Egy öntörvényű fegyelemmániás hiányzott a magyar focinak

Fotó: MTI / Illyés Tibor

-

Sokat köszönhet a fociválogatott Bernd Storck kapitánynak, akit még a sztereotípiák ellenzői is igazi németnek tartanak.


Készséges, mosolyog, mégis szűkszavúan válaszol. Az 52 éves Bernd Storck furcsán és váratlanul került a magyar foci frontvonalára, majd amikor már úgy tűnt, a válogatottat sújtó makacs balvégzettel szemben ő is tehetetlen, néhány egészen váratlan húzással oda-vissza megverte Norvégiát a pótselejtezős párharcban. A válogatottat harminc év után láthatjuk nagy tornán, 44 év után egy Eb-n – ezt már betéve tudjuk. De tudjuk-e, milyen fazont rejt az őszi hidegben elmaradhatatlan szürke öltöny, kék sál kombó?


Örök másodedző

Storck egy álmos Ruhr-vidéki kisvárosban, Hernében született. Gyerekkorában a helyi Böle-Kabel csapatában pallérozódott, majd 14 évesen leigazolta a valamivel ismertebb Bochum. Náluk mutatkozott be a Bundesligában, de egy szezon után, húszévesen lecsapott rá a Dortmund. A fiatal belső védő a német U21-es válogatottba is bekerült, de alapvetően egy megbízható Bundesliga-játékos lett. Hat idényt húzott le Dortmundban, nyert német kupát, ám 26 évesen visszavonult, és már 33 évesen edzősködött.


Storck a Dortmundban – Forrás: Peterfromtexas.tumblr.com


A norvégverő magyar válogatottat egy bizonyos Jürgen Röber is megnézte vasárnap este a Groupama Arénában. Bő húsz éve Röber fedezte fel Storckot: az akkor felkapott Bundesliga-edző magával vitte másodedzőnek a Stuttgarthoz. Később a Herthánál is együtt dolgoztak, ahol viszont Storck fedezte fel Dárdai Pált – noha egyébként ilyen kérdésekről közösen döntöttek a csapatnál, a fiatal magyar középpályást Storck hívta meg próbajátékra.

Storck hű fegyverhordozó maradt, bár Röber azt mondta róla, „megvan a saját véleménye, nem igazán másodedző, inkább egy kolléga, akivel sokat lehet vitatkozni”. Egy ponton mégis úgy látszott, nem tudja kinőni a másodhegedűs szerepet, az első igazi önálló munkája ugyanis gyors bukással ért véget: a kazah válogatott élén négy tétmeccset élt meg, mindet elveszítette, rúgott gól nélkül. Visszatért a kedvenc terepére, egy U21-es csapathoz, méghozzá az Olimpiakoszhoz, ahol végül két évet töltött el.


Kazahsztánban nem sokat mutatott


Biztosan izgalmas az élet a görög U21-es bajnokságban, de nem érhet fel egy magyarországi kalanddal, nem is csodáljuk, hogy Storck tavaly márciusban úgy döntött, Athén után Telkibe költözik. Fel is pezsdült az élet nyomban: Storck határozott fellépése nyomán távozott a különböző utánpótlás-válogatottaknál dolgozó Szalai László, Klink Zoltán, Pisont István és Mihalecz István is.


Akkoriban többen állították, hogy Storck minősíthetetlen stílusban beszélt a magyar szakemberekkel a játékosok előtt, az egyikük egyenesen úgy fogalmazott, „ez az ember kisebbségi komplexusokkal küszködik, még be sem mutatkozott, de már parancsolgat, megalázza az embereket, játssza a diktátort”.

Storck bevallottan német szakembereket keresett az utánpótlás-válogatottakhoz, ám megtartotta azokat, akik megfelelnek a kritériumainak. „Szeretném megismertetni a filozófiámat a magyarokkal, amelynek az alapja, hogy mindenki pontosan tudja, mi a dolga – fogalmazott a beiktatásakor. – Mindenkinek lépésről lépésre elmondom, hogy mi lesz a feladata. És mindig ott vagyok a pálya szélén.


Bernd Storck irányít ugyan, de nem az ő személye a fontos


Storck a Bozsik-program egyik vezetőjével is összeveszett, amikor azt kérte tőle, két órán belül tegyen elé dokumentumokat az NB I-es és NB II-es klubok utánpótlásánál folyó munkáról, korosztályokra lebontva. Ilyen előzmények után érkezett el az idén nyári U20-as vébé, ahol a csapat legyőzte Észak-Koreát (5-1), kikapott a braziloktól (1-2) és Nigériától (0-2). A csoportból mégis továbbment, ám a nyolcaddöntőben Szerbia búcsúztatta. Ám a torna szerb–brazil döntővel ért véget, márpedig mindkét csapat csak nehezen verte meg a magyart: Brazília egy 86. percben lőtt büntetővel, Szerbia hosszabbításban. Ez azért egyáltalán nem tragikus vb-szereplés.


