Egy lépéssel közelebb a paksi bővítés elkaszálása

Fotó: MTI / H. SzabÛ S·ndor

-

Hónapokig tartott az egyeztetés Brüsszel és Budapest közt a paksi atomerőmű bővítéséről, illetve az arra szánt pénzről, és végül a Bizottság arra jutott: legalábbis nagyon gyanús, hogy a konstrukció tiltott állami támogatásnak minősül. A magyar kormánynak volt lehetősége reagálni, és van még egy kijátszható politikai kártyája is.


Minden korábbinál komolyabb veszélybe került a paksi atomerőmű tervezett bővítése, miután az Európai Bizottság szerint erős a gyanú, hogy a tervezett konstrukció összeegyeztethetetlen belső piac elveivel. A Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra Margrethe Vestager versenyjogi biztos november 23-i keltezésű levelét, amelyben arról tájékoztatta Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy tiltott állami támogatás miatt eljárást indít az atomerőmű-beruházás ügyében. Egy ilyen eljárásnak már önmagában felfüggesztő hatálya van, vagyis addig nem lehet megkezdeni beruházást, amíg nem tisztázzák a helyzetet.

A Bizottság egy hónapot adott a magyar kormánynak, hogy benyújtsa észrevételeit, illetve közölje, ha a levélben – az uniós szabályozás alapján már eleve kihagyottakon kívül – olyan bizalmas, illetve üzleti titkot jelentő információt talál, amelynek közzétételéhez nem járul hozzá. A versenyjogi biztos publikált levelében ezeket a helyeket kipontozva – egészen pontosan így: […] – jelzik.


Például a költségekről szóló részben sok a […]


A reagálásra adott határidő december végén lejárt, kerestük a Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk, milyen érveket sorakoztatott fel. Amint választ kapunk, beszámolunk arról. Várhatóan pénteken adhat ki a kormányzat sajtóközleményt az ügyben.

A tét nem kicsi, hiszen több mint 12 milliárd euró felhasználásáról van szó, a tervek szerint ennyibe kerülne a két új, egyenként ezer megawattos blokk. A pénz nagyobb részét, tízmilliárd eurót orosz hitelből fedeznék, cserébe pályáztatás nélkül orosz vállalat kapta a megrendelést a kivitelezésre. Ez utóbbi szintén szúrja a Bizottság szemét, de a tiltott támogatás az az ügy, amelyen akár el is vérezhet az egész projekt.


Mitől lesz tiltott támogatás?

Az EU működéséről szóló szerződés értelmében „a belső piaccal összeegyeztethetetlen”, ezért tilos minden olyan állami támogatás, amely torzítja a versenyt – feltéve, hogy ez „érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”. Paks II. ügyében is azt kellett először tisztázni, hogy állami támogatásnak minősül-e a beruházásra adott pénz (orosz hitel és saját erő). Ennek eldöntéséhez négy kérdésre kell válaszolni, és a levélből kiderül, a Bizottság és a magyar kormány hónapokig egyeztetett ezekről:

  • Az állam fizeti vagy állami forrásokból finanszírozzák?

A Bizottság megállapította, hogy igen, a beruházás kiadásainak 80 százalékát fedező orosz hitel és a 20 százalékos magyar önrész is állami forrás, illetve a Paks II. Zrt.-nek juttatott tőke is az.

  • Előnyt nyújt a kedvezményezettnek?

Ez a legvitatottabb kérdés, amelynek bizonyítása rendkívül bonyolult, részletes közgazdasági ismeretek nélkül nem is érthető meg teljesen. A lényeg, hogy a magyar kormány számításai szerint a beruházás megtérül, éppen úgy, mintha piaci alapon jönne létre. A Bizottságnak viszont komoly kétségei vannak, és nagyok a kockázatok is, a beruházás csúszása még tovább ronthatja a megtérülési mutatókat. A Bizottság arra jutott, hogy „az értékelés ezen szakaszában nem zárható ki, hogy az intézkedés előnyt nyújt” Paks II.-nek.

  • Szelektíven nyújtja az előnyt?

Ez elég egyértelműnek tűnik, hiszen kormányhatározat nevezi meg a Paks II. Zrt.-t mint kijelölt szervezetet.

  • Torzíthatja a versenyt a belső piacon?

Az EU-ban a villamosenergia-piac liberalizált, a magyar hálózat pedig jelentős kapacitásokkal kapcsolódik más államokhoz, mind az import, mind az export jelentős. A Bizottság szerint tehát „legalább a kockázata fennáll annak, hogy az intézkedés torzítani fogja a versenyt”.


Nem lejátszott a meccs

A Bizottság tehát összességében arra jutott, hogy legalábbis kételyek merülnek fel az állami támogatás ügyében. Második lépésként tehát azt kell tisztázni, hogy a támogatás összeegyeztethető-e a belső piaccal. Ez elvileg nem kizárt, a szerződés egy sor kivételt sorol fel, de a magyar kormány az egyeztetések során emellett egyáltalán nem sorakoztatott fel érveket, kitartott annál, hogy nincs szó állami támogatásról.

Vestager levele még tippeket is ad a magyar kormánynak, hogy mivel érvelhetne: például azzal, hogy az új erőmű az ellátásbiztonságot szolgálja vagy piaci hiányosságot pótol – hiszen egy atomerőmű nagyon sokba kerül és olyan hosszú távú befektetés, amelybe talán senki sem akar befektetni. A Bizottság tehát nem zárja ki eleve, hogy megengedhető lenne a támogatás, csak megfelelő bizonyítékokat, érveket vár.

Elvileg létezik másik út is a probléma rendezésére: a Bizottság döntésével szemben a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanácstól lehet felmentést kérni, de a szerződés szerint egyhangúlag kell megszavazni, hogy „rendkívüli körülmények” miatt mégis a szabályokkal összeegyeztethetőnek tekintenek egy támogatást. Ez járható út lenne, ha az európai kormányok mind úgy gondolnák, a Bizottság fölöslegesen szól bele a tagállamok dolgaiba, de jelenleg nem valószínű, hogy az Orbán-kormány ilyen egységet tudna kovácsolni önmaga számára.


Jávor: az egész projekt elbukhat

A nyilvánosságra hozott levelet Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője szúrta ki elsőként. Jávor a saját Facebook-oldalán azt írta: a Bizottság levele alapjában kérdőjelezi meg az egész bővítési projektet, hiszen nem a finanszírozás egy részét kifogásolják, hanem az egészet. „A kormány számára egy kiút maradt: megpróbálni bebizonyítani, hogy az állami támogatás indokolt és jogszerű” – írja az EP-képviselő, aki szerint ez nem lesz egyszerű.


Az Európai Bizottság ma nyilvánosságra hozta Margrethe Vestager versenyjogi biztosnak a Paks II. állami támogatásának ü...

Közzétette: Jávor Benedek – 2016. január 6.