azonban megakadályozták, hogy bútorokat vihessenek a lakóknak, sőt az épületben rekedt embereknek élelmiszert vinni akaró önkénteseket sem engedték be. Lucia Zaia tartományi prefektus azt mondta, Veneto lassan kezd Afrikává válni, annyi a menekült náluk, a római kormánynak pedig egyetlen újat sem szabadna hozzájuk küldeni.

Az olasz püspöki kar főtitkára, Nunzio Galantino azt mondta a vatikáni rádióban, hogy a menekültellenes érzelmekre csak azok a pártok játszanak rá, amelyek „így próbálnak meg néhány szavazatot összekaparni maguknak”.

A menekültkérdés egyébként már nagypolitikai vitákat is gerjesztett Róma és Párizs között, amikor a francia kormány bejelentette: lezárja határait a menekültek elől, így több ezren rekedtek Észak-Olaszországban. Matteo Renzi olasz kormányfő ezért önzőnek nevezte a francia magatartást.

A helyzet minden bizonnyal nem javul a következő időszakban sem, sőt Szíriában éppen az eddiginél is nagyobb területekre terjedhet ki a vérontás, így újabb százezrek kelhetnek útra. A wals-sieznheimi tiltakozásról tudósító osztrák Local című lap például a településre szánt konténereket gyártó Containex céget is megkereste, megnőtt-e a rendelésállományuk az utóbbi időben. A cégtől azt a tájékoztatást kapták, nem csak Ausztriában, de Svájcban és Franciaországban is egyre több konténerlakást rendelnek tőlük.