Mostantól nem zaklathatják a hajléktalanokat a rendőrök

Fotó: MTI/MTVA / Marjai János

-

Fontos egyezség született a budapesti rendőrség és a Magyar Helsinki Bizottság között. A BRFK ezentúl figyelni fog arra, hogy a jövőben ne minősüljön zaklatásnak a hajléktalan vagy rossz szociális helyzetben lévő emberek igazoltatása. Ételosztáskor például csak különösen indokolt esetben lehet majd papírokat kérni a sorbanálló rászorulótól.


A Város Mindenkié (AVM) csoport több kutatása is bizonyította, hogy a rendőrség igazoltatási gyakorlata aránytalan mértékben, objektív okok nélkül sújt hajléktalan és szegény embereket. Az AVM szerint átlagosan közterületen havi két alkalommal kell megmutatniuk személyi okmányaikat, miközben más gyalogosokat csak elvétve tartóztatnak fel a rendőrök. Ami ennél is fontosabb, hogy sokszor ételosztás közben vagy szociális, illetve egészségügyi intézmények közelében igazoltatnak, anélkül, hogy az igazoltatottak bármiféle normaszegést követnének el – olvasható a Magyar Helsinki Bizottság honlapján.


Éppen ezért a Helsinki Bizottság a kutatásokra alapozva, közérdekű igényérvényesítőként az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, hogy a fővárosi rendőrök sérelmezett gyakorlatának véget vessenek. Az eljárás tavaly márciusban kezdődött, és a bizottság, valamint a BRFK közötti egyezséggel végződött, amelyet az EBH idén január 20-án hagyott jóvá.


"Rutinigazoltatás" ételosztásra várók közt a Blahán 2013-ban.

Közzétette: Magyar Helsinki Bizottság / Hungarian Helsinki Committee – 2016. február 18.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság, bár nem értett egyet a vizsgálat megállapításaival, kész volt az egyezség megkötésére, hogy hangsúlyozza: „csak a törvényes, arányos és szakszerű rendőri intézkedéseket tartja elfogadhatónak” – írják a közleményükben.


A Helsinki Bizottság szerint Budapest rendőrfőkapitánya körlevelet bocsát ki a rossz szociális helyzetű emberek célhoz kötött igazoltatásáról, amely egyebek mellett felhívja a figyelmet, hogy ételosztáskor, valamint egyéb szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor a rossz szociális helyzetű személyekkel szemben foganatosított „általános” igazoltatás különösen sérelmes az egyenlő bánásmód szempontjából. Igazoltatásnak az ilyen helyzetekben csak nyomatékosan indokolt, konkrét okból lehet helye.

A Helsinki Bizottság ezenkívül olyan adatbázis összeállítását kezdeményezi az Országos Rendőr-főkapitányságnál, amely alapján elemezhetővé válik, hogy az „általánosnak” nevezett igazoltatások alanyai között milyen a hajléktalan személyek aránya, és hogy a velük szembeni igazoltatások eredményesebbek vagy kevésbé hatékonyak, mint mások esetében.

A rendőrség a kutatást támogatja, az ahhoz szükséges szakmai segítséget meg fogja adni.