Egy horvát lefejezése után mire számítsanak a magyarok Egyiptomban?

Forrás: MTI/AP

-

Minden napra jut legalább egy terrortámadás Egyiptomban, ahol szerdán egy iszlamista szervezet lefejezte a 30 éves, horvát Tomislav Salopeket. A VS.hu által megkérdezett szakértő szerint nincs is remény rövid távon a javulásra, óvatosnak kell lennie annak, aki az országba készül.


Drámaian romlott az utóbbi időben a biztonsági helyzet Egyiptomban, és nincs is esély arra, hogy a közeljövőben bármilyen pozitív változás bekövetkezzen – mondta a VS.hu-nak Szalai Máté, akit a korábban elrabolt, majd szerdán lefejezett horvát állampolgár kapcsán kerestünk meg.

A Külgazdasági és Külügyi Intézet munkatársa egy statisztikát idézett lapunknak: eszerint az elmúlt 23 hónapban, júniusig 1223 terrorista támadást hajtottak végre az országban, ami havonta átlagosan több mint 53-at jelent, vagyis minden napra jut kettő. Összehasonlításképpen: a mostani időszakot megelőző 23 hónap alatt 78 terrortámadás, vagyis havonta 3,4 volt.

A 30 éves Tomislav Salopeket Kairó egyik elővárosában rabolta el a magát az Iszlám Állam Sínai Provinciájának nevező iszlamista csoport. A Salopeket szállító dzsipet feltartóztató fegyveresek a sofőrt szabadon engedték, a horvát férfit pedig elhurcolták. Szabadon engedéséért cserébe iszlamista mozgalmakhoz tartozó, bebörtönzött nők szabadulását követelték.

Miután ezt az egyiptomi kormány megtagadta, a terrorszervezet olyan fotókat tett közzé a neten, amin az áldozat lefejezett teste látható, hátrakötött kezekkel, a hátára fordítva – a testen pedig maga a fej. Mellette a homokba szúrva egy kés, a háttérben az Iszlám Állam fekete zászlója, és két férfi, akik minden bizonnyal elkövették a gyilkosságot.


Merénylet Egyiptomban


Szalai azt mondta, a legtöbb merényletet a Sínai-félszigeten követik el, ami nem kifejezetten külföldiek, turisták által látogatott hely, de Kairóban is egyre több a gyilkosság. „Ráadásul amikor én márciusban ott jártam, több alkalommal is arról beszéltek nekünk helybeliek, hogy


tudnak olyan terrorista cselekményekről, amik nem kerültek bele a statisztikákba, és a médiába, így elképzelhető, hogy még annál is rosszabb a helyzet, mint amit a számok mutatnak”


Mivel a turizmus az egyik legfontosabb ágazata a gazdaságnak, a kormánynak az az érdeke, ha minél kevesebb nyilvánosságot kapnak az ilyen merényletek.

A külföldiek elrablása viszont eddig nagyon ritka volt. Utoljára 2014-ben gyilkolták meg az amerikai William Hendersont. A támadások ezen kívül jórészt egyiptomi laktanyák, rendőri-katonai ellenőrzőpontok ellen folytak.


Salopek lefejezése óriási kudarc Abdel Fatah el-Sziszi elnöknek, aki katonai puccsal jutott hatalomra 2013-ban, és azt ígérte, politikai stabilitást, és gazdasági fejlődést hoz, elsősorban a turizmus, valamint a külföldi befektetők révén.

Sziszi kétségtelenül hatalmas eredményt ért el a Szuezi csatorna kiszélesítésével és újjáépítésével, az egy hete átadott létesítményt azóta is ünnepli az egyiptomi média – így legalább Salopek elrablását is háttérbe lehetett szorítani valamennyire a hírekben.

Ha viszont rendszeressé válnak a külföldiek elleni támadások, az nyilvánvalóan elrettentheti majd a befektetőket is. Az egyiptomi kormány most elrendelte, hogy külföldiek csak katonák által védett autókonvojokban hagyhatják el Kairót, a turisták által leginkább látogatott műemlékeket, tengerpartokat pedig már régóta a hadsereg őrzi.


