„Egy diákom a saját hajából csinált ékszert” (X)

-

Nemcsak a tudását adja át, de inspirációt is kap a diákjaitól Vági Flóra kortárs ékszertervező művész, a Budapesti Metropolitan Főiskola óraadó tanára. Szerinte az a legfontosabb, hogy a tanítványai ne másokat kövessenek, hanem találják meg a saját egyéniségüket.


Mit tanítasz a Budapesti Metropolitan Főiskolán?

Tavaly februárban kezdtem oktatni alapképzésen a kézműves szakon és mesterképzésen a divat- és textiltervezés szakon. Kortárs és kreatív ékszerek, divatkiegészítők készítését tanítjuk Lőrincz Rékával együtt. Ez a terület valahol a design, az iparművészet és a képzőművészet között helyezkedik el, nagyon sok kísérletezés és alternatív alapanyag van benne. Mi inkább az egyedi, mint a sorozatban gyártott kiegészítők felé próbáljuk terelni a diákokat.


Vági Flóra, kortárs ékszertervező művész


Mitől különleges az oktatás ebben az intézményben?

Itt nyitottak az újra és a másra. Ha egy egyetemen már van egy bejáratott rendszer, akkor abból sokkal nehezebben lépnek ki, és nyitnak más típusú megközelítések felé. Náluk ez nem így van. Már az első találkozásnál azt éreztem, hogy nagyon befogadóak, és nem akarnak nálunk jobban érteni a szakmánkhoz. Élvezem, hogy itt átadhatom a tudásomat, és egyúttal új ihletet is kapok a diákjaimtól – ez oda-vissza működik.

Nem olyan régen lett a BKF-ből Budapesti Metropolitan Főiskola. Mit gondolsz a névváltásról?

Nemzetközi szinten sokkal jobban hangzik a Metropolitan. Már most is szép számmal vannak külföldi diákok – mindenki hozza magával nemcsak a saját egyéniségét, hanem a saját kultúráját is. Azért örülök ennek, mert én is külföldön tanultam, és ha hoztam magammal valamit, akkor pont ezt a nyitottságot.

Mi az a szemlélet, amelyet próbálsz átadni a diákjaidnak?

Az, hogy ők is minél nyitottabbak legyenek, és tanuljanak meg önállóan dolgozni. Ismertem olyan tanárokat, akik kizárólag a saját módszereiket és ízlésüket örökítették át, de szerintem sokkal fontosabb, hogy hozzásegítsük a diákokat egy olyan látásmód elsajátításához, amelynek segítségével megtalálják a saját szakmai egyéniségüket. Amíg tanulnak, addig próbáljanak ki minél több dolgot. Ez a közös munka egyben személyiségfejlesztés is: megismerik a saját erősségeiket és gyengeségeiket.



Az ékszertervezés hogyan vezet el oda, hogy jobban megismered magad?

Egyrészt sok olyan feladatot kapnak, amelyhez ki kell lépniük a komfortzónájukból, rengeteg technika van, amelyet ki tudnak próbálni, és sok helyről tudnak ihletet meríteni. Másrészt, ami a legfontosabb, olyan tárgyakat készítenek, amelyeket valaki hordani fog. Egy festmény is lehet személyes tárgy, ha a lakásunkban tartjuk, de egy ékszert a saját testünkön hordunk, és mások is látják rajtunk. Nem marad a magánszférában, mégis valami nagyon személyeset mond el rólunk.

Most szándékosan nincsen rajtad ékszer?

Szeretek ékszert viselni, de meg kell találni hozzá az alkalmat. A kortárs ékszerek nagy része inkább alkalmi darab, de ez tulajdonképpen csak megszokás kérdése, ami alakítható.



Mi volt a legfurcsább alapanyag, amelyet egy diákod felhasznált?

Engem is meglepett, amikor egy BA-s diákom a saját hajából készített ékszert. Az volt a feladatuk, hogy érzékszervekre ható ékszert készítsenek. Ő lerakott az asztalra két fülbevalót, amely nem volt más, mint két hajtincs. Előző héten vágatta le a haját, és sokat vívódott, mert nehezen tudott megválni tőle. Ezt a fülbevalót felveszi, és olyan, mintha ugyanott lenne a vállán a hajzuhatag.

Mekkora kereslet van itthon a kortárs ékszerekre?

Az ilyen típusú ékszer, mint amit én készítek, főként galériákon keresztül értékesíthető, itthon viszont kevés galéria foglalkozik ezzel. De már van néhány komoly műgyűjtő, aki felfigyelt a kortárs ékszerre, és a Design Héten is egyre többet foglalkoznak ezzel a területtel.