Egymilliárdért utókampányol az állam

Fotó: MTI / Kallos Bea

-

Bruttó egymilliárd forintot költ a kormány az egyébként érvénytelenül zárult október 2-i népszavazás most is zajló utókampányára.


Ez derül ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Magyar Nemzetnek küldött válaszaiból. A „Megüzentük Brüsszelnek: 98% NEM! a kényszerbetelepítésre!” szövegű plakáthadjáratra vonatkozó szerződést már a referendum előtt, szeptember 27-én megkötötték a Rogán Antal miniszter szomszédja, Csetényi Csaba érdekeltségébe tartozó két társasággal, a Network 360 Reklámügynökség Kft.-vel és az Affiliate Network Kft.-vel. A „szerződés tárgya”, ahogy az a korábbi hasonló, többmilliárdos megbízásoknál előfordult, ezúttal is „a Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok” ellátása volt.

Egyelőre nem tudni, hogy az utókampányt meddig folytatja a kormány. Az ominózus keretszerződés hatálya 2017. augusztus 10-én jár le, az viszont kevéssé valószínű, hogy jövő nyáron is az októberi népszavazás eredményéről tájékoztatják a lakosságot. Nem kizárt, ha marad pénz, azt más kampányokra is felhasználják majd, ahogy a népszavazást megelőző különböző keretszerződések között is voltak „átfedések”.

Felvetődik viszont a kérdés, a kormány miért költ el egymilliárd forintot arra, hogy ismertesse azt a népszavazási eredményt, amely már október 2-án este egyértelművé vált, és szinte minden híradásba bekerült, sőt a közéleti és politikai vitákban azóta is rendszeresen foglalkoznak az eredményekkel. A népszavazás óta eltelt egy hónapban a kormány nemcsak óriásplakátokon, hanem elsősorban a baráti, illetve a Fidesz-közeli médiumokban közzétett televíziós és újsághirdetésekben, valamint internetes fórumokon is tudatja, mit üzentünk Brüsszelnek. Az üzenet amúgy némileg félrevezető, mert bár az érvényesen szavazó választópolgárok 98 százaléka valóban nemet mondott a népszavazáson feltett kérdésre, ám a referendumon a választásra jogosult majdnem 8,3 millió (hazai és határon túli) választópolgárnak csak a 44,08 százaléka vett részt, azaz mintegy 4,7 millióan nem voksoltak, és volt csaknem 225 ezer érvénytelenül szavazó választópolgár is.

Mivel az említett keretszerződést a népszavazás előtt öt nappal kötötték, a kormány ezek szerint előre tudta, hogy a referendum eredményével később kampányolni fog, és arról tájékoztatja a lakosságot. Ez még akkor is érdekes, ha tudjuk, nagy kockázatot nem vállaltak, mivel már a referendum előtt nyilvánvalóvá vált, hogy nagy többségben lesznek a nem szavazatok, még akkor is, ha az érvényességi küszöb elérése az utolsó pillanatig kérdéses volt.

A népszavazás előtti reklámhadjárat költsége egyébként a mostani utókampányénak a többszöröse volt. Arra ugyanis még a kormány saját bevallása szerint is nettó 5,9, vagyis bruttó 7,5 milliárd forintot költöttek el. A népszavazás előtti hivatalos, ötvennapos kampányidőszak reklámköltései, illetve az azt megelőző, szintén a népszavazásról szóló tájékoztatósorozat viszont valószínűleg ennél többe, nagyjából 12-13 milliárdba kerülhetett. Közös pont ezekben a szerződésekben, hogy azokat az említett két, Csetényi Csaba érdekeltségébe tartozó céggel kötötték, és a szerződések után a kiválasztott cégek 15 százalékos reklámközvetítői, illetve közzétételi díjat tehettek zsebre.