Hosszú évekkel ezelőtt Storck félig-meddig viccesen ütötte el az örök másodedzőségére vonatkozó kérdést: „Sohasem voltam jókor, jó helyen ahhoz, hogy rám találjon egy megüresedett poszt.” Idén júliusban viszont jókor, jó helyen volt. A magyar válogatott elvesztette a Dárdai Pál lelkéért folyó csatát a Hertha BSC-vel szemben, a válogatottat az Eb-selejtezőkön remek helyzetbe hozó kapitány visszament Németországba, Storck pedig megkapta tőle a kispadot, hangsúlyozottan Dárdai munkáját folytatva.


Storck színre lép


Már az első tétmeccse előtt sokakat megdöbbentett, mikor az elfogadna Románia ellen egy döntetlent? kérdésre csak annyit mondott: Természetesen. „Ha az ön mentalitásával nem sikerül nyerni, akkor a Keletiből induló vagonok egyikében szorítson magának helyet, és térjen haza” – tajtékzott Urbán Flórián. A meccs 0-0 lett, majd három nappal később, Belfastban is ikszelt a válogatott. Feröer amatőrjeit 0-1-ről sikerült megverni Budapesten, majd 4-3-ra kikapott a csapat Görögországban – a görögök az előző kilenc csoportmeccsükön összesen három gólt lőttek.


Kazahsztán kísértett: ott is az U20-ból érkezett a felnőtt válogatotthoz, és ott is borzasztóan sikerült az első négy meccs. Még így is kijuthatott volna egyenes ágon az Eb-re a csapat, az ország napokig számolgatott, ám szó szerint az utolsó pillanatban, a legutolsó játéknapon, egy 90. percben kapuba csapódó török szabadrúgással ez az esély elúszott. Senki sem hitt a pótselejtezőben. A legjobban talán Egervári Sándor exkapitány kritikája fájhatott, mert ő nem indulatból beszélt: „Bernd Storck egy megosztó személyiség, Dárdai Pali pedig egy integráló személyiség volt, jelentős a különbség. Egy csapatjátékot, egy közösséget felépíteni sokkal inkább az integráló személyiségek tudnak, és nem azok, akik megosztóak.”


Storck, Bernd; Möller, Andreas

Andreas Möller és Storck


„Döbbenetes dolog, hogy azt a stábot, amely a játékosok számára nagyon fontos volt (...) éppen most, egy nagyon fontos időszak előtt elbocsátják” – jegyezte meg Egervári, miután Storck megvált az addigi segítőitől, Szabics Imrétől, Sallói Istvántól és Andrusch Józseftől, helyettük pedig Andreas Möllert, Holger Gehrkét és Szélesi Zoltánt nevezte ki. Gehrke kapusedző rendben van, de sem Möllernek, sem Szélesinek nincs edzői múltja – írta szkeptikusan még a VS.hu is. „Egy kapkodás eredménye lehet ez a váltás. Egyszerűen szakmailag ez megmagyarázhatatlan ilyen rövid távon” – dohogott Egervári.

A pótselejtező előtt aztán Storck keretet hirdetett. Kleinheisler Lászlóval. Az meg ki az ördög? Még az NB III-ban, a Videoton fakóban sem játszik, mert nem hosszabbított szerződést a klubbal. Válogatott sosem volt. Oslóban erre győztes gólt lőtt, miközben a csapat eredményesen lassította a norvégok játékát, nagy alázattal, fegyelmezetten védekezett, és sokszor meglepően gyors, pontos passzokkal hozta ki a labdát a kapu elől.



A budapesti visszavágót már harcias bizakodással várta játékos és szurkoló. Nehéz volt elhinni, de a hagyományos pesszimizmus csak foltokban maradt meg. A Groupama Arénában Storck ismét merészeket húzott: az állandó peremember, Priskin Tamás kezdett egy szem csatárként, Juhász Roland nem került vissza a védelem közepébe, Dzsudzsák Balázs és Lovrencsics Gergő oldalt cserélt. Egy percre sem forgott veszélyben a magyar továbbjutás, Priskin álomgólt lőtt már a meccs elején, a norvégok csak vergődtek, Király Gábor brillírozott, és az erő sem fogyott el.



