Egy évig keringett felettünk, babatalpakkal tér vissza a Földre

Forrás: NASA

-

Scott Kelly rosszabbul lát, mint mikor elindult a Nemzetközi Űrállomásra, egy év után furcsa lesz neki úgy aludni, hogy nem lebeg a keze, és hiába ér véget a küldetése, orvosok fogják tutujgatni még hetekig.


Bár egypetéjűek, a Kelly ikreket az elmúlt évben könnyű volt megkülönböztetni. Mark Kelly bajszot növesztett és a Földön tartózkodott, Scott Kelly simára borotválta az arcát és az űrben lakott. Az ikerpárnak köszönhetően az űrbeli élet számos olyan kérdésére kaphatunk választ, ami egy későbbi marsi expedíció során hasznos lesz.


Ugye, hogy nem is tűnnek igazán ikreknek?


Sajnáljuk, nem Guinness-rekord

Scott Kelly és Mihail Kornyijenko még a dobogóra sem férnek fel a közel egyéves űrben tartózkodással. Ezt a rekordot Valerij Poljakov orosz űrhajós tartja, aki 1994 és 1995 során 437 napot töltött egyfolytában a Mir űrállomáson. 1999-ig a pályája során a legtöbb időt az űrben töltött ember is Poljakov volt, ekkor azonban megelőzte Szergej Avdejev. Azóta több rekorddöntés is történt, jelenleg Gennagyij Padalka áll a lista élén 879 nappal.


Ha rekordot nem is döntöttek, óriási kísérletben vettek részt


A sisak maszatos vagy én látok rosszabbul?

Az egyéves – illetve legyünk pontosak, 340 napos – program ettől függetlenül fontos lépés az űrutazás történetében. Egyrészt mert Kelly és Kornyijenko pont annyi időt töltött az űrben, amennyit egy későbbi Mars-küldetés résztvevői töltenének. Másrészt pedig azért, mert remek kontrollcsoport állt a kutatók rendelkezésére a Földön. Azokat az élettani vizsgálatokat és méréseket, amelyeket a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén elvégeztek Scott Kellyn, a Földön ikertestvérén, a szintén űrhajós Mark Kellyn is végigcsinálták. A méréssorozatnak köszönhetően minden eddiginél pontosabb képet alkothatnak arról, hogy milyen hatással van a mikrogravitáció és a kozmikus sugárzás az emberi testre.



Milyen ember jön vissza az űrből?

Az űrben töltött hosszú időnek vannak olyan teljesen egyértelmű következményei, amikbe elsőre bele sem gondolnánk. Ilyen például, hogy eltűnnek a talpról a járást megkönnyítő bőrkeményedések, a lábfejen viszont kialakul pár a kapaszkodóvasak miatt. Ez apróságnak tűnhet, de képzeljék el, mekkora buli lesz majd egy későbbi expedíció tagjainak a Marsot járni kisbaba talpakon. Ezt már a korábbi űrhajósok is megtapasztalták, mégis az egyik olyan tényező, amit a Redditen adott interjújában fontos megfigyelésként kiemelt Scott.


Kelly a Szojuz-szimulátorban még 2015-ben


Az egyéves programban olyan kutatási célok is voltak, amelyeket józan paraszti ésszel nem lehet kikövetkeztetni. Az egyik a testfolyadékok eloszlásának változása és az ezek által okozott eltérések. Földi körülmények között a testfolyadékokra hat a gravitáció, az űrben viszont nincs ilyen erő. A NASA számítása szerint Kelly lábából körülbelül két liternyi folyadék jut a testének egyéb tájaira a 340. nap végére. A testben egyenletesebben eloszló folyadék egyik következménye az ún. holdvilág arc (moon face), vagyis ettől tűnik olyan pufinak tűnik az űrhajósok feje. Ennek a kialakulásához már pár hét mikrogravitáció is elég.


Scott Kelly

Az űrben különösen kényelmetlen lehet szemüvegesnek lenni


A folyamat nem csak az űrhajósok külsejét befolyásolja. A koponyán belüli nyomás megnő, és ez részben a látóidegen és a szemgolyó koponya felőli oldalán jelentkezik. Ennek következményeként a tökéletes látással az űrbe induló asztronauták enyhe rövidlátással érkeznek vissza a földre. A látásromlás mértékét és tartósságát most Kellyék segítségével vizsgálják először. A vizsgálathoz egy orosz Chibis vákuumruhát is igénybe vettek, amely a földi gravitáció hatásait szimulálta.

Kelly és Kornyijenko több alkalommal felvette a Chibist. A ruha lábrészéből kiszivattyúzták a levegőt, ezzel a földihez hasonló nyomásviszonyok alá került a test. A ruhába beöltöztetett űrhajósok szívritmusát, vérnyomását mérték, emellett a látásukat is vizsgálták. Az így gyűjtött adatok azt árulják majd el, hogy az elszenvedett látásromlás megállítható-e az űrben, avagy gyakorlatoztatható-e úgy az űrhajós egy későbbi marsbéli úton, hogy ne vaksin érkezzen meg a felfedezendő bolygóra.


Scott Kelly

Felváltva használta a két űrhajós az orosz vákuumruhát


Mit csinál a sugárzás?

A Kelly fivéreken elvégzett másik érdekes vizsgálat azt próbálja felmérni, hogy a kozmikus háttérsugárzás mennyire károsítja az űrhajósok DNS-ét. A sugárdózist egyszerűen ki lehet fejezni, a NASA a 340 napos programot ahhoz hasonlította, mintha valaki 5250-szer repülné le a New York - Los Angeles útvonalat. (Egy út 30-40 mikrosievertes dózisnak felel meg, összehasonlításként egy fogászai röntgen 40-150 mikrosievert közé esik.)


A teljesen azonos genetikai felépítésű ikertestvér könnyebbé teszi a sérülések felmérését. Emellett Mark Kelly azt is segít megfigyelni, hogy az öregedési folyamatok felgyorsulnak-e a földitől eltérő körülmények között.


Scott Kelly

A fotók miatt érdemes végignézni Kelly Twitterét


Azzal, hogy Scott Kelly és Mihail Kornyijenko visszatérnek a Nemzetközi Űrállomásról, még nem ér véget a program. Az űrhajósokra további méricskélések és vizsgálatok várnak. Ráadásul vissza kell szokniuk a gravitációban való életre. Cserébe végre fekve alhatnak, ami közben egy kicsit sem érzik azt, hogy folyamatosan zuhannak valahová. Illetve megszűnik az a csak a súlytalanságban létező furcsa érzés, hogy az embernek lebegnek a kezei és valamit kell velük kezdeni. Ez két olyan tényezője az űrbeli életnek, amiről Kelly beszélt a reddites interjúban.



Az apró megfigyelések mellett számtalan rendkívül látványos, Facebookon és Twitteren is jól mutató projektje is volt az amerikai űrhajósnak. Pingpongozott vízcseppekkel, volt szerencséje az ISS víztisztító rendszerén végigküldött, emberi vizeletből visszanyert vízből készült kávét inni, kertészkedni az űrben. A napi több alkalommal frissített Twitterjét azonban nem ezekért érdemes végignézni, hanem azért, mert rendkívül sokat fotózott az űrből. A képek mindegyike remek, de hát kísérletezni bőven volt ideje: közel 11 ezer napfelkeltét látott a 340 nap alatt.