Sziszi elnök Budapesten: nem örülhet


Szalai Máté szerint fontos, hogy ha valaki Egyiptomba utazik, vegye fel a kapcsolatot a magyar nagykövetséggel, de legalább mindig tartsa magánál a diplomáciai képviselet elérhetőségeit, hogy szükség esetén azonnal fel tudja venni a kapcsolatot. Azt is fontos tudni, hogy a másik 27 uniós tagállam nagykövetségein ugyanúgy segítséget lehet kérni, ha baj van.

Különösen Kairóban érdemes a helybeliektől megtudni, melyik negyedek biztonságosabbak, vagy éppen kockázatosabbak. Az Egyiptomban működő terrorcsoportok is hálózatos jellegűek, Szalai Máté szerint gyakran előfordul, hogy egy-egy kerületben egy kávézóhoz, üzlethez kötődően működnek, és inkább a közvetlen környékükön próbálnak tevékenykedni.

Érdemes kerülni a szimbolikus jelentőséggel bíró helyeket, vagy azokat, amelyek egy támadás esetén jó eséllyel kerülnek be a nemzetközi sajtóba is. Igaz, ezek nagyrészt átfedésben vannak a legnépszerűbb turista célpontokkal.


Mise Salopekért Horvátországban


A biztonsági helyzet radikális romlása Szalai Máté szerint leginkább arra vezethető vissza, hogy ugyan a Mubarak-rezsim bukása után, 2011-ben nagyon sok radikális iszlám szervezet alakult, a választások után azonban ezek visszafogták tevékenységünket, hiszen úgy érezhették, Egyiptom iszlamizálása megkezdődött Mohamed Murszi Iszlám Testvériség mozgalmának kormányalakításával. Ám a 2013-as katonai puccs után Abdel Fatah el-Sziszi elnök ismét keményen, erőszakos eszközökkel lépett fel - csakúgy, mint egykor Mubarak.

„Sziszi láthatóan csak az erőszakot látja az egyetlen eszköznek az iszlamista mozgalmakkal szemben. Az egyiptomi légierő már Líbia keleti területein is hajtott végre bombázásokat, mert több mozgalom vezetője oda szökött. Így viszont ezeknek a csoportoknak is az erőszak marad. A horvát túszt lefejező, magát Az Iszlám Állam Sínai Provinciájának nevező csoport is 2011-ben indult, és a puccs óta minden eszközzel támadni próbálja az egyiptomi államot” – mondta Szalai Máté.


Heti ezer magyar utazik - ezek a külügy tanácsai

Megkeresésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) azt közölte, hogy Egyiptom jelenlegi biztonsági besorolását egyelőre – az általa figyelemmel követett források, illetve a kairói külképviselet ellenkező jelzéséig - nem kívánja megváltoztatni.

A KKM és a kairói külképviselet a tragikus horvát túszejtés kapcsán is folyamatosan, megkülönböztetett figyelemmel kíséri az Egyiptomba utazó, illetve ott tartózkodó magyar állampolgárok biztonságát érintő körülményeket és elemzi azokat a helyi hatóságoktól, hivatalos forrásoktól, az Európai Unió tagállamaitól, valamint a nagyobb utazási irodáktól és érdek-képviseleti szervektől származó információk alapján - írták.

Egyiptom továbbra is a II. fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek kategóriába tartozik, kivétel a Sínai-félsziget északi és középső területei, amelyek az I., utazásra nem javasolt térségek kategóriájába esnek. A KKM Konzuli Szolgálata nyomatékosan felhívja a magyar állampolgárok figyelmét fokozott elővigyázatosságra az országban.

A térségbe utaztató utazási irodák tájékoztatása szerint nagyságrendileg hetente ezer magyar turista utazik ki az egyiptomi üdülőövezetekbe. A kairói magyar nagykövetség tájékoztatása szerint a Kairóban életvitelszerűen élő magyar állampolgárok száma 60-100 körüli.

A Konzuli Szolgálat csak azokról rendelkezik információval, akik kiutazásuk előtt kitöltik a konzuli védelemre szolgáló adatlapot (https://konzved.mfa.gov.hu/ ), s ezt a Konzuli Szolgálatnak meg is küldik. A biztonsági kockázatot jelentő térségekbe utazó turistáknak fokozottan ajánlják az adatlap kitöltését.

Jelenleg 36 olyan magyar állampolgár tartózkodik Egyiptomban, aki regisztrálta magát a Konzuli Szolgálatnál.