Hogy is van ez? Storck rossz mentalitású, szakmailag megmagyarázhatatlan döntéseket hozó diktátor vagy egy meg nem értett zseni? Egyik sem. „Nem szeretem a sztereotípiákat, de rá nagyon illik, hogy németesen precíz és korrekt – fogalmazott egy MLSZ-es közeli munkatársa. A közös munka Storckkal pedig „bizonyos értelemben kimerítő, de nagyon kiszámítható. Sok mindent kér, de pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy mit, semmi nem ér meglepetésszerűen. Ugyanakkor munkamániásnak sem mondanám, inkább csak arról van szó, hogy tudatában van a felelősségének, ezért minden apró részletről tud, és mindenre kiterjed a figyelme.”


Storck nem beszél szívesen, de olykor egy-egy alig észrevehető gesztus többet mond egy emberről, mint ha órákig papolna. Az újságírók lerohanták a továbbjutás után tartott rendezvényen, ám mi még váltottunk volna vele néhány szót később, külön is. Egy MLSZ-es munkatárs már éppen eltessékelt volna az edzőtől, aki azonban finoman intett, hogy hagyja csak, beszélget velünk. Készségesen, odafigyelve válaszolt a kérdéseinkre, csak éppen ironikus módon sok érdemit nem mondott. Nem szívesen adja ki a szakmai döntéseit a sajtónak, és nem titkoltan öntörvényű. Az utánpótlást érintő további reformterveiről kérdeztük, mire kifejtette, hogy „a német módszert követem. Az én módszeremet!”


MLSZ sajtótájékoztató,  Storck, Csányi

Storck és Csányi – ez összejött


Azt is megtudtuk, miért fogadta volna el előre Románia ellen a döntetlent: „Realista vagyok. A fociban minden nagyon gyorsan történik. Amint lefújnak egy meccset, tovább kell lépni. Ezért mondtam rögtön az Eb-szereplés kivívása után, hogy le kell hozni a játékosokat a földre.”


Sokat tanult az eddigi munkáiból. Az utánpótlás az igazi terepe, ám Kazahsztánban megbukott a fiatalok beépítésével a felnőtt csapatba. Éppen ugyanígy indult magyarországi edzői pályafutása is, ám amikor a sajtó Kleinheislerről kérdezte, nyomban Király Gábort és Gera Zoltánt dicsérte, mondván „a legfontosabb a teljesítmény. Fogunk még tesztelni fiatalokat, de a kor és a tapasztalat is számít.


Azok kapnak esélyt, akik megérdemlik

– toldotta meg egy axiómával.

Mi azonban ne menjünk el ilyen könnyen a Kleinheisler-eset mellett. Vajon merte volna-e kezdőbe tenni bármelyik magyar edző a klubjában mellőzött játékost? Valószínűleg nem, ahogy a fentihez hasonló merész húzásokat sem sűrűn vállaltak a korábbi kapitányok, pláne nem egy három nap alatt megvívott oda-vissza párbajban. És bármilyen önfejű is Storck, valóban folytatta Dárdai fegyelmezett védekezésre építő alapjátékát. A játékosai képességéhez igazította a taktikát, alaposan felkészülve a mindenkori ellenfelekből.



Még a hirtelen összerántott új stáb is bejött neki: Möller folyamatosan súgott Storcknak a pótselejtezős meccseken, és ha csak egy-egy gólt értek a kétszer 90 perc alatt a tanácsai, már felbecsülhetetlen segítséget nyújtott.

Ezenkívül megszakított egy furcsa hagyományt is. Mióta Egervári elnevezte „szerethetőnek” a válogatottját, minden kapitány adott egy jelzőt a csapatának. Pintér Attila „harapós”, Dárdai Pál „karakteres” válogatottat épített. Storck makacsul elhárítja, hogy folytassa a sorozatot, de van egy tippünk, hogy ha tehetné, pajszerral vésné a Kánai úti székház falába a „fegyelmezett” és a „szervezett” szavakat. Talán éppen ezek a pluszok kellettek, hogy egy generáció életében először rácsodálkozhasson, milyen érzés világversenyen szurkolni egy magyar válogatottnak.


A 2018-ig élő szerződéssel rendelkező Storck marad az MLSZ sportigazgatója, és az Európa-bajnokság végéig biztosan szövetségi kapitány is lesz. Csányi Sándor MLSZ-elnök azt szeretné, ha Storck mindkét poszton maradna 2018-ig – ehhez könnyítésképpen bővítené a szakmai stábját –, ám ez elsősorban az edző döntése.

KÖVESD A VS SPORTROVATÁT A FACEBOOKON IS!