Egy őrülttel próbálják elhitetni, hogy nincs invázió

Fotó: AFP/Paramount Pictures / Collection Christophel

-

A Cloverfield Lane 10 nem szokványos folytatása a nyolc évvel ezelőtti inváziós slágerfilmnek, a Cloverfieldnek, inkább egy variáció a témára az ijesztő John Goodmannel. Három filmet kapunk összegyúrva. Ebből az egyik nagyon jó. Nem kerülhetünk el néhány spoilert.


A négy évvel ezelőtti 40 és annyi (This is 40) című házastársi vígjátékban elhangzik a következő vicc:


- Mégis ki az, aki képes félórát ülni a vécén?
- John Goodman.

Ha viszont arra gondolunk, hogy John Goodman úgy ül a vécén félórát, hogy betegesen paranoiás, pisztolyt hord magánál, egy hordónyi sav van a szekrényében és kényszeres módon képtelen elviselni, ha emberek érintik meg egymást a föld alatti bunkerjében, ahová ő maga rángatta le őket a felszínen szerinte folyó kémiai hadviselés miatt – akkor már nem nevetünk.

És amikor a borostás és komor John Goodman először felemeli a hangját a Cloverfield Lane 10 című filmben, az tényleg rossz érzést kelt és félelmetes.


John Goodman


A Cloverfield című film 2008-ben készült, biztosan sokan emlékeznek rá, egy óriási szörnyeteg viszonylag szokványos manhattani invázióját mutatta be úgy, mintha ún. found footage lett volna (ld. Cannibal Holocaust, Blair Witch Project, Rec stb.), azaz mintha egy házi videokamerával rögzítették volna az egészet az események sűrűjében, és utólag találták volna meg a felvételt az egykori Central Park területén. Ettől vált a szokványos történet szokatlanná, és anélkül, hogy belemennénk a részletekbe, mondjuk, hogy a film félig jó is volt – de azért inkább szokványos maradt.

A Cloverfield Lane 10 című „nem-folytatás” esetében pedig az volt az érdekes, hogy nem is lehetett tudni róla, hogy készül. Év elején hallottunk róla először, áprilisban pedig be is mutatták, azaz nem előzte meg az a fajta promóciós kampány, mint a Cloverfieldet (és amely típusú promóciós kampányban ma látjuk igazán, mennyire úttörő volt a Blair Witch Project annak idején). Ráadásul az előzetesek alapján a Cloverfield Lane 10 mindenben az ellentéte volt a nyolc évvel ezelőtti filmnek: szűk térben játszódott három szereplővel, fegyelmezetten megkomponált képekkel és kameramozgással dolgozott, és látszólag nem volt köze földönkívüli invázióhoz – na persze.



Arra J. J. Abrams is utalt (ő mindkét film producere ), hogy ez most inkább egy afféle variáció lesz a témára, ne is folytatásként tekintsünk rá. Az alapkonfliktus ebben a mostani filmben (amelyet egyébként a teljesen ismeretlen elsőfilmes, Dan Trachtenberg rendezett) az, hogy vajon tényleg nincs-e a kinti világban invázió attól, hogy egy pszichopatával vagyunk összezárva közben, aki azt állítja, hogy van? Illetve tényleg pszichopata-e, vagy csak egy összeesküvés-mániás morcos kövér ember, aki félórát ül a vécén?

És ez a film első és legkomolyabb problémája, mármint, hogy ez mind csak alibi a brand feltámasztására. A film legvége pedig eléggé egyértelművé teszi, hogy lehet egy folytatás, amelyben visszatérhet az első film egy csomó eleme. És ez átértékeli az egész filmet, illetve annak céljait is sajnos. Na, de csak szép sorjában.



A probléma az, hogy a Cloverfield Lane 10 nem válik feszült klausztrofób thrillerré, és ez leginkább a rendkívül fantáziátlan rendezés miatt van így. A fent vázolt, izgalmas alaphelyzetet nem is az semlegesíti, hogy viszonylag hamar kiderül, hogy van kint valami (legyünk őszinték, ezért ültünk be rá), hanem, mert nem merik meglépni azt az alkotók, hogy az összezártság hozza ki a paranoiás és kényszeres John Goodmanből azt, amit tesz, ki kell például derülnie, hogy van neki egy sötét titka, és ő már jó régen pszichopata. Azt, hogy ezt a pszichológiai állapotot mi váltotta ki belőle annak idején és mire vetíti ki az egészet, már hagyjuk is.

Érdekes, hogy a film kétharmadánál jövünk rá, hogy a három főszereplő (a másik kettő: Mary Elizabeth Winstead és John Gallagher) gyakorlatilag semmit nem változik, a személyiségüket nem igazán befolyásolja az, hogy kint világvége van, és be vannak zárva egy ijesztő emberrel. Azt ne nevezzük személyiségfejlődésnek, hogy John Goodman rendmániáját tetézni kell mindig egy eszelős nézéssel is, és hogy ez (meg a „sötét titok”) arra ösztönzi a másik két szereplőt, hogy kiszökjenek a bunkerből.



Persze, nem hiányzik nekem a lélektan, ebből az összezárt alaphelyzetből lehetett volna egy jó b-filmes pszichotébolydát is csinálni, de ahhoz meg sajnos szintén túl bátortalan és túl gyerekbarát a film. Pedig sav is van a bunkerben és egy csomó éles eszköz meg emberi és lélektani alapanyag, ehhez képest az egyik legerőteljesebbnek szánt fordulópont is úgy van megrendezve, hogy arra jövünk csak rá általa, hogy az egyik szereplő teljesen felesleges volt addig is.


Igen ám, de!

Azt azért tegyük hozzá, hogy Cloverfield Lane 10 rossznak egyáltalán nem nevezhető, inkább csak nagyon korrekt, azaz elsősorban középszerű.

Két dolog lendíti ki ebből az állapotból. Egyrészt John Goodman, mert neki azért elképesztő a jelenléte, tőlem ülhetne félórát a vécén is. Másrészt a fentiekkel ellentétben éppen egy egészen nyers és b-filmes műfaji fordulat ad egy váratlan lökést a Cloverfield 2-nek a végén. Nem időznék el rajta sokat, mert a filmnek is a töredékét teszi ki, maradjunk annyiban, hogy beválik az, amire mindvégig titkon vártunk, bizony invázió van kint, viszont ezt olyan b-filmesen (ráadásul a kilencvenes éveket idézően) zavarják le, és röpke tíz perc alatt, hogy az elképesztő: amikor Mary Elizabeth Winstead egy utcai gerilla eszköztárával nyomja le az éjszakai vidéki ház mögül kimagasló űrhajót, tátva marad a szánk – mire becsukjuk, már túl is vagyunk az egészen. És ez az a része a filmnek, ahol ellentmondásos módon erénnyé válik az, hogy össze van csapva – zavaros dinamikát ad neki. Nekem David Twohy rendezői életművének korai szakasza jutott róla eszembe, pl. a Galaktikus támadás.

Kár, hogy ez csak ürügy arra, hogy kiépüljön a Cloverfield-franchise. A film utolsó két perce kifejezetten kiábrándító. Az már a Függetlenség napját juttatja eszünkbe az űrhajós részek nélkül.


Kövesd a VS.hu kultúrarovatát a Facebookon is!