Egy kormányhatározat felülírta a decemberi földlicitet

Fotó: MTI / Rosta Tibor

-

A kormány azonnali hatállyal felszólította a földművelésügyi minisztert, hogy mégse írja alá a szerződést a mezőhegyesi földek új gazdáival.


Rövid ideig érezhette magát nyeregben Kun Mihály és üzleti köre. Bár korábban is egyértelmű volt, hogy az Orbán-kormány nem tekint jó szívvel a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-re, miután a céget a szocialisták idején privatizálta az akkori menedzsment. Most azonban csírájában fojtják el ennek az üzleti körnek a próbálkozását.


A Ménesbirtok már a korábbi haszonbérleti pályázatok idején is kezdte elveszíteni azokat az állami területeket, amelyeken gazdálkodott, az állami földárverések pedig megpecsételhették a cég sorsát. A Zrt. ugyanis nevével ellentétben nem lovakkal foglalkozik, hanem főként kukoricatermeléssel, és csak mellékesen szolgálta ki az állami kézben maradt ménest a takarmány előállításával. A termesztéshez viszont nagy földterületre van szüksége.

Az állam földbirtokpolitikája azonban kihúzta a földet Kun Mihályék vállalkozása alól, így nem volt mit tenniük, megpróbáltak a decemberi árverésen eredményesen licitálni. És részben sikeresek is voltak: mint korábban megírtuk, a kimutatható üzleti kapcsolatok alapján akár ezer hektár földhöz is hozzájuthattak a magáncégben érdekelt agrárvállalkozók. A Ménesbirtok Zrt. eredetileg mintegy 8 ezer hektáron gazdálkodott.

Most jött azonban a pofon, amikor a kormány úgy döntött: mégsem valósulhatnak meg ezek a földeladások. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn már utalt arra, hogy felfüggesztették a Békés megyei árverések egy részét, estére pedig már a felfüggesztést megerősítő kormányhatározat is megjelent a Magyar Közlönyben.

A kormány azonban nem csak a decemberi licit eredményét semmisítette meg, de egy huszárvágással még azt is megakadályozza, hogy a Ménesbirtokhoz köthető üzleti kör 1-2 milliárd forintjából állami földet vásároljon. A kabinet ugyanis úgy döntött, hogy a mezőhegyesi állami ménesből (a szilvásváradival és a bábolnaival egyetemben) mintagazdaságot alakít ki.


Farkas a lovak között

Február 29-ei határozatával létrehozta a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot, amelyhez földeket és erdőket akar rendelni, sőt, a tenyésztést más állatfajtákra is ki akarja terjeszteni. A felelősök sorában egy kormánybiztost is említ a határozat, bár a tisztségviselő kinevezéséről még nem rendelkeztek. Személyéről azonban tudni lehet, Lázár János ugyanis korábban jelezte, hogy a fideszes Farkas Sándort, Szentes országgyűlési képviselőjét, a mezőgazdasági bizottság tagját javasolja a mezőhegyesi kormánybiztosnak.

Farkas kétségtelenül agárvégzettségű, ráadásul öntözéses üzemmérnöki diplomája van. Márpedig a mezőhegyesi földek azon kevés terület közé tartoznak Magyarországon, amelyen van öntözés. Az ehhez szükséges kutak, berendezések is a Ménesbirtok Zrt. tulajdonában vannak, pontosabban voltak eddig. A kormánybiztos most arra is megbízást kapott, hogy gondoskodjon a vízjogi engedélyek Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság nevére történő megszerzéséről.

A magáncég ezzel gyakorlatilag végképp kiürül, a vásárlásra költött kétmilliárd forint és a cégben meglévő eszközök több milliárd forintos értéke gyakorlatilag nullára íródik le.

Farkas Sándor és felesége a Csongrád megyei Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt. tulajdonosaként agrárvállalkozók. Farkasné Márton Katalin a tavalyi földárverésen 43 hektárra licitált eredményesen a vállalat székhelyének környékén. Az agrárcég - ahogy a Magyar Narancs korábban megírta - milliárdos támogatásokkal gazdálkodik, és a jelek szerint eredményesen. Legutóbbi, 2014-es adatok szerint a Kinizsi 1,3 milliárd forint árbevételből bő százmilliós profitot tudott kigazdálkodni. Farkas Sándor januári vagyonnyilatkozatában mindössze 40 hektár fábiánsebestyéni földterület szerepel, de ezt még a kilencvenes években szerezte.